A gépészeké a legbotrányosabb szakgimnáziumi érettségi – avagy mire vezet a kapkodás?

2017-06-16

A gépészek  – a többiekhez hasonlóan – januárban ismerhették meg a középszintű érettségi részletes követelményeit. Ekkor szembesültek azzal, hogy olyan témakör is bekerült  – a kézi és gépi forgácsolás – ami korábban nem szerepelt. A minta feladatsorok megerősítették azt a félelmet, hogy az érettségi sokkal nehezebb lesz, mint eddig, közelebb lesz a felső, mint a közép szinthez.

A legnagyobb probléma, hogy a korábbiakkal ellentétben a függvénytábla használatát nem engedték meg. Ez teljesen érthetetlen, hiszen a matematika, fizika érettségin is használható a függvénytábla. Egy műszaki szakembernél nem is lenne jó, ha számításainál a fejből tudott képletekre hagyatkozna. Tévedésnek tűnt – nem ez lett volna az egyetlen, hiszen még azt sem vették észre, hogy a követelményekben szakgimnázium helyett szakközépiskolát írtak. A minisztériumnak küldött levelünkben rá is kérdeztünk erre. Palkovics államtitkár úr – gépészmérnök végzettséggel – azt tudta válaszolni, hogy „ha valamely vizsgatárgy esetében nem kerül rögzítésre segédeszközként a vizsgatáblázat, ott a szakértő bizottság szerint a vizsgázó önállóan is birtokában kell legyen a szükséges ismereteknek.”

A szakértői bizottság odafigyelését és felelősségét aztán jól láthattuk az írásbeli feladatsoron és a reklamációk kezelésén.

A feladatsor nehéz volt, és olyan számításos feladat is szerepelt benne, amelyet korábban emelt szinten adtak fel.

Emellett a feladatsor és a javítási útmutató is hemzsegett a hibáktól. Ráadásul hiába jelezték ezeket a tanárok a tanárok, az  OH – az NSZFH által működtetett tételkészítő bizottság véleményére hivatkozva – a javítási útmutatót nem vagy rosszul javította ki, egy egyértelmű hibát csak június 14-én ismertek el!

(A feladatsor és a javítási útmutató – természetesen már a javított formában – itt érhető el.)

Mik voltak ezek a hibák?

Az egyik szerkesztéses feladatnál nem volt megadva egy furat helye. Az érettségi alatt jelezték a hibát az erre szolgáló rendszerben, de azt a választ kapták, hogy e méret nélkül megoldható a feladat. (A munkadarabot persze e méret nélkül nem lehetne legyártani.) A megoldókulcsban viszont szerepelt a méret, 5 nap múlva aztán kivették a javítókulcsból a méret meghatározását– az érte járó pont azonban benne maradt, tehát ha a kulcs szerint javít a tanár, senkinek sem adhatja meg a feladatra a maximális pontot.

A számításos feladatok egyikében rossz volt egy mértékegység  – ez szerencsére már az írás közben kiderült.

Ami viszont a legnagyobb botrány: Egy feladat megoldókulcsában a súrlódási erőt a valóságossal ellentétes irányúnak tüntették fel. Az OH a reklamálást elutasította arra hivatkozva, hogy az ábra és a megoldás egy tankönyvből való, és a tételkészítő bizottság szerint helyes.  

Június 14-én – vagyis 2 munkanappal a szóbelik kezdete előtt és csaknem egy hónappal az írásbeli után – és kaptak az igazgatók egy bocsánatkérő levelet:

„A feladatsorokért felelős, a NSZFH által működtetett tételkészítő bizottsága gépészet ismeretek magyar nyelvű középszintű írásbeli érettségi vizsga feladatlapjának "Szerkesztést igénylő feladatok" részében a 3. feladat c) és d) pontjához tartozó megoldást javította. A módosítást honlapunkon a javítási-értékelési útmutatóban átvezettük. … A késői módosításért a tételkészítő bizottság elnézést kér."

A bocsánatkérés se sikeredett tökéletesre: nem a szerkesztést igénylő, hanem a számításos feladatok 3. feladatáról van szó – ráadásul egy közbenső (1 pontot érő) képletben azért bent maradt az előjelhiba. Remélhetőleg a tanárok meg tudják majd magyarázni az elnöknek, miért fogadták el a jó megoldást, ha nem egyezett az útmutatóval.

Egyébként lenne más is, amiért a bizottságnak elnézést kellene kérnie, hiszen azt sem tudták, mit kell tesztfeladaton érteni. A feladatok között 5 tesztfeladatnak kellett szerepelnie, de  összesen egy feladat volt, ahol egy jó megoldást kellett megjelölni a felsorolt válaszok közül. Két másiknál 3-3 jó válasz volt, de a kérdésben nem szerepelt, hogy hármat kellene megjelölni, sőt, az egyiknél egy pontért a helyes válasz (és nem a helyes válaszok!) megjelölését kérték! A „tesztben” szerepelt emellett egy kifejtős feladat, és egy olyan, ahova szabad szöveget kellett beírni.

Az is a bizottság  felkészületlenségét – és kevéssé empatikus hozzáállását – mutatja, hogy a hibás feladatok pontozásánál nem követték a szokásos gyakorlatot. Ilyenkor ugyanis mindenkinek meg szokták adni a pontszámot, aki valamilyen értelmezéssel megoldotta a feladatot.