A CKP sajtóközleménye a NAT felülvizsgálatáról

2016-12-17

A híradások szerint hamarosan elkészül az átalakított NAT. Mint annyi más átalakítás, változtatás, ez is a háttérben, az érintettek, a széles szakmai közvélemény bevonása nélkül történik. A folyamat menetéről, résztvevőiről, az átalakítás alapelveiről semmilyen információ nem került nyilvánosságra.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kérdéseire Palkovics László a résztvevők körére vonatkozóan valótlanságokat, a tartalomra vonatkozóan szakmailag aggályos állításokat tartalmazó levélben válaszolt.

A Civil Közoktatási Platform szakmai véleményt alakított ki a NAT átalakításának szakmai követelményeiről, és sajtóközleményt adott ki a NAT átalakítás folyamatáról.

A PDSZ a CKP állásfoglalásának megfelelő választ küldött Palkovics Lászlónak, szakmai véleményünket pedig eljuttattuk Csépe Valériának, a Kerekasztal NAT-tal foglalkozó munkacsoportja vezetőjének.

 

A sajtóközlemény:

Szakmai háttér nélkül újítják meg a Nemzeti Alaptantervet

Ismét úgy nyúl átgondolatlanul oktatási kérdésekhez a kormányzat, hogy mellőzi a pedagógusokat, azok szakértő szervezeteit. Pedig a feladat megoldása nélkülük elképzelhetetlen. Azt a Nemzeti Alaptantervet kívánják módosítani, amely 2012-ben hasonló körülmények között született, és óriási károkat okoz a mai napig, gondoljunk csak a PISA eredményekre, a túlterhelt, motiválatlan gyerekekre, vagy a hibáktól hemzsegő, központilag előírt tankönyvekre.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma arról tájékoztatta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, hogy a Köznevelési Kerekasztal a Nemzeti Alaptanterv megújításán dolgozik, és létrehozott egy tartalomfejlesztő munkacsoportot. Állításuk szerint ehhez minden érintett szervezet csatlakozhatott, amelyik akart. Ez azonban nem igaz: a tanári szervezeteket egye-sítő Civil Közoktatási Platform egyetlen tagszervezete sem kapott erre meghívást, sőt amelyik magától jelentkezett, azt sem méltatták válaszra. A minisztérium újra úgy akar keresztülvinni valamit az oktatásban, hogy nem kérdezi meg azokat, akik értenek hozzá – és továbbra sincs tekintettel azokra, akik a sok átgondolatlan próbálkozást elszenvedik, a gyerekekre.

Az alaptanterv a közoktatás egyik legfontosabb ügye. A modern oktatásban a tanítás közös nevezőit, céljait tartalmazza, amelyek mentén a pedagógusoknak – önállóan – haladnia kell, egy olyan rugalmas rendszer, amely segít a tanárnak abban, hogy az adott környezetre, iskolára, gyerekre szabva végezze a munkáját. A magyar Nemzeti Alaptanterv nem ilyen. A 2012-ben született dokumentum évtizedekkel vetette vissza a pedagógusok munkáját és az oktatás színvonalát, és félő, hogy az újabb módosítás tovább ront majd rajta: módszertani előírásokat a magyar alaptanterv például 1962 óta nem tartalmaz – nem véletlenül! – ehhez képest a kapott tájékoztatás szerint most ez is felmerült.

A közoktatás „nagy ügyeinek” rendezéséhez szakmai előkészítésre, társadalmi egyeztetésre lenne szükség. Tudni kellene, hogy milyen lehetőségek közül lehet választani, mi szól az egyes alternatívák mellett és ellen. Be kell vonni az érintetteket: a pedagógusokat, sőt a szülőket és tanulókat is. Valódi vita kell, ahol minden szempont felmerül, nem pedig „véleményeztetésnek” hívott ál-egyeztetés, amiből rákényszerített, működésképtelen megoldások születnek, amiket aztán a kudarcot látva folyamatosan változtatni kell. Szakmai, szakértő csoportoknak kell megfogalmaznia a végső javaslatot.

Ami a NAT megújításával kapcsolatban elkezdődött, az a lehető legtávolabb van egy ilyen demokratikus folyamattól, ezért valójában remény sincs rá, hogy végeredménye a magyar közoktatás fejlődését szolgálja. Végképp ijesztővé teszi a helyzetet, amikor Lázár János miniszter az egyházakat nevezi meg az oktatás legfontosabb szereplőiként, és a „jó keresztény, jó magyar” gyerekek nevelésének elősegítését a NAT legfőbb céljának. A Civil Közoktatási Platform – és annak tagszervezetei, és a tagszervezeteket alkotó pedagógusok, szülők és diákok – ehelyett továbbra is a gyerekeket tekintik az oktatás legfontosabb szereplőinek, és visszautasítanak minden olyan ideológiai hátteret, ami nem évtizedekkel, de évszázadokkal vetné vissza a hazai oktatást.

A Civil Közoktatási Platform szerint újra kell gondolni a teljes tartalmi szabályozást. Egy ilyen feladat megoldásában a CKP tagszervezetei kizárólag akkor tudnak részt venni, ha az demokratikus keretek között zajlik.

Budapest, 2016. december 16.                                                       

A CKP Ügyvivő Testülete