LEX-CEU – segítünk, hogy ne csak érezd, hanem értsd is, mi forog kockán

2017-04-13
corrupt-executive-in-handcuffs1

A 25 év óta Magyarországon működő CEU az ellehetetlenítését szolgáló törvénynek köszönhetően a tanszabadság szimbólumává vált. Mit érdemes tudnunk a CEU-ról és a sebtében elfogadott törvény következményeiről?

A Közép-európai Egyetem (Central European University – röviden CEU) egy Soros György által 1991-ben alapított posztgraduális felsőoktatási intézmény. Az egyetemet New York állam Oktatási Hivatala ismerte el, akkreditációját egy new yorki akkreditációs szervezettől kapta, amely – az állami felügyelet mellett – azóta is rendszeresen ellenőrzi a működését.

A CEU amerikai egyetemként kapott működési engedélyt Magyarországon1995-ben, és csak a 2004. évi 61. törvény hatályba lépésével vált magyar egyetemmé: azóta kettős, magyar és amerikai identitással működik. Kettős státusza eltér mind a magyar, mind a Magyarországon (is) működő külföldi egyetemek jogi státuszától, de ez a nemzetközi gyakorlatban egyáltalán nem szokatlan: különféle országokban húsznál is több amerikai egyetem működik ugyanilyen feltételek között. (Nem meglepő, hogy a magyar kormány vezető embereinek gyerekei között is akad, aki ilyen státuszú egyetem hallgatója, vagy legalábbis az volt.)

A CEU kettős státuszához az is hozzátartozik, hogy az Egyesült Államokban ugyan nem folytat képzést, az általa kiadott diploma azonban érvényes az USA-ban is. Elvben nincs akadálya annak, hogy akár magyar egyetemek is szerezhessenek amerikai akkreditációt, hogy ne legyenek „versenyhátrányban”. Az akkreditáció nem hatósági feladat, ellenben a hatóság dolga, hogy mindenkitől megkövetelje a megfelelő akkreditációt – amely az éppen érvényes magyar szabályozás szerint származhat akár külföldi szervezettől is. Különleges státuszt jelent a magyar felsőoktatáson belül az is, hogy a CEU-n nem folytatnak alapképzést, csak mester- és doktori képzést, akárcsak az első Orbán-kormány által alapított Andrássy Egyetemen. Meg kell még jegyezni, hogy a CEU magyarországi működése mögött a Magyar Köztársaság és a (valójában) illetékes New York állam között létrejött nemzetközi szerződés áll, amelyet a 2004. évi törvény meg is említ: tehát a magyar Országgyűlés meg is erősítette annak elismerését.

A CEU-n jelenleg 36 mester- és 12 doktori képzés folyik. Néhány ezek közül: összehasonlító történettudomány, középkor-tanulmányok, filozófia, politikatudomány, matematika és alkalmazásai, környezetpolitika és menedzsment, közgazdasági elemző képzés. Mivel összesen csak 15 + 3 képzés rendelkezik magyar akkreditációval, a végzett hallgatók többsége amerikai diplomát kap, sőt, mintegy 90%-uk csak amerikai diplomára tart igényt. A magyar Oktatási Hivatalnál egyébként az USÁ-ban akkreditált képzéseket is regisztráltatni kell, ezt néhány esetben a CEU valóban elmulasztotta. Az OH a mulasztás ellen kifogást emelt, a hiánypótló iratokat a CEU illetésesei már beadták, és ezt az OH nyugtázta is.

A CEU teljes oktatói létszáma 460 fő (46 országból), teljes hallgatói létszáma 1440 fő (108 országból). Ez az állami egyetemekkel összehasonlítva igen kis méret, az ELTE hallgatói létszáma 25000, az oktatóké (kutatók nélkül) 1600 fő körül van. A képzések általában tandíjhoz kötöttek, viszont a kiterjedt és széles skálájú teljesítményhez kötött ösztöndíj- és támogatásokból a hallgatók 85%-a részesül. A CEU hallgatóinak és oktatóinak mintegy 20%-a magyar állampolgár.

A CEU igen élénk együttműködést folytat a magyar felsőoktatás intézményeivel, és ennek támogatására külön pénzügyi alapot is fenntart. Jelentős számú konferenciát, workshopot rendeznek magyar intézményekkel vagy önállóan, de a rendezvények az utóbbi esetben is nyitottak a magyar diákok és oktatók számára. Ugyanez a helyzet a CEU-ra meghívott világhírű tudósok előadásaival is. A CEU infrastruktúráját – könyvtárát, adatbázisait – használhatja az azonos szakterületeken működő összes budapesti felsőoktatási intézmény

change-sign

A CEU nemzetközi elismertségét tényszerűen leginkább egyes képzéseinek ranglista-helyezésein lehet lemérni. (Az összegyetemi rangsorok kevesebbet mondanak, mert ezeken egy kis intézmény általában eleve hátrányban van.) A QS World University Rankings (https://www.topuniversities.com/) rangsoraiban majdnem minden, a CEU által művelt területen a legjobb 200 között, de többségében a legjobb 100 között vannak. (A politikatudomány például a 42. helyen áll.) Összehasonlításképpen: az ELTÉ-nek nincs top 100-as képzése, top 200-as is csak elvétve akad.

Mi várható, ha a CEU-törvényt ebben a formában kell végrehajtani? Két lehetőség áll a CEU előtt:

1. Megtartja amerikai identitását. Ennek érdekében egyrészt el kellene érnie azt, hogy a magyar kormány és New York állam kormánya (amelynek az amerikai bejegyzés alapján a joghatósága alá tartozik) új egyezményt kössön, az USA szövetségi kormányával történő előzetes megállapodás alapján a CEU működéséről. Tudvalévő, hogy egy ilyen előzetes megállapodás is nehezen egyeztethető össze az Egyesült Államok alkotmányával, mert az oktatás egyáltalán nem tartozik a szövetségi kormány hatáskörébe, az kizárólagosan az egyes tagállamok belügye. A miniszteri indoklás szerint a megállapodások célja a magyar kormány céljainak megfelelő működés biztosítása – miközben nem világos, hogy egy ilyen megállapodás milyen megkötéseket tartalmazna a CEU működésére vonatkozóan. Másrészt az is szükséges lenne, hogy a CEU képzést indítson New York államban, ami teljesen értelmetlen és aránytalan anyagi megterhelést jelentene a fenntartó számára.

2. Feladja amerikai identitását és Közép-európai Egyetemként működik tovább. Ez jelentősen csökkentené a vonzerejét mind a hallgatók, mind az oktatók számára. A legkiválóbb oktatók elcsábítására irányuló próbálkozások már a törvénymódosítás első hírére beindultak. Az Európai Unión kívüli hallgatók száma nyilvánvalóan jelentősen csökkenne, meg kellene szüntetni az olyan képzéseket, amelyeket csak az Egyesült Államokban akkreditáltattak, vagy Magyarországon is akkreditáltatni kellene azokat. Ez több esetben nehézséget okozna, mert a magyar és az amerikai akkreditációs követelmények jelentősen eltérnek egymástól. A magyar akkreditáció alapjában véve bemenet-szabályozási szemléletű (pl. hány főállású professzort foglalkoztat egy doktori iskola), az amerikai akkreditáció pedig a képzési programba épített minőségi garanciákat, azok ellenőrizhetőségét és rendszeres kimeneti ellenőrzését tartja szem előtt.