A legújabb rémálom: kötelező felvételi, előírt ponthatárok, csökkenő lehetőségek a középfokú oktatásban

2017-04-09
Exam

Úgy tűnik, vége a türelmi időszaknak: elérkezett az idő Hoffman Rózsa és Parragh László víziójának a megvalósítására. Palkovics László bejelentette, hogy 2019-től minden középfokú iskolába és iskolatípusba egyetlen és ugyanazon központi felvételi megírása után juthatnak be azok, akik elérik a központilag előírt ponthatárt.

Az elképzelés értelmetlen, korszerűtlen és nagyon sok szempontból káros.

Mit jelent a kötelező felvételi?

Elsősorban a gimnáziumi helyek, és ezzel az általános (tehát nem egy szakmai irányra korlátozódó) képzésben résztvevők számának csökkentését.

Nem egyszerűen arról van szó, hogy az iskolákban tartott felvételi helyett most egységes felvételi feladatok alapján állítják fel a rangsorokat. Központi felvételi eddig is volt, ez nem jelentene újdonságot.

A lényeg az, hogy a központi felvételihez központi ponthatár fog tartozni. Aki ez alatt teljesít a vizsgán, azt akkor sem lehet felvenni egy gimnáziumba, ha ott lenne hely, és akkor sem, ha az iskola úgy látja, hogy a gyereknek ugyan csapnivaló a helyesírása, de matekzseni.

De nem csak a gimnáziumba jutást lehet így megnehezíteni: a szakgimnáziumoknál (tehát az érettségit is adó szakképzésnél) és a szakközépiskoláknál  (tehát a szakmunkásképzésnél) is tetszés szerint korlátozható a felvehetők száma, korlátozható a továbbtanulás lehetősége. Ha szakgimnáziumba jutáshoz is magasra teszik a lécet, akkor az érettségit adó képzésbe jutók száma összességében is csökken.

Az lesz a helyzet a középfokú továbbtanulásnál is, mint a felsőoktatásban, ahol  a központilag előírt ponthatár bizonyíthatóan a hátrányos helyzetűek arányának csökkenéséhez vezetett.

Ha központilag határozzák meg a ponthatárt, konfliktusmentesen lehet bezárni gimnáziumokat, illetve csökkenteni az induló osztályok számát – hiszen ha nincs felvehető gyerek, akkor nem is kell számukra hely.

Mind az általános képzésben résztvevők számának csökkentése és a tanulóknak az elmúlt években lebutított, a 14 éves kori "választás" későbbi megváltoztatását lehetetlenné tevő szakképzésbe terelése, mind a gyerekek közötti különbségeket figyelmen kívül hagyó, egy alkalomra korlátozódó felvételi vizsga életsorsokat eldöntővé tétele  messzemenően káros mind a gyerekek, mind a társadalom, a gazdaság számára.

A témáról a CKP hamarosan elemző szakmai állásfoglalást ad ki.