A Civil Közoktatási Platform működési módja

2016-09-23
ckp_transparent

Az alábbiakban közöljük a Civil Közoktatási Platform aktuális működési módját (a 2017. április 7.-i Plenáris Gyűlésen elfogadott változtatásokkal)


A Civil Közoktatási Platform működésmódja

A Civil Közoktatási Platform (CKP) az általa deklarált alapértékeket, alapnyilatkozatát és működésmódját[1] elfogadó, hozzá csatlakozott szervezetek értékközösségen alapuló munkaplatformja.

Az alapértékek, valamint az alapnyilatkozat szövege a jelen működésmód-leírás mellékletei.

Jelen működési mód a következő CKP kategóriák leírását és kapcsolódásait tartalmazza: Tagszervezetek, Pártoló tagok, a Plenáris gyűlés, az Ügyvivői testület, a CKP szóvivői, a Munkacsoportok, a Munkacsoport-koordinátorok.


Tagszervezetek, Pártoló tagok

A CKP tagszervezetei a CKP Alapértékeit, Alapító nyilatkozatát és Működésmódját elfogadó szervezetek, amennyiben csatlakozási kérelmük ellen a CKP egyetlen tagszervezete sem emel kifogást[2], vagy amennyiben a tagszervezetek a kifogás ellenére szótöbbséggel a csatlakozási kérelmet elfogadják.

A CKP szervezeti/magánszemély Pártoló tagjai a CKP Alapértékeit, Alapító nyilatkozatát és Működésmódját elfogadó szervezetek/magánszemélyek, amennyiben Pártoló tagságra vonatkozó csatlakozási kérelmük ellen a CKP egyetlen tagszervezete sem emel kifogást, vagy amennyiben a tagszervezetek a kifogás ellenére szótöbbséggel a csatlakozási kérelmet elfogadják.

  • A tagszervezet a CKP-ba felvételével elfogadja, hogy a CKP alapértékeivel, alapító nyilatkozatában foglaltakkal össze nem egyeztethető tevékenységektől tartózkodik.
  • A CKP értékközösségen alapuló munkaplatform, tehát az elfogadott közös értékek keretei között minden tagszervezet részt vállalhat a CKP ezen értékek érvényre juttatása érdekében tett erőfeszítésekből, a szakmai munka alapját jelentő munkacsoportokba résztvevőket delegálhat. Annak eldöntése, hogy a tagszervezet milyen erőforrásokkal, mely feladatokba kapcsolódik be (egyáltalán bekapcsolódik-e), kizárólag a tagszervezet hatásköre, a CKP alapdokumentumainak elfogadásán és tiszteletben tartásán túl a tagszervezetnek kötelezettsége nincs.
  • A tagszervezetek belső döntéshozatali mechanizmusa a tagszervezetek kizárólagos belügye. A tagszervezetek CKP-n belüli együttműködésük során professzionálisan lépnek fel tagságuk véleményének képviseletében, így joguk van aktívan részt venni például a munkaanyagok kidolgozásában, a döntés-előkészítésben, döntéshozatalban, Joguk van tagságuk nevében szavazni a döntéshozatal során akár személyes, akár elektronikus szavazás esetén. Amennyiben azonban egy tagszervezet bármely döntésben nem kíván részt venni vagy megnyilvánulni, az a működési módban a döntéshez megadott minimális mandátumszám megléte esetén a döntéshozatalnak nem lehet akadálya.
  • A tagszervezet jogosult egyoldalú nyilatkozattal kilépni a CKP-ból. A CKP Plenáris Gyűlés határozattal jogosult egy tagszervezet tagságát felfüggeszteni, amennyiben a tagszervezet tevékenysége ellentmondásba kerülne a CKP alapdokumentumaival.
  • A CKP demokratikus működésének biztosítéka a tagszervezetek által gyakorolt folyamatos kontroll. A CKP számít minden tagszervezete aktív közreműködésére abban, hogy a CKP tevékenysége szakmai és demokratikus legyen, ugyanakkor törekszik arra, hogy a működés kellően operatív legyen a közvetlen utasításos oktatáspolitikai környezetben végzett hatékony munkához.
  • A Pártoló tag szervezet/magánszemély a CKP-ba felvételével elfogadja, hogy a CKP alapértékeivel, alapító nyilatkozatában foglaltakkal össze nem egyeztethető tevékenységektől tartózkodik.
  • A Pártoló tag szervezet/magánszemély jogosult egyoldalú nyilatkozattal kilépni a CKP-ból. A CKP Plenáris Gyűlés határozattal jogosult egy Pártoló tag szervezet/magánszemély tagságát felfüggeszteni, amennyiben annak tevékenysége ellentmondásba kerülne a CKP alapdokumentumaival.
  • A Pártoló tagságra jelentkező szervezet a jelentkezésekor nyilatkozik arról, hogy Pártoló tagsága nyilvános-e, meg kíván-e jelenni a CKP honlapján, vagy Pártoló tagsági jogviszonyának bizalmas kezelését kéri. Utóbbi esetben a felvételét követően neve a CKP nyilvános dokumentumaiban, nyilatkozataiban, jegyzőkönyveiben nem kerül feltüntetésre. A bizalmas kezelés kérésére csak a jelentkezéskor van lehetőség.
  • A Pártoló tagságra jelentkező magánszemély a jelentkezésekor nyilatkozik arról, hogy Pártoló tagsága nyilvános-e, vagy Pártoló tagsági jogviszonyának bizalmas kezelését kéri. Utóbbi esetben a felvételét követően neve a CKP nyilvános dokumentumaiban, nyilatkozataiban, jegyzőkönyveiben nem kerül feltüntetésre. A bizalmas kezelés kérésére csak a jelentkezéskor van lehetőség.
  • Pártoló tag, mint szervezet:

    • Amennyiben nyilvános Pártoló tag, felkerül a honlapra a Pártoló tag szervezetek listájába, ahonnan átlépést biztosítunk a Pártoló tag saját honlapjára,
    • Egy fővel részt vehet a Plenáris Gyűléseken, ügyrendi kérdésekben hozzászólhat, érdemi hozzászólásra olyan ügyekben van lehetősége, amelyekben a tagszervezetek előzetes vitát nem folytattak, számukra előkészítő anyag nem került kiküldésre,
    • Megadott e-mail címére a CKP kiküldi az aktuális Hírlevelét,
    • Lehetősége van támogatói hozzájárulás fizetésére
  • Pártoló tag, mint magánszemély:

    • Részt vehet a munkacsoportokban (szavazati jog nélkül, a Munkacsoport saját belső szabályozása szerinti módon)
    • Részt vehet a Plenáris Gyűléseken, ügyrendi kérdésekben hozzászólhat, érdemi hozzászólásra olyan ügyekben van lehetősége, amelyeknek munkacsoport tagsága miatt részese, vagy amelyekben a tagszervezetek előzetes vitát nem folytattak, számukra előkészítő anyag nem került kiküldésre,
    • Megadott e-mail címére a CKP kiküldi az aktuális Hírlevelét,
    • Lehetősége van támogatói hozzájárulás fizetésére.

a Plenáris Gyűlés

  • A CKP legfőbb döntéshozó szerve a Plenáris gyűlés (PGy).
  • A PGy tagjai a CKP tagszervezetei. A PGy-n részt vevő minden tagszervezet egy szavazattal rendelkezik.
  • A PGy dönthet a CKP tevékenységével kapcsolatos minden kérdésben, különösen az Alapdokumentumokat érintő kérdésekben, a pénzügyi elszámolás elfogadásáról (ezekben kizárólagosan), a Stratégiai Célokat érintő kérdésekben. Két plenáris gyűlés között
  • a Stratégiai Célokat befolyásoló döntések, illetve más, az ÜT vagy valamely munkacsoport által CKP-szavazásra bocsátott kérdés esetében a CKP tagszervezetek Elektronikus szavazásával (jelen működésmód 2g. pontja) születhet döntés,
  • az ÜT a hatáskörébe tartozó kérdésekben (jelen működésmód 3. pontja) dönthet,
  • a munkacsoport-döntések az elfogadott működési rendjüknek megfelelően (jelen működésmód 5. pontja) születhetnek meg.
  • A PGy összehívásáról az Ügyvivői Testület dönt. A PGy összehívásának, előkészítésének, szervezésének és lebonyolításának feladatait az Ügyvivői Testület végzi.
  • Az Ügyvivői Testület köteles összehívni a PGy-t, ha a CKP tagszervezetei közül legalább 15 ezt írásban vagy közös e-mailben igényli. A PGy-t egyébként szükség szerint kell összehívni, de két ülése között nem telhet el 90 napnál hosszabb idő.
  • A PGy a munkáját napirend alapján végzi, a tagszervezetek joga a napirend ismeretében dönteni arról, hogy részt vesznek a PGy-n vagy sem. A végleges napirendi javaslatot az ÜT-nek úgy kell közzétennie, hogy a szervezeteknek 2 teljes nap rendelkezésre álljon a részvételi döntés meghozatalára. A napirendi javaslat meghirdetését követően új napirendi pont csak akkor kerülhet a napirendi javaslatba, ha azt a meghirdetést követően bekövetkezett esemény indokolja. Ilyen új napirendi pont javaslat felvételéről, a kialakult végleges PGy napirendi javaslat egyes pontjainak elfogadásáról a PGy – pontonként vagy egyben – szótöbbséggel szavaz.
  • A PGy döntéseit legalább 15 mandátum jelenléte esetén – személyi kérdésekben titkos, nem személyi kérdésben nyílt szavazással – a szavazásra jogosultak többségének[3] szavazatával hozza meg. Az Alapdokumentumokat érintó döntéseket a szavazásra jogosultak kétharmadának szavazatával hozza meg.

Amennyiben a PGy-n a szavazati joggal rendelkezők száma 15 alá csökken, akkor a PGy napirendjén szereplő, az Alapdokumentumokat és a pénzügyi elszámolás elfogadását nem érintő, azonnali döntést igénylő kérdések az ÜT hatáskörébe kerülnek, a nem sürgős, de a következő PGy-ig nem halasztható kérdéseket elektronikus szavazásra kell bocsátani.

A PGy a döntéshozatal során törekszik a konszenzusra.

  • A CKP az Alapdokumentumokat nem érintő kérdésekben a PGy összehívása nélkül is hozhat a Plenáris Gyűléssel egyenrangú döntéseket.

     

     

     

     

    • E döntések elektronikus szavazás útján születnek
    • Elektronikus szavazásra bocsát egy kérdést az Ügyvivői Testület a CKP legalább öt tagszervezetének vagy egy munkacsoport-koordinátorának kezdeményezésére, vagy saját kezdeményezésére.
    • A CKP legalább öt tagszervezete kezdeményezése abban az esetben érvényes elektronikus szavazási kezdeményezés, ha a kezdeményezők egybehangzóan nyilatkoznak a szavazásra bocsátandó kérdés szövegéről és a szavazáshoz szükséges dokumentumok köréről, szövegéről, és ezeket a kezdeményezéssel egyidejűleg az ÜT-nek megküldik. Nem kérhetnek elektronikus szavazást olyan kérdésben, amelyet a jelen működésmód a munkacsoportokhoz rendelt.
    • A munkacsoport-koordinátor elektronikus szavazást kezdeményezhet, ha az adott munkacsoport belső szavazással döntött a szavazás kéréséről, a szavazásra bocsátandó – a munkacsoport tevékenységi körébe tartozó – kérdés megfogalmazásáról, és a szavazáshoz esetlegesen szükséges dokumentumok köréről, szövegéről.
    • Szavazásra a meghirdetést és a szükséges dokumentumok tagszervezetek részére megküldését követő harmadik nap éjfélig van lehetőség, de a kezdeményező az ÜT-nek ennél hosszabb időt is javasolhat az elektronikus szavazás lebonyolítására. A kérdésfeltevés, az annak megválaszolására, vitájára szolgáló levelezés és az ezzel párhuzamosan indított, a szavazás lebonyolítására szolgáló levelezés egyaránt a CKP szervezeti e-mail listán kell, hogy történjen. Az elektronikus titkos szavazások lebonyolítása a CKP megfelelő számítógépes felületén történik.
    • Minden CKP tagszervezetnek egy szavazata van.
    • A tagszervezetek saját felelőssége, hogy a szervezeti e-mail listán megadott címükön – a döntésben való részvételüket lehetővé tevő módon – rendszeresen figyeljék a CKP elektronikus szavazási felhívásait.
    • Az elektronikus szavazást kezdeményező kérésére vagy a véleményalkotást befolyásoló objektív tényezők (pl. időkorlát, korábban nem tárgyalt tématerület, mellékletek nagy terjedelme miatti járulékos időigény) miatt az Ügyvivői Testület dönthet úgy, hogy a szavazásra a fentitől eltérő időhatárt szab meg. Az időhatárt ez esetben a szavazás meghirdetésekor indoklással közzé kell tennie.
    • Az elektronikus szavazás érvényes legalább 15 szervezet szavazása esetén, eredményét az elektronikus szavazatot leadó szervezetek felénél több egyirányú szavazat határozza meg. Amennyiben a szavazás nem érvényes, vagy érvényes, de nem eredményes (pl. a minimális 15 szavazat mellett nem kapja meg a legalább 8 támogató szavazatot, sem a legalább 8 elutasítót), úgy a kérdést a következő PGy tárgyalja, az esetlegesen halaszthatatlan döntést – érvénytelen szavazás esetén önállóan, érvényes szavazás esetén a szavazás eredményének figyelembevételével – hatáskör szerint az ÜT vagy a munkacsoport hozza meg a következő PGy-ig tartó hatállyal.
  • A CKP Plenáris gyűlése az Alapdokumentumok mellett, azoknak ellent nem mondó tartalommal Stratégiai célokat fogalmazhat meg. Ezek a célok a tagszervezetek Plenáris gyűlésen vagy elektronikus úton hozott döntésével felülvizsgálhatók, kiegészíthetők, megváltoztathatók. A Stratégiai célokról évente legalább egyszer szavazni kell.
  • A CKP gazdasági tevékenységet nem folytat, a tevékenységéhez kapcsolódó költségeket az alábbi forrásokból fedezi:

     

     

     

     

    • A tagszervezetek hozzájárulásaiból,
    • Adományokból,
    • Egyéb forrásokból
  • A CKP-hoz beérkezett pénzeszközökről és felhasználásukról készített elszámolást a PGy szavazza meg, fogadja el.

az Ügyvivő Testület

  • A CKP Plenáris Gyűlései közötti tevékenységét Ügyvivői Testület irányítja.
  • Az Ügyvivői Testület tagjai

     

     

     

     

    • a CKP munkacsoportjainak koordinátorai,
    • a CKP szóvivői,
    • a Tanítanék Mozgalom egy és a CKP-tag pedagógus szakszervezetek egy-egy képviselője.

A munkacsoport-koordinátorokat a munkacsoportok (5c), a szóvivőket a PGY (4a) választja titkos szavazással, a Tanítanék Mozgalom és a szakszervezetek képviselőit a mozgalom/szakszervezetek delegálják.

  • Az Ügyvivői Testület nem dönthet olyan kérdésben,

     

     

     

     

    • amelyet jelen működésmód-leírásban a CKP a munkacsoportokhoz rendelt,
    • amely a CKP Alapdokumentumokat és a Stratégiai célokat érinti
    • amely ellentétes egy PGY határozattal vagy egy elektronikus szavazás eredményével.
  • A CKP Ügyvivői Testülete két PGy között dönt minden más olyan kérdésben, amely

     

     

     

     

    • operatív jellegű,
    • tartalmi jellegű, de a döntéssel nem lehet megvárni a következő PGy-t.
  • Az Ügyvivői Testület feladata különösen

     

     

     

     

    • a PGY határozatainak végrehajtása,
    • a PGy összehívása,
    • a PGy megszervezése, előkészítése (a gyűlés időpontjának kijelölése, meghívás a gyűlésre, napirendi javaslatok összegyűjtése, a végleges napirendi javaslat meghirdetése a 2e. pontnak megfelelően, javaslat a levezető elnök, esetleg elnökök személyére, az egyes napirendi pontok érdemi előkészítése, a javaslatokat leíró dokumentumoknak legalább a gyűlés napját megelőző egy héttel előbbi eljuttatása a CKP tagszervezeteihez, hely és megfelelő technikai eszközök biztosítása a gyűléshez),
    • a CKP tevékenységével kapcsolatos kérdésekben CKP állásfoglalás kiadása.
    • a CKP belső kommunikációs rendszerének működtetése,
    • döntések az Alapdokumentumokban és a Stratégiai célokban megfogalmazottakat nem érintő, a következő PGy-ig nem halogatható tartalmi kérdésekben (l. jelen működési mód leírás 3c pontja),
    • döntések a CKP folyamatos operatív feladataival összefüggésben, kivéve a munkacsoportok belső döntéseinek körébe utalt feladatokat (l. jelen működési mód leírás 3b és 3c pontja),
    • a munkacsoportok felkérése feladatkörükbe tartozó tevékenységek elvégzésére,
    • a CKP képviselete, a CKP tagszervezeteiben dolgozó szakemberek, illetve külső szakemberek felkérése a CKP képviseletére, alapvetően kommunikációs kérdésekben a Szóvivők megbízása a képviselettel,
    • döntés az Ügyvivői Testület PGy előtti, saját munkájával kapcsolatos beszámolójának tartalmáról,
    • a CKP pénzügyeivel kapcsolatos éves elszámolás készítése, ennek PGy elé terjesztése minden naptári év első Plenáris gyűlésére,
    • a CKP pénzügyeivel kapcsolatos operatív döntések meghozatala,
    • döntés a saját munkarendjéről.
  • Az Ügyvivői Testület döntéseit ülésein vagy elektronikus szavazással, szótöbbséggel, az ÜT tagok számának felénél nagyobb számú egynemű szavazattal hozza meg. A Ügyvivői Testület döntéseinek egyike sem minősül személyi döntésnek, ezért titkos szavazás tartására nincs szükség.
  • Az ÜT feletti kontroll részeként a tagszervezetek jogosultak az Ügyvivő Testület két Plenáris gyűlés közti tevékenységéről a következő PGy-n információt kapni, kérdéseket feltenni, ezekre válaszokat kapni, indítványozni az ügyvivői tevékenység és a CKP értékek összevetését.

a CKP Szóvivői

  • A CKP tevékenységét három Szóvivő segíti.
  • A Szóvivőket a PGy választja titkos szavazással, szótöbbséggel. A szóvivő mandátuma addig tart, amíg le nem mond, vagy a PGy vissza nem hívja. A korábbi szóvivő az új szóvivő megválasztását követő Plenáris Gyűlésig terjedő időszakban szakmai segítséget ad az új szóvivőnek feladata ellátásához.
  • A Szóvivők feladata az Ügyvivői Testület munkájában való részvételen túl a CKP kommunikációs képviselete a médiában, rendezvényeken. A Szóvivők további feladata a CKP szakmai szövegeiből széles körben kommunikálható tájékoztatók, ismertetők előállítása, az előállítás megszervezése.

Munkacsoportok, Munkacsoport-koordinátorok

  • A CKP PGy céljai megvalósítására (alapértékei kibontására, alapdokumentumai aktualitásának figyelemmel kísérésére és karbantartására, a CKP tagszervezetek együttműködésének koordinációjára stb) munkacsoportokat hoz létre.
  • A munkacsoportokba a CKP tagszervezetek tagokat delegálhatnak, egyebekben a munkacsoport saját működésmódjáról szóló döntésében szabályozza, kik lehetnek tagjai.
  • A munkacsoport plenáris ülésén vagy elektronikus szavazással koordinátort választ (titkosan, a jelenlévő szervezetek számának felénél nagyobb számú igen szavazattal).
  • A munkacsoportok döntenek a következő kérdésekben:

     

     

     

     

    • saját belső struktúrájuk, munkaszervezésük, működésmódjuk, ezen belül elsősorban a döntéshozatali metódusuk meghatározásában,
    • a koordinátor személyéről, feladatairól, helyettesítésének módjáról és hogy meddig tölti be a tisztséget,
    • más, a munkacsoport működésmódja leírásában meghatározott tisztségviselők személyéről, feladatairól, és hogy meddig töltik be a tisztséget, ha a működésmód leírásában a munkacsoport ezeket a tisztségeket létrehozza,
    • a munkacsoport által kidolgozott javaslatok CKP fórumok elé terjesztéséről, a javaslatokat leíró dokumentumok szövegéről, elektronikus szavazás kéréséről.
  • A munkacsoport létrehozása, megszűnése

     

     

     

     

    • Munkacsoport létrehozását a CKP legalább öt tagszervezete, illetve az ÜT kezdeményezheti.
    • Munkacsoport létrehozását a CKP legalább öt tagszervezete kezdeményezheti, ha a kezdeményezők egybehangzóan nyilatkoznak a munkacsoport létrehozásának szándékáról, a munkacsoport tervezett tevékenységi köréről és a munkacsoport alakuló plenáris gyűlését összehívó személyre vonatkozó – a jelölt által elfogadott – javaslatról.
    • A kezdeményezés a fentiek ÜT-nek való eljuttatásával válik érvényessé, az ÜT köteles a munkacsoport megalakításának kérdését a következő PGy napirendjére felvenni.
    • Amennyiben a munkacsoport létrehozását az ÜT kezdeményezi, úgy a munkacsoport tervezett tevékenységi körére, a munkacsoport alakuló plenáris gyűlését összehívó személyre vonatkozó javaslatot az ÜT állítja össze és a munkacsoport megalakulásának kérdését a következő PGy napirendjére felveszi.
    • A PGy megtárgyalja a munkacsoport megalakításával kapcsolatos kérdéseket és dönt. A munkacsoport tevékenységi körét a későbbiekben csak a PGy módosíthatja.
    • Amennyiben a munkacsoport megalakítását a PGy támogatja, lehetővé válik a delegálás valamennyi tagszervezetek számára. A delegálásra lehetőség van a PGy-n, vagy a szervezeti e-mail listán meghirdetett levélfolyamban. Minimálisan 5 tagszervezet delegálása esetén, de nem hamarabb, mint a tagszervezetek kiértesítését követő 5. nap a munkacsoport plenáris gyűlésének összehívásával megbízott személy a plenárist összehívja[4]. A munkacsoport a munkacsoport-koordinátor megválasztásával (titkos szavazás) és munkarendjének elfogadásával jön létre. (A munkacsoport plenáris lehet tényleges vagy virtuális találkozó, a szavazás tényleges, vagy a munkacsoport levelezési listán létrehozott levélfolyamban, illetve titkos szavazás esetén a CKP által biztosított felületen zajló elektronikus szavazás.)
    • Munkacsoportot csak a Plenáris gyűlés szűntethet meg. Erre javaslatot a munkacsoport-koordinátor (a munkacsoport döntése alapján, vagy ha a delegáltak száma 5 fő alá kerül) vagy az ÜT (ha a munkacsoport tevékenységi köre okafogyottá válik) tehet.
  • A munkacsoport-koordinátor feladatai:

     

     

     

     

    • Képviseli a munkacsoportot az Ügyvivő Testületben, részt vesz az ÜT feladatainak ellátásában,
    • A munkacsoport által meghatározott keretek között szervezi a csoport munkáját,
    • A munkacsoport döntésének megfelelően kezdeményezi a munkacsoport kérdésének elektronikus szavazásra bocsátását, a felmerülő kérdéseket a munkacsoportnak továbbítja és a válaszok megszületését koordinálja,
    • Ellátja a munkacsoporthoz kapcsolódó szóvivői feladatokat.

[1] Továbbiakban: Alapdokumentumok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[2] 5 nap közzététel, 5 nap jelzési idő

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[3] Szavazásra a 2a pont értelmében a PGy-n jelenlevő tagszervezetek jogosultak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[4] Későbbi delegálásra a munkacsoport megalakulása esetén a munkacsoport működési rendjének megfelelően a munkacsoport-koordinátorhoz intézett értesítéssel van lehetőség.