Sajtófigyelő – 2016.09.22.

2016-09-23

Oktatáspolitika, egyházak, Tanítanék Mozgalom, szakképzés, …

Oktatáspolitika

Gajdics Ottó: Becsengettek (09.01.)
Jövőbe mutató jellege miatt ugyanis minden politikai szereplő tisztában van azzal, hogy a nevelő-oktató munkában bevezetett bármilyen jellegű változtatás hatása csak évekkel később mutatható ki. Ezért aztán szabad prédának tekintik ezt a társadalmi alrendszert a kockás inges rezsimsöprők éppúgy, mint a tagsággal már alig-alig rendelkező szakszervezetecskék.
(Forrás: Magyar Idők)

Erősebb tankerületek segítik az oktatást (09.01.)
Az erősebb tankerületek hatékonyabban segíthetik az iskolák működését – jelentette ki Pölöskei Gáborné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke a debreceni városi tanévnyitó ünnepségen, augusztus 31-én.Pölöskei Gáborné az állami intézményfenntartást olyan közös ügynek nevezte, amely fontos az önkormányzatoknak, az államnak, a szülőknek és a pedagógusoknak is.
(Forrás: Edupress)

Írásban is válaszolt az oktatási államtitkár az Index olvasóinak (09.01.)
Palkovics László oktatási államtitkár szerdán élő videóban válaszolta meg az Index olvasóinak kérdéseit a kezdődő tanévről. A 45 perces beszélgetésbe sok kérdés nem fért bele, de az államtitkár ígéretet tett arra, hogy további kérdéseket írásban válaszolnak meg. Itt van még néhány olvasói kérdés, és az Emberi Erőforrások Minisztériumának szikár, változtatás nélkül közölt válaszai.
(Forrás: Index)

Palkovics szerint álságos megjegyezni, hogy nincs tankönyve az új tárgynak, pedig szerinte sincs (09.02.)
Palkovics László összefoglalta a tanévet érintő változásokat, kitérve a kritikusok által sokat támadott új tantárgyra, a komplex természettudományra.A tárgy kerettantervét mindössze néhány nappal a tanév kezdete előtt fogadták el, addig csak tervezet formájában létezett, tankönyv pedig egyáltalán nincs hozzá. A tanmenet pótlására – mentőötletként – létrehoznak egy felületet, ahova a tanárok feltölthetik a tanítási javaslataikat egy-egy természettudományos jelenségről.
(Forrás: Eduline)

A pedagógusoknak megbecsülést hoz az új tanév (09.02.)
Palkovics László kifejtette: a pedagógusbéreket 2013 óta folyamatosan emelik, jövő szeptembertől további 45 milliárdot különítenek el a 175 ezer pedagógus bérének növelésére, azaz 2013-tól számítva összesen 323 milliárdos pluszforrást fordít a kabinet a keresetek bővítésére, és ezzel 50 százalékos növelés valósulhat majd meg a program végére.Ilyen mértékű béremelés eddig a magyar társadalom egyetlen rétegénél sem valósulhatott meg – állapította meg.
(Forrás: Edupress)

Tanárok számára fontos határidő jár le hamarosan (09.02.)
Szakértőket képez az OH, akik a pedagógusok minősítővizsgáin vehetnek részt. Az ő óraszámuk csökken a pluszmunka miatt. Jelentkezni az Oktatási Hivatal Képzéstámogató Rendszerében lehetA képzésekre mesterpedagógus besorolással rendelkező tanárok jelentkezhetnek szeptember 8-ig.
(Forrás: Eduline)

A pedagógusok nem az ellenzék hangját erősítik (09.03.)
A túlterheltség a minőség rovására megy, a tanulóknak, sőt a társadalomnak sem mindegy, hogy a tanárok fáradtan vagy szívvel-lélekkel vesznek-e részt az órákon – mondja a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter, aki a kormányzat által létrehozott szervezet vezetőjeként is kritikával illet számos, az iskolákkal kapcsolatos intézkedést.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Féléves jelentés a migráns diákokról (09.03.)
Az elmúlt évi menekültválság hatására kérte be a migráns tanulók létszámát az iskoláktól az Emberi Erőforrások Minisztériuma – derült ki a tárca közérdekűadat-igénylésünkre adott válaszából. Arról is tájékoztattak, az adatszolgáltatást megtagadó iskolaigazgatókat akár szankciók is érhetik, miután „munkaköri kötelezettség a munkáltató utasításait teljesíteni”. Az Emmi adatai azt mutatták, bár 588 migráns tanuló kezdte meg a tavalyi tanévet hazánkban, júniusra mindössze nyolcan maradtak Magyarországon.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Központosítják a pedagógusok továbbképzését is (09.05.)
Hat centrumba összpontosul és ingyenessé válik a megújuló pedagógus-továbbképzés.Liptai Kálmán, az egri Eszterházy Károly Egyetem rektora a Magyar Hírlap szombati számában azt mondta, a továbbképzés egyetemekhez rendelve működik majd. az egész folyamathoz erős minőségbiztosítás társul és folyamatos lesz a visszacsatolás.
(Forrás: hvg.hu)

„Át kell alakítani a magyar oktatás rendszerét” (09.06.)
Át kell alakítani a magyar oktatás rendszerét, és az elmúlt kilenc hónapban pedagógusokkal, oktatási szakemberekkel felmérték, mit kell megváltoztatni, hogyan akarják működtetni az iskolákat a következő időszakban, mit vár el a közösség az iskolarendszertől – mondta Palkovics László oktatásért felelős államtitkár szeptember 6-án Balassagyarmaton.
(Forrás: Edupress)

Becsapták az idős tanárokat, hiába vártak a kormány által ígért fizetésemelésre (09.07.)
Több mint ezer, a nyudíjkorhatárhoz közeledő tanár annak ellenére nem kapta meg havi 26 ezer forintos fizetésemelését, hogy korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma ígéretet tett a korrekcióra. Az augusztus végi tanévnyitó értekezleteken vált egyértelművé: akik 2015-ben jelentkeztek, de nem töltöttek föl portfóliót a november 30-i határidőre, azokat kirekesztik az előrelépésből.
(Forrás: Népszabadság)

Becsapták a tanárokat – Cáfol az Emmi (09.07.)
Az oktatási államtitkárság nem ígérte azt, hogy a minősítésben részt vett és ott sikertelenül szerepelt pedagógusok – a sikertelen minősítő vizsga ellenére – automatikusan magasabb fokozatba kerülnek besorolásra.  A pedagógusbéremelés menetrendje, üteme, mértéke, jogosultjai, alapvető feltételei 2013 óta ismert jogszabályok és szakmai program mentén zajlik.
(Forrás: Népszava)

Pedagógusok: márpedig nincs kivétel! (09.09.)
A Köznevelési Kerekasztal 2016. március 8-i üléséről szóló tájékoztató 29. oldalán erről az áll (a teljes dokumentumot itt olvashatják):„A Pedagógus foglalkoztatás munkacsoport egyhangúlag támogatta az Emberi Erőforrások Miniszterének döntését, amely szerint a 2013. szeptember 1-jén státuszban lévő, 2023. augusztus 31-éig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő, jelenleg a Pedagógus I. fokozatban lévő pedagógusok automatikusan, a minősítési eljárás alól mentesülve Pedagógus II. fokozatba kerülnek 2017. január 1-jétől.”
(Forrás: Népszabadság)

Bizonyítványt kapott az oktatás (09.15.)
Magyarország az OECD átlagánál többet fordít kisgyermekkori nevelésre, javult a pedagógusok bérhelyzete és a felsőfokú végzettség kifizetődőbb, mint az OECD-államokban – közölte Palkovics László oktatási államtitkár a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet “Education at a Glance” sorozata aktuális kötetének csütörtöki megjelenése alkalmából tartott sajtótájékoztatóján.
(Forrás: Inforádió)

Egy évvel később vezetik be az új Nemzeti alaptantervet (09.21.)
Palkovics László kedden azt mondta: elkezdődött az új alaptanterv kidolgozása. A köznevelési kerekasztal legutóbbi ülésén azonban az ezen dolgozó munkacsoport szakértői úgy vélték: a 2018-as bevezetés túl korai lenne. Ezért 2019 szeptemberétől vezetnék be az új tantervi szabályozást. Az államtitkár nem említette, de a halasztásban szerepet játszhat az is, hogy nem akarják terhelni a 2018-as választási kampányt az oktatásról folyó vitákkal.
(Forrás: Index)

Értesítik az önkormányzatokat az iskolák átvételéről (09.21.)
Jövő héten levélben tájékoztatják az önkormányzatokat az intézmények működtetésének átvételi menetrendjéről – mondta az oktatásért felelős államtitkár szeptember 20-án, egy budapesti háttérbeszélgetésen. Palkovics László közölte: erre a célra 50-55 milliárd forint áll rendelkezésre, de ha ez nem lesz elegendő, kiegészíti a költségvetés.
(Forrás: Edupress)

 

Egyházak

Menekülnek az egyházakhoz a diákok Évről évre több család választ állami oktatási intézmény helyett felekezeti iskolát (09.02.)
MA közel kétszer annyi tanuló jár egyházi intézménybe, mint 2010-ben. A szülők egy része nem elsősorban a vallási nevelés miatt íratja gyermekeit egyházi iskolába, hanem az állami oktatás kudarca sarkallja erre. Hardi Titusz, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója is arról beszélt a Magyar Nemzetnek: azon túl, hogy az emberek bizalommal vannak az egyházi oktatás iránt, sokan menekülnek az állami iskolai szektor elől.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Palkovics: A világ rendje elkezd kiegyenlítődni (09.06.)
„Az, hogy valaki egy egyházi iskolában tanít, annak a hivatástudata mellett nyilván az a fajta többlet, amit az egyházi környezet biztosít, az mássá teszi az iskolát, mássá teszi azt a lehetőséget, ami a gyerekek számára itt megjelenik. Én azt hiszem, ezt példaként kell tekinteni, és nem valamilyen negatív módon megjeleníteni. Én azt hiszem, hogy csak annyi történik, hogy a világ rendje elkezd kiegyenlítődni, és ez jól van így” Palkovics: A világ rendje elkezd kiegyenlítődni
(Forrás: Hírtv)

Újabb sulit vesz át a Máltai Szeretetszolgálat (09,07.)
Az új tanévtől új fenntartó, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítványa működteti tovább a Budapest III. kerületében található Kelta Vendéglátó Szakközépiskolát és Szakiskolát. A változásra azért volt szükség, mert az iskola fennmaradása a korábbi üzemeltetővel bizonytalanná vált, egy szakképzést nyújtó középiskola esetleges megszűnése pedig nemcsak a környéken élők, hanem az egész kerület számára érzékeny veszteséget jelentett volna.
(Forrás: Eduline)

„Be kell fejezni a magyarországi romák jóindulatú elkülönítését”  (09.20.)
Be kell fejezni a magyarországi romák jóindulatú elkülönítését – idézi szakértők véleményét az Associated Press. Az Európa Tanács emberi jogi tanácsadói szerint káros, hogy a cigányok bizonyos egyházi iskolákban külön, felzárkóztató osztályokban tanulnak, mielőtt bekapcsolódhatnak a többségi oktatásba. A szakértői testület szerint ez a gyakorlat homlokegyenest ellentétes az integráció és az egyenlő bánásmód elvével.
(Forrás: Hírtv)

Több mint 680 millió a pedagógus-utánpótlásra (09.20.)
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az idei tanévben is meghirdeti a pedagógus-utánpótlás biztosítását segítő pályázatot, a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programot. A pályázat legfőbb célja, a kiválóan képzett, hivatástudattal és megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkező pedagógus-utánpótlás biztosítása.
(Forrás: Edupress)
Kritikus megnyilvánulások

Állam helyett a gyerek (09.01.)
A köznevelési törvény megszületése óta hibásan az intézményfenntartás került a középpontba – jelentette ki Hiller István. Így az állam szerepe volt az elsődleges, nem pedig gyermek, a diák teljesítménye. A volt szakminiszter szerint mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a teljes központosítás rendszere nem működik. A szocialista politikus úgy látja, az oktatás színvonala akkor emelkedhet, ha a pedagógusközösségek nagyobb szabadságot kapnak.
(Forrás: Lánchíd Rádió)

Kirúgásokkal kezdődhet a tanév (09.01.)
Az év eleji oktatási tiltakozások hatására történt változtatások ellenére talán még a tavalyinál is bizonytalanabb helyzetben indul az új tanév, a kormány intézkedéseit a szakmaiatlanság mellett az eszeveszett kapkodás, több esetben a törvénytelenség jellemzi. A ráncfelvarráson átesett “új” Klik működéséről csak találgatások vannak, a szakképzésben elbocsátások várhatóak. A szakszervezet a tárgyalások folytatására készül, a civilek összefogásra buzdítanak.
(Forrás: Népszava)

Korrupcióinfó: Copy-paste tanulmányok lettek a Klik-projekt milliárdjaiból (09.01.)
Ki sem írt, vagy gyanús közbeszerzéseket talált a Klik 10 milliárd forintos projektjénél Hadházy Ákos, az LMP társelnöke. Ráadásul a politikus szerint többi alibitanulmányt készítettek, amelyek sok helyen szórul szóra megegyeznek egymással. A program költségvetése szerint csak bérköltségre 2 milliárd forintot fizettek, de 1,5 milliárdért vásároltak szellemi termékeket.
(Forrás: Index)

Reggeli 9 órás iskolakezdés? Frászt, három nulladik óra! (09.01.)
“Megnézzük azt a lehetőséget, hogy a hagyományainkat, a kialakult munkarendünket illetően mit jelentene egy 9 órás iskolakezdés” – válaszolta Palkovics László oktatási államtitkár az Index.hu online fogadóóráján arra az olvasói felvetésre, hogy 8 óra helyett kezdődhetne 9-kor a tanítás, ez ugyanis jobban illeszkedik a ma bevett munkaidőhöz.
(Forrás: hvg.hu)

2016.09.02.
Na, idén vajon összeomlik az iskolarendszer? (09.01.)
Ma a kormány kapkodó ötletelése az egyik pillanatban a tiltakozások miatti tűzoltásnak tűnik, a következőben gazdasági lobbicsoportok gátlástalan kiszolgálásának, néha pedig jogi kényszerpályák beteljesedésének (ha már uniós projektet találtunk ki valamire, nem csinálhatjuk vissza). Az iskolák és a pedagógusok állami felügyeletére nem valamiféle propagandisztikus mesterterv sulykolása miatt van szükség.
(Forrás: Magyar Narancs)

Ezt a tanévkezdést nem tesszük zsebre: hol van itt a minőségi oktatás? (09.01.)
Az ünnepségen Palkovics László oktatási és a sztrájkbizottságnak is, hogy építő jellegű meglátásaikkal segítették ezt a nagy munkát, az oktatás átszervezését. És figyelmeztetett mindenkit arra (értsük, ahogy akarjuk), hogy ne rombolják az egymás iránti bizalmat, „az ellenségeskedésnek és az indulatoknak” ugyanis a gyermekek lesznek az elszenvedői.
(Forrás: Kettős Mérce)

Ígéretek és megvalósítás: idén sem könnyebb az elsősöknek (09.03.)
Volt itt három ígéret, amit különösen nagy lelkesedéssel vártam, hátha lesz is belőlük valami: az 1-3. évfolyamokon nem lesznek többé tartós könyvek, 30 perces tanórák lesznek a kicsiknek és hogy normális szintre csökkentik a hétévesek terhelését, ne dolgozzanak már több órát egy nap, mint egy felnőtt! Nagyjából már most, az első napokban látszik, hogy ezekből idén semmi sem lett.
(Forrás: Dívány)

Abszurd húzással próbál kieveckélni a kormány csapdájából a Klik (09.06.)
A kormány tavasszal hirtelen a vegyes szerkezetű iskolafenntartási modellben látta meg a legsúlyosabb működési problémát, ezért úgy döntött: az önkormányzatoktól elveszik még az épületek karbantartását is. A Klik viszont most épp az önkormányzatok cégeit próbálja behálózni, hogy végezzék továbbra is ugyanazokat a feladatokat, mint eddig, csak most Klebelsberg-színekben.
(Forrás: Népszabadság)

12 tanár mondott fel egy iskolában a fideszes igazgató miatt (09.08.)
Hiába szavazott ellene a tantestület és a diákönkormányzat többsége, újabb öt évre Pleier Tamás tatabányai Fidesz-képviselőt nevezték ki igazgatónak a városi Bárdos László Gimnáziumban. 12 tanár távozott az iskolából, közülük kilencen idén mondtak fel. A volt igazgatóhelyettes nyugdíj előtt fél évvel tanulószobáztat a középiskolában.
(Forrás: hvg.hu)

Dekoncentrált gyerekek, dekoncentrált iskolarendszer (09.15.)
Az iskolarendszer minden eddiginél erősebb államosítása példa nélküli Európában, az átalakítás félő, hogy csak tovább nehezíti a működést, miközben a rendszerhibákat nem korrigálja – ez az OFI saját folyóiratában megjelent, az OFI kutatója által írt tanulmány következtetése. Györgyi Zoltán oktatáskutató írása szerint a most felálló tankerületek túl nagyok, szerepük és finanszírozásuk homályos, kialakításuk önmagában nem old meg semmit.
(Forrás: Index)

Révész Sándor: Ok(tatás) és okozat (09.16.)
Hogy a közoktatás mennyire szolgálja a jövő polgárainak politikai vitaképességét, tehát a tömegdemokráciát, az két dolgon múlik. Egy: mekkora teret kapnak benne a közügyek megítéléséhez szükséges tárgyak. Kettő: mennyire nyitott módon közelítik meg ezeket a tárgyakat, a különböző álláspontok megjelenítésével, kincstári álláspontok megjelölése nélkül, önálló és koo­peratív ismeretszerzésre, -feldolgozásra, vitára motiválva és trenírozva a jövő választópolgárait.

Asztalos György: A pedagógusminősítési rendszer kritikája (09.17.)
Ha a portfólióírás egy önkéntes lehetőség lenne a magasabb fizetési osztályba való kerülésre, és nem beszélnénk minősítésről, csak egy szellemi produktumról ‒ ami tudatosságra, önreflexióra késztet ‒, akkor akár még hasznos is lehetne, és a szakértők se veszítenék el állásukat.
(Forrás: Tani-tani Online)

Zolnay János: Orbán a többség akaratát teljesíti (09.18.)
2006 előtt a magyar társadalom érzékeny volt a politika kimeneti mutatóira, és az iskolázatlan, kevésbé tájékozott választópolgároknak sem volt mindegy, milyen állapotban van a magyar gazdaság, milyen az ország külföldi megítélése, nem volt mindegy, hogy előremennek-e a dolgok. 2010 óta nem érdekli a magyar társadalmat az ország katasztrofális nyugati megítélése, hogy mekkora az országból elvándorló fiatalok tömege, hogy romlik az oktatás színvonala.
(Forrás: 168 óra)

Tóta W.: Mintha nem lenne holnap (09.19.)
A másik gond nem látszik az OECD-jelentésből: ami jut, azt se hatékonyan költjük el, az egész rendszer irányítására nem sikerül kitalálni használható struktúrát már hat éve; egyentankönyv van kötelező hülyeségekkel és tévedésekkel, és különórák nélkül a tudásanyag már ahhoz is versenyképtelen, hogy a gimnáziumi felvételire esély legyen. Vagyis ugyanúgy kiszerveződik privátba, mint az elviselhető egészségügyi ellátás.
(Forrás: hvg.hu)

OECD – Durva jelentés: az állam megöli az oktatást (09.19.)
Nyomasztó képet festett a hazai oktatás helyzetéről az OECD. Legutóbbi jelentése szerint továbbra is keveset költ az állam erre a területre, tanári állományunk öregszik, és csökken az egyetemisták száma. Holott a diploma még mindig sokat számít a munkaerőpiacon: birtokosát több lehetőséghez és akár kétszeres bérhez is juttathatja. Sokan vesznek részt iskola-előkészítő oktatásban
(Forrás: Magyar Nemzet)

Nem akarnak gondolkodás nélkül alattvalóként élni – Sándor Mária új harcot hirdet a szabad országért (09.10.)
Mi a Tanítanék Mozgalommal vagyunk kapcsolatban, amelynek értéknyilatkozatát elfogadom, az pedig arról szól, hogy „a magyar kormány tudtával és közreműködésével gyerekek éheznek és kallódnak el, gyógyítható betegek halnak meg, családok kerülnek az utcára, egészséges fákat vágnak ki, segítségre szoruló embereket börtönöznek be, közalkalmazottakat aláznak meg, a valódi híreket egyre több felületen fedi el a propaganda.
(Forrás: Népszabadság)

 

Tanítanék mozgalom

Nem lehet alternatíva a jelenlegi baloldal (09.02.)
Nem célunk az Orbán-rezsim eltakarítása, csupán azt szeretnénk, hogy vegyék észre és javítsák ki az oktatási rendszerben elkövetett hibákat – mondta lapunknak adott interjújában Pukli István. A Tanítanék Mozgalom vezetője szerint ugyan történtek előrelépések az utóbbi időben, azonban ez még nem elég, ők rendszerszintű változásokat akarnak.
(Forrás: Magyar Idők)

Kaotikus tanévkezdés: van, ahol még órarend sincs – a HVG élő adása (09.05.)
Totális a fejetlenség a szakgimnáziumokban, ráadásul a most bevezetett átalakításokkal évente több tízezer diák érettségije vált kérdésessé. Van-e innen kiút, vagy csak egyre mélyebbre süllyedünk? Élő videóinterjúnkban Sulyok Blanka szaktanárral beszélgetünk.
(Forrás: hvg.hu)

Pukli István az Egyenes beszédben (09.06.)
Nem létezik olyan, hogy jobb-vagy baloldali. Értékrendek vannak, amelyek mentén lehet választani. Kálmán Olga beszélget Pukli Istvánnal a Magyar időkben megjelent interjúja kapcsán.
(Forrás: atv.hu)

Megfogalmazta kiáltványát a Tanítanék Mozgalom, készülnek az őszi tüntetésekre (09.07.)
Egyértelművé teszik, hogy csak szakmai alapon működnek együtt bárkivel, elítélik a szélsőséges megnyilvánulásokat. Addig végig nyomás alatt tartják a kormányt, amíg sem az általuk képviselt alapértékeket, sem az általuk javasolt gyakorlati formákat, eszközöket nem hajlandó átemelni, befogadni, megvalósítani.
(Forrás: Eduline)

„Lehet, ez a kormány meg kell hogy bukjon” – videó (09.08.)
A pedagógus reagált a Tanítanék mozgalom másik két vezéralakjának, Pukli Istvánnak és  Pilz Olivérnek napokban nyilvánosságra került nyilatkozatára, miszerint a mozgalomnak nem célja az Orbán-kormány megbuktatása. Törley Katalin hangsúlyozta: szervezetük valóban nem akar politizálni, de egyelőre nem lát esélyt arra, hogy javaslataikat a kormány befogadja.
(Forrás: Hírtv)

 

Szakszervezetek

“A kormányzati intézkedések örvényként húzzák le az oktatás színvonalát” (09.01.)

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke úgy látja: ez a tanév sem lesz zavartalan. A tanulói munkaterhek csökkentése érdeké­ben látszólag történtek lépések, rugalmas tanmeneteket tettek közzé, csakhogy ennek jogi háttere hiányzik.
(Forrás: Népszabadság)

Nem könnyebb az iskolatáska (09.01.)
Felemásra sikerült a tanulók terheinek csökkentése – jelentette ki a tanévkezdést értékelve a a Pedagógusok Szakszervezete elnöke, Galló Istvánné. Hozzátette: hiányzik a törvényi háttér ahhoz, hogy a rugalmas tanterveket valóban alkalmazhassák a pedagógusok. Az érdekképviseleti vezető szerint a szakgimnáziumokban ennél is nagyobb a baj.
(Forrás: Lánchíd Rádió)

A PSZ a sztrájkbizottság azonnali összehívását kéri (09.09.)
A Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezi a kormánynál a sztrájkbizottság azonnali összehívását a pedagógusok előmeneteli rendszere, különösen a nyugdíj előtt álló pedagógusok minősítése és béremelése ügyében.
(Forrás: Edupress)

Kálmán Olga beszélgetése Galló Istvánnéval – videó (09.09.)
Nem kapta meg minden tanár a beígért fizetésemelést, mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
(Forrás: atv.hu)

 

Szakképzés

A kormány teljes káoszba löki a szakközépiskolákat (09.01.)
Ez a tanév is gigantikus rendszer-átalakítással kezdődik, és ez a mostani minden korábbinál kapkodóbb és előkészítetlenebb. A legalapvetőbb változások az eddig szakközépiskolának, mostantól szakgimnáziumnak nevezett intézményekben történnek. 210 ezren tanulnak ezekben az iskolákban, ők úgy kezdik a tanévet, hogy nemcsak őket és a szüleiket zavarhatja meg az átnevezés, de a tanárok többsége is alig ért valamit abból, hogy mi történik körülöttük.
(Forrás: Index)

Odrobina László: a szakképzés feladata a diákok kiteljesedésének elősegítése (09.01.)
A helyettes államtitkár az MTI-nek kifejtette: az új iskolatípusok, a szakgimnáziumok és szakközépiskolák problémamentesen tudták elkezdeni a tanévet. A szakképzési rendszerben a második szakma ingyenes megszerzésén túl nyelvi és informatikai képzéseket biztosítanak a képzési centrumok. Egy 300 órás alap- vagy középfokú nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamon bárki térítésmentesen részt vehet szeptembertől.
(Forrás: Magyar Idők)

Végveszélyben a szakképzés (09.02.)
A parttalan, hatvan éve nem látott központosítás működésképtelenné tette az oktatás világát, az ideológiai nyomulás pedig elsöpörte a szakmaiságot. Ez az ámokfutás elsősorban politikai alapú, melynek civilek százezrei isszák meg a levét. A mai napon a kormányzat szintet lépett: a szakközépiskolákban és szakgimnáziumokban soha nem látott káosz köszöntött a pedagógusokra és a diákokra. A Liberális Párt a demokrata ellenzék pártjaival műhelybeszélgetések elindítását kezdeményezi.
(Forrás: Tabunyitogató)

Rónai Egon interjúja Palkovics Lászlóval (09.02.)
Szó esik – többek között – a Klik kiegyenlitett adósságáról, a durva szakképzési helyzetről, az induló új iskolatípusról: a szakgimnáziumról, az összevont természettudományos tárgyakról, a hiányzó tankönyvekről, a közösen fejlesztendő tananyagról, a tanárok változó óraszámáról,az esetleges pedagógus elbocsátásokról, a kompetencialapú fejlesztés jelentőségéről és lehetőségéről, az igazgatók aktuális kompetenciáiról, a NOKS bérhelyzetéről.
(Forrás: atv.hu)

Már van segítség a szakmai érettségihez, de az emelt szintnek csak híre van (09-05.)
Augusztus 25-én végre megjelentek a szaktárgyi érettségik részletes vizsgakövetelményei. ám csak középszinten. Az Oktatási Hivatal azonban továbbra is adós az emelt szintű követelményekkel, amelyeket 2015 nyarán tettek kötelezővé. Már egy éve is aggódott a szakma, hogy az akkor 11. évfolyamra járó diákok hogyan fognak felkészülni két év alatt, egy évvel később is csak minimális előrelépés történt.
(Forrás: Eduline)

Valakinek biztos érdeke a szakgimnáziumok átalakítása, de nem az országé (09.06.)
Lassan egy hete tart a tanév, de még mindig ijesztő a homály a szakgimnáziumoknál. A kormány életbe léptette a rendszert, de a részletek nincsenek meg, van, ahol jóformán egyik napról a másikra írnak órarendet. Oktatáskutatók állítják, a rendszer csak még több olcsó, de kevésbé képzett munkaerőt “termel” majd ki.
(Forrás: hvg.hu)

Újabb mérföldkőhöz érkezett a duális képzés (09.07.)
Az országban először indul duális rendszerű műszaki mesterképzés a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Siemens partnerségének köszönhetően. A felek számos területen már 18 éve működnek együtt azzal a céllal, hogy tovább emeljék a jövő nemzedékének képzésének színvonalát.
(Forrás: Edupress)

 

Tankönyvek

Orbán tűnjön el a tankönyvekből! – követeli az MSZP (09.05.)
Amint arról ugyanis a kiskunhir.hu beszámolt, az egyik, frissen átdolgozott tankönyvben három helyen is szerepel a miniszterelnök. Az egyik ilyen megjelenésben Orbán 2015-ös brüsszeli, bevándorlásról tartott beszéde olvasható, de a könyvben emellett sikerült némi gyurcsányozást is elhelyezni.
(Forrás: Népszabadság)

Indokold meg, miért van igaza Orbán Viktornak! (09.06.)
Ilyen nem volt a rendszerváltás óta, hogy a regnáló miniszterelnök szavai mellett kell érvelniük a diákoknak. Csak úgy viszonyulhat a kérdéshez a diák, ahogy a miniszterelnök, és még magyarázza is meg? Ez szinte a Rákosi-korszakra emlékeztet.”A tankönyv átment a kötelező ellenőrzési körökön, a szakmai lektor és az Oktatási Hivatal is átnézte, és mint Kaposi József mondta, azt senki nem találta problematikusnak.
(Forrás: Index)

Kínos hibáktól hemzsegnek a tankönyvek – nemzeti sporttá vált a bakivadászat (09.06.)
Egy idei tankönyvben Orbán és Gyurcsány is szerepel, így aztán újra központi témává vált a tankönyvhelyzet. Aligha véletlen, hogy szinte nemzeti sporttá vált a tankönyves bakik vadászata – ehhez pedig bőven szolgáltattak muníciót a szerzők.

(Forrás: Eduline)

Lehet helye aktuálpolitikai témáknak a tankönyben, de nem így (09.07.)
Aktuálpolitikai kérdések megvitatásának helye van a közoktatásban, de nem egy szemszögből és nem ellenvélemények nélkül – mondta Repárszky Ildikó tankönyvszerző. A Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium vezető tanára Magyarország élőben című műsorunkban annak kapcsán beszélt erről, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek egy friss, idegenellenes beszéde is bekerült a nyolcadikos történelemtankönyvbe.
(Forrás: Hírtv)

Pokorni: Orbánnak helye lehet egy tankönyvben (09.08.)
Pokorni Zoltán nem tartja szerencsésnek a jobb- és a baloldal jellemzését a könyvben. „A 20. század dilemmáiban, problémáiban kell igazán segítséget adni a gyerekeinknek, mert itt elég sok a félreértés meg a mendemonda. Persze, ennek tartózkodni kell a napi aktuálpolitikától, de az, hogy most Orbán Viktor szerepel vagy az ő egyik nyilatkozata szerepel mint kiindulópont egy könyvben, szerintem ez nem meríti ki a rossz aktuálpolitizálás, pártpolitizálás fertelmes bűnét”
(Forrás: Hírtv)

Jánk István: Az OFI és az iskola lényege (09.12.)
Nemrég jelent meg az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján egy kiadói reflexió, amelyben az “újgenerációs” tankönyvekkel kapcsolatos kritikánkra reagáltak az OFI munkatársai. Ebben elismerik, hogy „számos csakugyan hasznos, a további fejlesztésben jól felhasználható ajánlást” fogalmaztunk meg, ámde az alapvető problémánkat egyáltalán nem tartják jogosnak. Sőt mi több, egyenesen a Nemzeti alaptantervvel (NAT) szemben állónak, az oktatás és nevelés fogalmi lényegétől idegennek vélik. A reflexióra való reflexiónk következik.
(Forrás: Nyelv és Tudomány)

Listázott kötetek (09.13.) A tankönyvesek országos egyesülete szerint az általános iskolai, úgynevezett kísérleti tankönyvek 75 százaléka mostanáig nem ment át a kötelező engedélyeztetési eljáráson. Ki és mit fog majd láttamozni? Vendég: Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének alelnöke.
(Forrás: Hírtv)

Az OFI reagált a tankönyveikkel kapcsolatos kritikákra – videó (09.17.)
A Start Plusz vendége Pompor Zoltán főigazgató-helyettes, OFI, gyerekirodalom szakértő. Többek között elmondja azt is, hogy nincs államilag meghatározott kötelező olvasmány.
(Forrás: atv.hu)

Találós kérdés: mikori tankönyvben szerepel ez az illusztráció és képaláírás? (09.19.)
Húgom most lesz nyolcadikos, ez az informatika tankönyve. 2003-ban írták. 2016-ban újranyomták. Oké, nekem is ez volt nyolcadikban, és már mi sem használtuk egyáltalán, tuti ők sem fogják, de mi vesz rá embereket, hogy egy 2003-as informatikakönyvet majdhogynem teljesen változatlanul újranyomjanak 13 évvel később és vajon miért kell ezt adni a gyerekeknek?
(Forrás: 444.hu)

Ötödével kevesebb állami könyvet rendeltek, mint tavaly (09.19.)
A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesület közérdekű adatigényléssel kiderítette, hogy 18 százalékkal kevesebb állami kísérleti tankönyvet rendeltek meg, mint tavaly. A HVG Dosszié összegző cikke szerint az átlagos 20 ezer pédlány helyett idén már csak 16 ezret rendeltek tankönyvenként. Talán nem is meglepetés: egy kérdőíves felmérés szerint a tanároknak csak 23 százaléka tanítana szívesen állami könyvekből.
(Forrás: Eduline)

Hemzsegnek az ostoba hibáktól a kísérleti tankönyvek, most kétmilliárdból kijavítják (09.19.)
Kétmilliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból javíthatja ki az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) a kísérleti tankönyveket, és fejlesztheti tovább a Nemzeti Köznevelési Portált.
(Forrás: Népszabadság)

Az állam visszavesz: Ha Orbán Viktor képe virítana minden törikönyvben (09.19.)
Megérte? Mit kezdett a tankönyvpiaccal az állam, amely az elmúlt hat évben ötezermilliárd forint értékű vagyonra tette rá a kezét? Ezt mutatjuk be HVG Dosszié sorozatának első részében.
(Forrás: hvg.hu)

 

Alternatív megoldások

Unalmas házi feladatok helyett Hamlet rappelve (Sulyok Blankáról) (09.01.)
Néha kicsit ő is úgy érzi magát, mintha valamilyen irodalmi mű szereplője lenne. Antigoné módjára neki is választania kellene az íratlan törvények, a lelkiismerete, az ebből fakadó kockázat és a mindent behálózó előírások között. Vagy ami még rosszabb: a szigorodó szabályok és a diákjai között. Ezért is történhetett, hogy idén májusban, folytatva a tévében, rádióban elkezdett rendszerkritikát, nyílt levelet írt a szakképzés tervezett átalakítása kapcsán.
(Forrás: Népszabadság)

Soha többé dogát, csak ilyen feladatokat” (09.06.)
Az állandó felülről jövő iskolai reformok, úgy tűnik, nem sok javulást hoznak az iskolák életében (sőt!), ám számos helyen indultak el kisebb innovációk, amik bizonyítottan sikeresek. Tudták, hogy még mindig a dobókockába csomagolt papírkorongokat kell az elsősöknek beszerezni? És hogy a periódusos rendszer táblajátéknak is használható?
(Forrás: hvg.hu)

Nem tudnak elég magániskolát nyitni (09.09.)
A hazai alternatív iskolák nagy múltú intézménye, az Alternatív Közgazdsági Gimnázium vágna bele az intézmény alapításba. Négy-öt éve formálódik a terv, de az utóbbi fél évben lett belőle kimondott szándék – mondta Horn György, az AKG igazgatója. Szerinte általában is érezhető, hogy egyre nagyobb az igény az alternatív iskolákra: 2010 körül még körülbelül 200-an jelentkeztek az akkor elérhető 60 helyükre, tavaly 600 jelentkező szeretett volna bejutni a 60 plusz 30 tanulói helyükre.
(Forrás: abcug.hu)

Csatári Tamara: Matematikatanulás tanodában (09.11.)
Az első találkozásoktól elkezdtek körvonalazódni olyan hiányosságok, amik nélkül nemcsak a matematika tantárgyban, hanem úgy általában hosszabb távon az iskolában, meg a későbbi életben is nehezen tudnak boldogulni a gyerekek. Előjöttek például a mennyiségek felismerésével, összemérésével, számfogalommal kapcsolatos problémák abban az életkorban, amikor már bőven összeadni meg kivonni kellene.

Követendő példa lett a Rajkó-módszer (09.13.)
Öt elemmel bővült a szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzéke A tehetséges roma gyerekek zenei képzését az alapoktól a színpadi előadóművésszé nevelésig végző Rajkó-módszer ötödikként került fel a jó gyakorlatok közé.
(Forrás: Inforádió)

 

Diákok

Négyszeresére nőtt a dolgozó diákok aránya (09.02.)
Míg a korábbi években a diákoknak mintegy tíz százaléka vállalt valamilyen munkát, ez az arány jelenleg nagyjából negyven százalék – idézi pénteki számában a Népszabadság Simon Balázst, a legnagyobb iskolaszövetkezeteket tömörítő DiákÉSZ főtitkárát.
(Forrás: Origo)

Dühös magyar egyetemisták hadat üzentek a liberális világnak – videó (09.01.)
A videóban elhangzik, fő céljuk az, hogy a keresztény értékek és európai hagyományok talaján egy új nemzedék sarjadjon.”Hiába próbált megtörni minket a liberális média, mi nem ismerünk félelmet” – szól a fenyegetés az “önmagából kifordult liberális világnak”. A magukat “hazaszerető, becsületes és elhivatott” hallgatók csoportjaként meghatározó Identitárius Egyetemisták Szövetsége a Youtube-on toboroz tagokat.
(Forrás: Propeller)

Toborzással kezdik a cserkésztanévet (09.05.
Országszerte megkezdődtek a tanév eleji tagtoborzások, a nyári táborozások során erőre kapott, jórészt fiatalokból álló csapatok őrsvezető-delegáltjai ezekben a napokban a lakhelyükhöz közeli iskolákba is ellátogatnak, hogy kedvet csináljanak a mozgalmas és színes cserkészélethez.

Jogerős: Igaza volt a tüntetéseket szervező diáknak rágalmazóival szemben (09.15.)
Az elsőfokú ítéletet követően nem fellebbezett a PestiSrácok.hu, miután elmarasztalták őket egy sajtó-helyreigazítási perben. Egy korábbi cikkükben azt állították a Független Diákparlamentben vezető szerepet betöltő, 18 éves Gyetvai Viktorról, hogy idegen érdekeket szolgálva szervezi a tüntetéseket a kormány oktatáspolitikája ellen, valamint erőszakosnak vélt cselekedetekkel is azonosították, miszerint ő is ott volt a Fidesz-székház elfoglalásánál.
(Forrás: Eduline)

 

Gyermekvédelem

Utolsó pillanatig szórakoztak a csobánkai roma gyerekekkel (09.01.)
Iskolakezdés előtt egy héttel még össze-vissza variálta az idén júniusban bezárt csobánkai iskola volt tanulóinak elhelyezését a Klik. A pomázi polgármester és képviselő-testülete ugyanis tiltakozó hadjáratot indított az ellen, hogy iskoláikat fogadó intézménynek jelöljék ki. Két nappal szeptember 1-je előtt volt olyan szülő, aki még sehová sem íratta be másodikos kisfiát.
(Forrás: abcug.hu)

Bugyivillantás, gyerekverés, uzsora – kemény vádak után próbálnak új életet kezdeni a tiszabői iskolában (09.06.)
Tiszabő és iskolája életében nagy változás, hogy szeptembertől a Máltai Szeretetszolgálat vette át a falu szociális és oktatási feladatait. Erről nyáron döntött a kormány: a máltaiak 613 millió forintot kaptak, amiből a szomszédos Tiszaburán is elvégzik ugyanezt a munkát. Magyarán az állam kivonult a két szegény, főleg romák lakta falu életéből, és a szeretetszolgálatra bízta a munkát. Így a tiszabői iskola is kikerült az állami fenntartás és működtetés alól.
(Forrás: Népszabadság)

Azonnali vizsgálatot rendelt el az Emmi a molesztálásról hírhedt gyermekotthonban (09.08.)
Az intézményben a 9-10 éves gyerekeket édességért, játékért, a nagyobbakat zsebpénzért és kimenőért cserébe vették rá szexre a nevelők. Amint a minisztérium értesült az esetről, vizsgálatot rendelt el. Személyi felelősségre vonást fognak kezdeményezni az ügyben, ha kell.
(Forrás: hvg.hu)

Azért veszik el a gyereket, mert szegény a család (09.17.)
Kampányt és figyelemfelhívó akciókat indított a Társaság a Szabadságjogokért (Tasz), hogy a hatóságok ne szakítsanak ki gyerekeket a családjukból csak a család szegénysége miatt. Ez ugyanis rendszeresen megtörténik, és több ezer családot érint Magyarországon.
(Forrás: 444.hu)

Velük bármit megtehetnek – Természetes a bántás, a tettes valahogy megússza (09.18.)
„Az erőszak és a visszaélések sajnos szinte természetes részei az »intézeti létnek« – mutat rá dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő. – Hiába nem akarjuk tudomásul venni, a magyar valóság az, hogy sokkal több minden előfordul az ilyen intézményekben, mint hisszük. Ennek egyik oka, hogy a családjukból kiemelt gyerekek nagyon nehéz élettörténetekkel érkeznek az intézményekbe, és sajnos nem kapják meg a szükségleteik szerinti elhelyezést, segítséget, támogatást.”

Több tízezer gyerek veszélyben van Magyarországon (09.20.)
23 ezer gyerek él ma gyermekvédelmi gondoskodásban. 140 ezer veszélyeztetett gyerek van hazánkban, őket bármikor kiemelhetik családjukból – írja az SOS Gyermekfalu.A közlemény szerint a gyerek családból való kiemeléséhez gyakran elég, ha a szülők elvesztik munkájukat, esetleg megromlik az egészségi állapotuk. Egy felmérés során megkérdezett szülők 61 százaléka épp ezért retteg munkahelye elvesztésétől, a betegségektől pedig a válaszadók fele tart.
(Forrás: Eduline)

 

Hátrányos helyzet

L.Ritók Nóra: Munkahelyteremtés a szegregátumokban (03.04.)
Itt értelmezhetetlen pl. a piackutatás, mert az, hogy „mit tudunk megcsinálni”, az felülírja a „mire lenne igény a piacon” tervezési sablont. Mert a lehetőségek is szűkre szabottak, kicsi a földterület, a környezet adottságai gyengék, az infrastruktúrát is fel kell építeni mindenhez, és ott van még a legnehezebb, a képzetlen, munkavállalói kompetenciákkal nem rendelkező munkaerő.
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)

Szegregáció, hallucináció (09.04.)
Ma is akad, aki az egyházi iskolák növekvő népszerűsége mögött (kétszer annyian járnak felekezeti intézménybe, mint 2010-ben) a szegregációt látja. Szerintük ugyanis ezek az iskolák azzal szédítik a szülőket, hogy itt a gyerekeiknek nem kell cigány tanulókkal egy osztályba járniuk.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Nyert az állami gondozott tinédzser, aki beperelte a gyámhivatalt (09.06.)
Leon éveken át pereskedett a gyámhivatallal, amiért speciális gyerekotthonba dugták. Eleve szokatlan, hogy egy állami gondozott bíróságra menjen, de ő meg is nyerte a pert, most pedig kártérítést szeretne. Az évek során azonban kimaradt az iskolából, 18 évesen még mindig csak kilencedikes. A családjával szinte semmi kapcsolata nincs, professzor úrnak gúnyolják, az anyját csak szülőanyjaként emlegeti.
(Forrás: abcug.hu)

Ritók Nóra: Reménytelenség (09.10.)
Azt hiszem, ez a legkegyetlenebb, így csinálni. Odamenni a kórházban hozzá, és közölni vele, hogy bár megszülte, nem viheti magával a kicsit. Hogy mehet haza, egyedül. Mert ezt meg lehetett volna oldani.  Meg kellett volna próbálni megoldani. Másképp. Nyilván jogos volt a meglátásuk: nem volt megfelelő a körülmény az újszülöttnek. De akkor sem így kellene. Ilyenkor látom, hogy a prevencióra mennyire nincs figyelem. Hogy a beavatkozásokban nincsen fejlesztés, csak hatósági eszközök.
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)

Rétvári szerint hirtelen eltűntek a szegény gyerekek (09.11.)
És az államtitkár arról nem beszél, hogy megváltozott a statisztikai besorolása hátrányos helyzetű (HH) gyerekeknek. Ennek az a lányege, hogy ugyanaz a szegény gyerek, aki korábban ebbe a kategóriába tartozott, most ugyanolyan körülmények között él, de már nem tartozik ebbe a kategóriába. (Leegyszerűsítve: eddig éhezett, és HH-s gyerek volt, most éhezik, és már nem HH-s gyerek.)
(Forrás: hvg.hu)

Gonosz az a rendszer, ahol csak papíron kevesebb a szegény gyerek (09.13.)
Méltatlan dolog azt állítani, hogy megfeleződött a hátrányos helyzetű gyerekek száma Magyarországon – nyilatkozta lapunknak L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója. Rétvári Bence államtitkár által idézett eredmények részben a hátrányos helyzetű gyerekek az  új, a szakma által erősen vitatható statisztikai besorolásának köszönhetőek.
(Forrás: Népszabadság)

 

Felsőoktatás

A fizetős szakokon minden ötödik diák hitelből tanul (09.01.)

Az önköltséges képzésben résztvevők 20 százaléka veszi igénybe a Diákhitel2-t képzési díja kiegyenlítésére, és ebben a félévben is erre számít a Diákhitel Központ. Erről Imre Zita, a Diákhitel Központ marketing- és kommunikációs igazgatója az M1 aktuális csatorna ma reggeli műsorában beszélt.
(Forrás: Népszabadság)

Balog Zoltán: Hatékonyabbá vált a magyar felsőoktatás (09.01.)
Az emberi erőforrások minisztere szerint a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű, másfél éve indult stratégia nyomán a korábbiakhoz képest hatékonyabban működő, strukturáltabb felsőoktatási rendszer jött létre Magyarországon.
(Forrás: Origo)

Kevés a kollégiumi férőhely, egyetemisták pörgetik fel a lakáspiacot (09.04.)
Csak Budapesten legalább háromezer új kollégiumi férőhelyre volna szükség. A lakhatási költségek a hátrányos helyzetű hallgatók havi bevételének több mint felét, a kollégistákénak azonban mindössze negyedét viszik el. A felpörgő ingatlanpiac továbbnöveli majd ezt a különbséget.
(Forrás: Népszabadság)

Meglepetést okozott a friss egyetemi rangsor: hat magyar a legjobbak között (09.06.)
A magyar intézmények közül a HVG felsőoktatási rangsorában is rendre a legjobbak között végző Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt,Az Eötvös Loránd Tudományegyetem megőrizte 601-650. helyét, a Debreceni Egyetemet a 651-700., a Budapesti Corvinus Egyetemet a 701+ kategóriába sorolták Új magyar szereplő a listán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem.
(Forrás: hvg.hu)

Palkovics László: erősödött a felsőoktatásba vetett bizalom (09.13.)
Palkovics László kifejtette, az egyik legfontosabb eredmény, hogy a diákok bizalma újra megerősödött a magyar felsőoktatás iránt: 2016-ban minden korábbi évet meghaladóan, több mint 111 ezren jelentkeztek hazai felsőoktatási intézményekbe, annak ellenére, hogy a demográfiai adatok szerint a 18-19 évesek száma idén is csaknem háromezerrel kisebb.
(Forrás: Magyar Idők)

Brutálisan drágult az egyetemisták élete (09.15.)
Több millió forint az egy évre számított összköltsége azoknak az egyetemi és főiskolai hallgatóknak, akik most szeptemberben kezdik meg tanulmányaikat, ha számításba vesszük a tandíjat, a lakhatást és az összes egyéb kiadást. Ez az összeg az infláció mértékének többszörösével is gyarapodott évente a tandíjak és az albérletárak ugrásszerű növekedésének köszönhetően a biztosító felmérése szerint.
(Forrás: Index)

Mi történik? Eltűnnek a hallgatók az egyetemekről (09.17.)
Meglepően magas Magyarországon a lemorzsolódó egyetemisták száma.Az Óbudai Egyetemen idén ősztől patronáló tanárok segítik alapképzésben, nappali tagozaton az elsőéves hallgatók beilleszkedését és tanulmányi munkáját.
(Forrás: Eduline)

 

Szülők

Bölcsőtől a sírig: “Ez egy gyászfolyamat, amit fel kell dolgoznunk” – Magyarország 2016 videón 1. (09.05.)
Somlai Zsuzsanna a PatRóNa Egyesület elnöke. A PatRóNát három család hozta létre, amely sérült gyermekei jövőjére gondolva összefogott, és Budapest XVII. kerületében létrehozta a Völgyzugolyházat. Céljuk az, hogy akár évtizedek múlva is biztonságban tudhassák már felnőtt gyermekeiket egy olyan családias közegben, ahol egyszerre kapnának egészségügyi, szociális és fejlesztő nevelést és mindennapi életüket is élhetnék.
(Forrás: hvg.hu)

Azért az szép, hogy a szülőktől pénzt kérnek az iskolai szekrényért (09.08.)
De nem. Ahol az iskolákban nincs szekrény, ott a megoldás az lett, hogy egy cég leszállítja a maga bútorait, az iskola helyet biztosít a fémdobozoknak, a szülőknek pedig bérleti díjat kell fizetniük a rekeszekért, ha nem akarják, hogy a gyerekük teletömött iskolatáskával mászkáljon minden nap. És nem is keveset. Az a cég, amelyik már 200 iskola folyosóján rendezkedett be így, egy évre 6900 forint bérleti díjat kér rekeszenként.
(Forrás: 444.hu)

Tankönyvekkel zsarolják a szülőket? (09.09.)
Egyes iskolákban a jogszabályokkal szembemenve nem adják át a tankönyveket addig, amíg a szülők nem fizették ki azokat, az egyik szülőszervezethez több panasz is érkezett ezzel kapcsolatban. A szakma szerint a gyakorlat abszolút törvényellenes, az iskolának nem dolga a tankönyvfizetés idejének és módjának ellenőrzése. A szülőknek szeptember közepéig van idejük kifizetni a csomagokat a Könyvtárellátónak.

(Forrás: Népszava)

Mit várunk az iskolától? – A szülő csendes és eltökélt (09.15.
Nem tudjuk, hogy milyen lesz a világ, amiben a gyerekünk felnőtt lesz. A kényelmes jólét kora lesz, ahol az önmegvalósítás és az együttműködés a meghatározó? A robotok és a más kontinensen élők elveszik a munkát, a világ rendje felborul és csak a rátermetteknek, ügyeskedőknek, szerencséseknek lesz boldog élete? Magyarországon fog élni vagy valami másik országban? Az életrevalóságot kellene megtanulnia vagy azt, hogy jól kell viselkedni?
(Forrás: Kölöknet)

Prókai Eszter: Tudod, hova dugjad a ceruzádat! (09.16.)
Lecigányozták a gyereket, felkenték a falra, mások előtt büdösnek nevezték – szülői vallomások szerint a gyöngyöspatai általános iskolában szegregáltan oktatott roma gyerekekkel így bántak egyes tanárok. A fizikai és lelki erőszak egy dolog, emellé még olyan oktatást kaptak, amivel esélyük sincs a továbbtanulásra. Az ügyben indult kártérítési perben a nagykorú diákok után most a szülők beszéltek.
(Forrás: abcug.hu)