Heti sajtófigyelő – 2016.11.13.

2016-11-13

TARTALOM

OktatáspolitikaKlikTanítanék mozgalomKritikus megnyilvánulásokSzakképzés – felnőttképzésFelsőoktatásPedagógiaTananyag, tantervDiákokSzülőkTanodákGyermekvédelemRomákElőítéletekHatáron túl

Oktatáspolitika

Brüsszel: többet költ Magyarország az oktatásra, mint az EU-átlag (11.07)
Ötödik alkalommal jelent meg idén az Európai Bizottság Oktatási és Képzési Figyelője, a kiadvány tanúsága szerint Magyarország többet költ oktatásra az EU-átlagnál saját költségvétéséhez és GDP-jéhez képest is. A migráns fiatalok integrációjában nagyon sok teendőnk van még.
(Forrás: portfolio.hu)

Fejlesszünk együtt! – További segítségre van szükségük a tanároknak (11.10.)
Két héttel ezelőtt tartottak megbeszélést a Fejlesszünk együtt! programról, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával augusztus közepén indított útjára az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A találkozóra kevesen mentek el és az elhangzott eredményekből úgy tűnik, az érintett 1000-1500 pedagógus csöppet sem optimista.
(Forrás: Pesti Srácok)

Palkovics: alkalmazható tudásra van szükség (11.11.)
„Egyre jobb lesz a gyerekeinknek” – mondta, és utalt egy amerikai előrejelzésre, amely szerint a mostani iskolakezdők kétharmada olyan munkakörben fog majd dolgozni, ami ma még nem is létezik. Az államtitkár a rendszer átalakításának céljaként hivatkozott arra, hogy alkalmazható tudást szerezzenek a diákok. Kitért arra is, hogy az MSZP olyan felvetéseket fogalmazott meg, amelyeket a 2014-es stratégia már rögzített, ezek között szerepel, hogy a társadalom harmada diplomás legyen és a magánforrások aránya növekedjen az ágazatban, egyebek mellett a kutatás-fejlesztésen keresztül.
(Forrás: Edupress)

Rétvári Bence: a magyar oktatásügy is erősödik (11.12.)
Az Európai Unió által publikált éves oktatási kiadvány azt mutatja, hogy nemcsak Magyarország, hanem a magyar oktatásügy is erősödik – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szombaton Budapesten. A kiadványban látható, hogy Magyarország nagymértékben növelte az oktatásügyre fordított kiadásokat.
(Forrás: Magyar Idők)

 

 

Klik

Nem várna a kormány, már novemberben jöhetnek az új tankerületek (11.10.)
Csütörtökön tárgyalja az országgyűlés az oktatási törvények módosítását. A vitában az államtitkár a törvények változásait ismertetve kiemelte, hogy a korábbi, január 1-i határidő helyett már november 30-tól megkezdődhet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakulása, 58 tankerületi központra történő szétválása.
(Forrás: eduline)

 

 

Tanítanék mozgalom

Válaszok Palkovics László oktatásért felelős államtitkár hirado.hu honlapon közzétett felvetéseire  (11.03.)
Az oktatási államtitkár a mozgalom szerdán ismertetett levelét meglehetősen méltatlannak nevezte, és kifejtette: a február óta tárgyalt ügyek jelentős részében megoldást született, illetve körvonalazódik. A szöveg sokat mondó: a „tárgyalt” ügyekről van szó. És mi van azokkal, amiket nem tárgyaltak? Így például a CKP 12 pontjában szereplő kb. 35 ügy kb. 90%-a.
(Forrás: Tanitanék)

Bekeményítenek a tanárok, de verekedni nem készülnek (11.04.)
Már a Tanítanék mozgalom radikalizálódásának jele, hogy Palkovics László oktatási államtitkár lemondását követelték. Ugyanis mostantól azt szeretné a szervezet, ha politikai felelősséget vállalnának azok, akik tovább mélyítik az oktatás válságát – többek közt erről beszélt lapunknak adott pénteki interjújában Pilz Olivér, a Tanítanék egyik vezetője.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

Kritikus megnyilvánulások

Kunhalmi: Az iskolák államosítása a rendszerváltás utáni legnagyobb hiba (11.06.)
„2018 után az MSZP vissza fogja kapcsolni és újra segítségül fogja hívni az önkormányzatokat a magyar iskolaügy és a magyar oktatás rendszerének a talpra állításához, ahogy segítségül fogjuk hívni egyébként a civileket is, mert az sem normális, hogy a teljes államosítással párhuzamosan az összes alapítványi iskolát, mindegyiket kinyírja a Fidesz.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Simicskó kadétokat nevelne (11.09.)
Nagyobb, de változatlanul önkéntes hadsereget akar építeni a kormány – erről még a múlt hónap közepén beszélt a miniszterelnök. Bár nem mondta ki senki, de az utánpótlás nevelés egyik legfontosabb eszközeként létrehoznák a Honvédelmi Sportszövetséget (HS) és annak ifjúsági tagozatát, a Kadét Szövetséget, vagyis visszahoznák a szocialista idők MHSZ szervezeteit. Az erről szóló törvényjavaslat általános vitája ma zárul a parlamentben.
(Forrás: Népszava)

 

 

Szakképzés – felnőttképzés

Európai projekttel a szakiskolai lemorzsolódás ellen (11.09.)
A szakiskolai lemorzsolódás csökkentését tűzte ki célul egy most induló nemzetközi projekt. A résztvevők – a Raabe Klett Kiadó, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, egy magyar és egy finn szakiskola, valamint egy felnőttképzéssel és pályaválasztási tanácsadással foglalkozó bolgár cég – arra vállalkoztak, hogy összeállítanak egy kézikönyvet szakiskolai oktatók számára, amely alapján a tanárok segíthetik a tanulókat a pályaválasztásban és abban, hogyan tervezzék meg és irányítsák önállóan a karrierjüket.
(Forrás: Edupress)

Robotokat küldtek a klikes iskolákba (11.12.)
A 2009 óta működő NI mentorprogram keretében a 2015-16-os tanévben már több mint száz hazai iskolában mintegy 3500 diáknak tartottak robotprogramozási szakkört, szerveztek számukra tudományos versenyeket – mondta az igazgató. Ábrahám László rámutatott: mentorprogramjuk az óvodától az egyetemig, de még azon túl is segíti a gyerekeket és fiatalokat annak érdekében, hogy mielőbb felkeltsék az érdeklődésüket a műszaki ismeretek iránt.
(Forrás: eduline)

 

 

Felsőoktatás

Új szakokat hoz létre a kormány (11.04.)
Nem töröl a kormány szakokat és szakirányokat, sőt az oktatásért felelős államtitkárság és a Magyar Rektori Konferencia jövőre megtárgyalja az új képzési szerkezet bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokat, és indokolt esetben új szakokat hoznak létre – derült ki az oktatásért felelős államtitkárság lapunknak adott tájékoztatásából.
(Forrás: Magyar Idők)

Ingyen túlórát is vállalnak a fiatalok, ha látják az előmenetelüket (11.11.)
Számos ponton megengedőek a magyar fiatalok a munkáltatókkal szemben. Nem várnak el azonnal magas fizetést, csak az alapbér legyen kielégítő, valamint az ingyen túlóra is belefér a többségnek, ha látják, hogy megéri a cégnél dolgozni. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek elvárásaik, a jövő munkaadóinak nagyon sok dologra kell figyelniük, ha meg szeretnék tartani a fiatal munkaerőt.
(Forrás: eduline)

 

 

Pedagógia

Jobb-e a Fazekas, mint a Radnóti? – Használati utasítás középiskolai rangsorokhoz. (11.03.)
Szakértőként már az elején leszögezném, hogy fontosnak tartom, hogy minél több korrekt információ segítse a szülőket és gyerekeket az iskolaválasztásban, ugyanakkor az összes iskola egy skálán való felsorolását nem tartom jó megoldásnak. E két dolog közötti látszólagos ellentmondás feloldása egyszerű, sokféle listára van szükség. Akkor mégis miért erőltetjük folyton az egyféle komplex listákat? Hát mert a média ezt tudja a legjobban eladni.
(Forrás: Lannnert Judit oktatáskutató blogja)

Van, ahol már iskolában tanítják a boldogságot (11.05.)
Boniwell és kollégája, Lucy Ryan kifejlesztettek egy módszert, amit már több általános és középiskolában sikerrel alkalmaznak Angliától Japánon át Ausztráliáig. A 9 és 14 év közötti gyerekekre szabott tanterv alapján két hetente 50 percben olyan trükköket és tevékenységeket tanulnak a diákok, amiktől boldogabbak lesznek.
(Forrás: Dívány)

Fóti Péter: Diktátorok pedagógiája (11.06.)
A régi rend diktatórikus tanárai nagyobb hangsúlyt helyeznek a hitre, mint arra, hogy valakit megtanítsanak kételkedni. Ez részben abból következik, hogy a tekintélyekben hittek, maguk is tekintélyelvűek voltak. A tekintélyelvű nevelés természetes ellentétben áll a kétellyel, mert „tudja”, hogy a kételkedést a tanítvány kiterjesztheti a saját tekintélyelvű nevelőjére is! Egy világban, ami tele van propagandával, ezért a szkepticizmus egy nagyszerű eszköz arra, hogy megőrizzük egészségünket és egyensúlyunkat.
(Forrás: Tani-tani Online)

L. Ritók Nóra: Eszközök az eszköztelenségben (11.06.)
Eddig védtük a mundér becsületét, magyaráztuk szülőknek, gyerekeknek, hogy azért ilyen, mert nem bír velük, mert tényleg nagyon nehéz, meg, hogy belefáradt már, idős, stb. De már nem tudjuk…mert mi magunk sem értünk egyet azzal, ahogy kezeli a helyzetet. Akkor hagyjuk, hogy önbíráskodásig menjen a dolog? Mondjuk a szülőknek, menjenek fel, és intézzék el vele? És ha az évek óta görgetett ellenszenv tettlegességet szül? Nyilván ez nem megoldás… Elég sokat dolgoztunk azon, hogy ezt visszaszorítsuk. De végül is ő évek óta provokálja őket, ezekkel az esetekkel.
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)

Hallás után. Ének-zene – Kodály országa vagyunk-e még? (11.06.)
Bár a magyar ének-zenei pedagógia eredményei ma is nemzetközi hírűek, egyre kevésbé tudjuk, hogy mit is jelent Kodály Zoltán öröksége. Mi volna, ha természetes adottságként tekintenénk a hagyományra, amellyel együtt élni öröm? Megújul a Kodály-módszer, és megint Fölszállott a páva a Duna Televízió műsorán.
(Forrás: Magyar Idők)

Sokkal több könnyűzene kellene a magyar iskolákba (11.12.)
Harmadik évadát kezdi a Cseh Tamás Program, ami a magyar könnyűzene számtalan területének támogatására jött létre. Az akár a PANKKK utódjának is tekinthető program vezetőjével, Bajnai Zsolttal beszélgettünk többek között az eddigi tapasztalatokról, a vidéki klubok helyzetéről és arról például, hogy miért kell támogatni a rendszerváltás előtti időkben népszerű zenészeket. Nem túl hálás feladat keverni az állam szerepét a könnyűzenével, és a Cseh Tamás Program is rengeteg bírálatot kap az indulás óta.
(Forrás: index)

A szegregáció vajon mi? Válasz Nahalka Tanár Úrnak. Fejes József Balázs írása (11.13.)
Vitapartnerem körültekintően arra is figyelt, hogy kifejezze, nem személyeskedésről van szó, ha esetleg ilyesmire gondolnék – gyanítható, hogy sokan gondolnák így. Én biztosan nem érzem ezt, sőt, örülök, hogy egy nyilvános vitát elindíthattam, és külön öröm, hogy Nahalka Tanár Úrral!
(Forrás: Tani-tani Online)

 

 

Tananyag, tanterv

Töltsük meg tartalommal az informatikai oktatást! (11.06.)
Antal Lajos szerint középiskolákban már komolyabb programnyelveket is meg tudnak ismerni a diákok, és nem lehetetlen elvárás, hogy objektum-orientált programozás felé el tudjanak indulni. „Vannak olyan programnyelvek, amelyek kifejezetten azt az irányt célozzák meg, hogy ha valaki nem informatikus, könnyen tudjon a saját problémájára az ő szintjén valamilyen számítógépes választ adni, maga tudjon programot írni arra a problémára, amivel éppen szembesül”
(Forrás: Inforádió)

„Nincs szükség központi tantervekre! (11.07.)”
Ahhoz, hogy előbbre jussunk, néha radikális változtatásokra, új irányra van szükség, állítja legújabb könyvében Charles Handy társadalomfilozófus, aki hétfő este tart előadást Budapesten.„Az a baj, hogy még mindig a tanárok érdekeit tartjuk szem előtt, nem pedig a diákokét …Az iskola a gyerekekért van, ráadásul a mai technológiával nagyon egyszerű a diákokat önállóságra ösztönözni. A tanároknak problémákat kellene felvetniük, amelyekre a gyerekeknek otthoni kutatómunkával kell megoldást találniuk.
(Forrás: hvg.hu)

 

Pénzügyi ismeretek a középiskolában (11.09.)
Fontos a közgazdasági ismeretek oktatása, a gazdasági, a pénzügyi folyamatok megismertetése a középiskolákban – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia által rendezett november 8-ai kerekasztal-beszélgetésen. Szerencsére már a tanrend része a gazdasági, a pénzügyi ismeretek oktatása, továbbá a tematikus oktatási héten is elsajátíthatnak a diákok ilyen alapvető ismereteket.
(Forrás: Edupress)

 

 

Diákok

Elegük van a fiataloknak a korrupcióból (11.09.)
Hogyan használják a médiát, honnan értesülnek a korrupciós ügyekről, és hogyan ítélik meg ezeket a fiatalok? – ezt a kérdést vizsgálta a nyár folyamán elkészült tanulmány, erről beszélgettek Budapesten a kutatást megrendelő Transparency International (TI) szervezésében.Lesújtóan vélekednek a mai magyar valóságról, de egyre többen tennének is a fiatalok közül a korrupció ellen.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

Szülők

A legtöbb szülő felolvas kisiskolás gyerekének? (11.06.)
A szülők közel nyolcvan százaléka felolvas a gyerekének – a szülők A szülők leginkább a sportot, az olvasást és a játékot részesítenék előnyben gyermekük fejlődése szempontjából, ezzel szemben a 6–15 éves korosztály a baráti találkozókon és a sporton kívül inkább zenét hallgat, zenei videókat néz, internetezik és számítógépen vagy konzolon játszik.szerint, és a 6-10 éves korosztályban. Legalábbis ez derül ki az OMV olvasáskutatásából.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Jogszerűtlenül rakták ki az sni-s gyerekeket az iskolájukból (11.09.)
Tavaly áprilisban rendkívüli szülői értekezleten jelentették be a XV. kerületi Neptun Általános Iskolában járó gyerekek szüleinek, hogy az intézmény jogutód nélkül megszűnik. Az egyik szülő most azzal kereste meg az RTL Klub Híradóját, hogy az ügyben lezárult az ombudsmani vizsgálat, amely szerint az átszervezés nem volt jogszerű.
(Forrás: hvg.hu)

 

 

Tanodák

Mindeki pórul jár, ha ideges tanárokra lőcsölik a tanodákat 811.08.)
Eddig példátlan módon, idén oktatási intézmények is nyertek az EFOP 3.3.1-15 Tanoda programok támogatása A Tanodaplatform jelentése szerint a támogatott pályázatok közül 15-öt állami vagy alapítványi fenntartású iskolák, 10-et pedig egyházi iskolák adtak be, ezzel tehát 25-re rúg azoknak a tanodáknak a száma, amelyek a következő két évben állami forrásból valamilyen iskolában működnek majd. Mindegyik újonnan indul, korábban ugyanis nemigen volt példa arra, hogy oktatási intézmény működtessen tanodát.
(Forrás: abcug.hu)

 

 

Gyermekvédelem

Kimarad pár szülői, és viszik is a gyerekeket (11.04.)
Selmeczi Gabriella és Horváth László fideszes képviselők októberben módosító javaslatot nyújtottak be a gyermekvédelmi törvényhez, amelyben súlyos veszélyeztetésnek minősítenék, ha a szülők “a gyermek gondozása tekintetében” nem működnek együtt a bölcsődével, az óvodával vagy az iskolával. Ugyanígy, minden további bizonyíték nélkül is súlyos veszélyeztetésnek számítana, ha a szülők nem engedik be a házukba a védőnőt, a háziorvost vagy a gyermekorvost. Súlyos veszélyeztetés pedig alapja lehet a gyermek azonnali kiemelésének is.
(Forrás: abcug.hu)

 

Rétvári Bence: A mostani őszi szünetben kaptak először ingyen enni a rászoruló gyermekek (11.05.)
Idéntől életbe lépett változás, hogy az ellátást már közvetlenül a szülők tudják igényelni, így az önkormányzatoknak igény esetén kötelező az étkeztetés biztosítása. Idén már nem múlhat azon a gyermekek ingyenes étkezése, hogy az önkormányzat benyújtja-e a pályázatot az állami támogatásra. A többletfeladatokra többletforrás is rendelkezésre áll a költségvetésben: 2016-ban a kormány 5,3 milliárd forintot különített el szünidei étkeztetésre.
(Forrás: Magyar Hírlap)

Újabb felzárkózási kezdeményezések (11.09.)

Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár szólt arról is, munkacsoport dolgozik azon, miként lehet „rendszerbe állítani”, vagyis normatív, költségvetési finanszírozásúvá tenni az egyre bővülő Tanoda-programot. Megjegyezte, a háromévesnél kisebb gyermekeket, illetve családjukat segítő, a korai fejlesztést erősítő Biztos Kezdet Gyerekházak esetében ez már megtörtént, ami a folyamatosságot és kiszámíthatóságot erősíti.
(Forrás: Magyar Hírlap)

Az ombudsman szerint jogsértés volt óvodást megkötözni (11.09.)
Székely László ombudsman szerint jogsértést követett el, megsértette a gyerek emberi méltósághoz való jogát az a kaskantyúi óvónő, aki összekötözte egy problémás gyeker kezeit. Az ombudsman szerint a megalázó, rossz bánásmód sosem lehet válasz, az óvodáknak az ilyen helyzeteket a problémás gyerekek időben elrendelt szakértői vizsgálatával és a megfelelő pedagógiai ellátással meg kell tudniuk előzni.
(Forrás: Origo)

 

 

Romák

Miért járnak nem cigányok roma szakkollégiumba? (11.04.)
Megnyílt a közelmúltban a Budapesti Református Cigány Szakkollégium (RefoRom), ahová nem csak romák és nem csak reformátusok járnak. Próbáltuk ennek is kitalálni az okát, ezenkívül beszélgettünk az ott lakó diákokkal és oktatókkal a cigány–magyar együttélés több dimenziójáról és síkjáról is.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Még mindig kevés roma diplomás van
Az elmúlt években több területen javultak a roma népességre vonatkozó mutatók, egyebek mellett javult a felsőoktatásban részt vevő cigányok aránya és a foglalkoztatási ráta is, ugyanakkor az alacsony iskolai végzettség még mindig a leghátrányosabb tényező – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten. Azt is elárulta, hol és mikor építik fel a roma kulturális központot.
(Forrás: eduline)

 

 

Előítéletek

Amikor az iskolában arabozzák a kislányt (11.12.
A Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm-fesztivál olyan sorsokat hoz közel hozzánk, olyan életeket, szenvedéseket mutat meg, amelyekről talán nem is értesülnénk. Háború helyett „csak” a kilátástalansággal kell megküzdeniük Trencsényi Klára Reményvasútja főhőseinek. Főszerepben a hamar felnőtté váló tizenévesek és a magyar Gyermekvasút, amely még mindig, mintha csak a kommunizmusból lépett volna elő, őrzi a pajtáskodós fegyelmezettséget és a gyermeki komolyságot.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

Határon túl

A cinege cipője. Beregszász – Az iskola, ahová táska nélkül járnak a gyerekek (11.06.)
Volt olyan tablókép, amelyen több a tanár, mint a diák. Az utóbbi években szerencsére már nem így van. Öt évvel ezelőtt 100-120 tanuló járt iskolába, és kétszáz hiányzott. Összefogtunk néhány régi kollégával, lementünk a Külső Tanyára, megkerestük a szülőket, elmagyaráztuk, miért fontos, hogy a gyerekek megtanuljanak írni, olvasni.
(Forrás: Magyar Idők)

 

Tiltakozó nagygyűlést hirdetett szombatra az RMDSZ (11.08.)
A nagygyűlést Markó Béla leköszönő szenátor, az RMDSZ korábbi elnöke jelentette be a szövetség Maros megyei szervezete hétfő esti kampánynyitó rendezvényén. Markó ironikusan jelentette ki, hogy a jelek szerint baj van az engedélyekkel. „Baj van az iskola működési engedélyével, baj van a székely zászló lobogási engedélyével, Sütő András engedélyével, mivel még mindig nincs szobra Marosvásárhelyen, a három – piros, fehér, zöld – színnel, a községháza-feliratok, a magyar utcanevek engedélyével.
(Forrás: Magyar Idők)

Ezrek tüntettek a marosvásárhelyi katolikus iskoláért (11.12.)
Több ezer ember gyűlt össze – a szervezők kérésére könyvvel a kezében – szombat délután a marosvásárhelyi Vársétányon, hogy a magyar felekezeti oktatásért tüntessen, és tiltakozzon a római katolikus gimnázium ellehetetlenítése, igazgatójának, Tamási Zsoltnak a meghurcolása ellen. Nemcsak Marosvásárhelyen, hanem Kolozsváron, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Szatmárnémetiben is tüntettek szombaton délután.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Szekszárdi Júlia összeállítása