SAJTÓFIGYELŐ – 2017.07.11.

2017-07-11
education

Az utóbbi hetek egyik legtöbbet emlegetett személyisége az Iparkamara elnöke. Parragh László meggyőződéssel vallja, hogy a fiatalokat a szakképzés felé kell terelni, és szűkíteni a gimnáziumok befogadókészségét. Véleményét, amely sajnos az oktatáspolitika számára meghatározó, sokan vitatják, és rendkívül veszélyesnek tartják. Nem véletlen, hogy számos írás foglalkozik a hazai oktatási rendszer válságjelenségeivel, de a Lex Taigetosz által keltett viharok sem csitulnak. Újabb fordulat volt a CEU ügyében, de megoldás még nem látszik. A forró nyár a sajtó vidékén nem hozott uborkaszezont.

  1. Parragh László és a gimnáziumok jövője
  2. Szakgimnáziumi érettségi
  3. Szakképzés
  4. Oktatáspolitika
  5. Az oktatási rendszerről
  6. Lex Taigetosz
  7. Egyházi iskolák
  8. Pedagógusok
  9. Tankönyvek
  10. Önkormányzatok
  11. Felsőoktatás
  12. CEU
  13. Gyermek- és ifjúságvédelem
  14. Diákmunka
  15. Szülők

 

 

1. Parragh László és a gimnáziumok jövője

Nekem nem lehet gesztust tenni – Hutter Marianna interjúja Parragh Lászlóval (06.24.)

Az új rendszert majd öt év múlva lehet értékelni. Addig is a nagy átalakítást finomhangolásnak kell követnie. Nem állítom, hogy csalhatatlanok vagyunk, de kétségtelenül rávilágítunk a problémákra. Terveink között szerepel az is, hogy lebontsuk a határt a felsőoktatás és a szakképzés között. Tehát ha valaki a szakmáját jól tudja a természettudományos területeken, akkor könnyebben jusson be mérnökképzésre a felsőoktatásba, mint az, aki gimnáziumból jön. Vagyis kapjon pluszpontokat a felvételin a szakgimnáziumi diák.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Ezért haragszik a kamara elnöke a gimnáziumokra (06.27.)I

A második Orbán-kormány óta a szakképzés jelenti a magyar oktatási rendszer megújításának alapját, de egy friss kormányzati jelentés arról árulkodik, hogy az intézkedések ellenére egyre rosszabb eredményeket produkál a középfokú képzési szint. S ami igazán fájó lehet a kormánynak, valamint a szakképzés átalakítását mindig is szorgalmazó Parragh László kamarai elnöknek, hogy a gimnáziumok népszerűsége töretlen, sőt, mind többen csak ezekbe az iskolákba kerülve látják biztosítottnak a jövőjüket. 
(Forrás: mfor.hu)

Fű alatt szorítanák vissza a gimnáziumokat (07.01.)

„Megítélésünk szerint a szakképzésbe lépők számát növelhetné egy (…) kötelező jellegű felvételi rendszer, valamint a gimnáziumi keretszámok fokozatos korlátozásának bevezetése” – olvasható egy a Magyar Nemzet birtokába került, tavaly decemberi háttéranyagban, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) készített. A nem a nyilvánosságnak szánt dokumentum több ponton is a Parragh László által vezetett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara álláspontját tükrözi. Az elnök sokak fölháborodását vívta ki, amikor arról beszélt: óriási hiba, hogy nem záratnak be gimnáziumokat.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Minisztériumi jelentés készült arról, hogyan nyírnák ki a gimnáziumokat (07.01.)

A háttéranyag arról is értekezik, hogy milyen előnyöket kaphasson az, aki a gimnáziumok helyett a szakképzést választja: így a felvetések között szerepel, hogy a szakirányú továbbtanulás esetén a felsőoktatási felvételi eljárásban a jelenleginél vonzóbb, kedvezőbb elbírálást kapjanak az emelt szintű, vagyis technikusi szakképesítésűek. Ezen felül fejlesztenék a nyelvi képzéseket, és bővülne az ösztöndíjrendszer is – írja a Magyar Nemzet. A Nemzetgazdasági Minisztérium háttéranyaga még nincs a kormány előtt, s ez a lap szerint összefügghet azzal is, hogy a közelgő választások előtt komoly kockázatokkal járna az évről évre népszerűbb gimnáziumok visszaszorítása.
(Forrás: Magyar Narancs)

Államtitkár: Nincs napirenden a gimnazisták számának a csökkentése (07.04.)

2019-től az új nemzeti alaptanterv bevezetésével együtt kötelezővé tennék a középiskolai felvételit – Erre nem azért van szükség, hogy csökkentsék a gimnazisták számát. Azt szeretnék, hogy a középiskolai felvételiken sztenderdek legyenek a követelmények. Palkovics ezen a ponton idézte a Nemzeti Pedagóguskar elnökét, aki korábban úgy nyilatkozott: csak akkor lehetne felháborodni a középiskolai felvételiztetésen, ha az elképzelés mögött a férőhelycsökkentés szándéka húzódna meg, és olyan nehézségű feladatsorokat állítanának össze, hogy csak kevés diáknak sikerüljön a felvételi. "Ha sztenderdek lesznek, ez nem lesz igaz" – állította az államtitkár
(Forrás: atv.hu)

Parragh: Majd a szülők is rájönnek, hogy jobb a szakképzés, mint a gimnázium (07.05.)

Az Mfor azután készített interjút a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, hogy kiszivárgott egy belső kormányzati jelentés, amely szerint csökken a szakképzés iránti érdeklődés, a gimnáziumi képzés pedig egyre vonzóbb. Pedig a kormány oktatáspolitikája – amelyre komoly hatása volt Parragh László javaslatainak – épp ennek ellenkezőjét célozza.A kamarai elnök szerint az, hogy a középszintű oktatásból Magyarországon az európai átlagnál többen kopnak ki idő előtt, abból fakad, hogy nem megfelelő az alapszintű képzés.
(Forrás: hvg.hu)

Parragh László: "Tudom, hogy én vagyok a fekete ördög" (07.05.)

Igen, fenntartom, hogy csökkenteni kell a gimnáziumi férőhelyek számát – mondta portálunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt követően, hogy egy nálunk publikált belső kormányzati jelentésben a szakképzés iránti érdeklődés lanyhulását, ezzel párhuzamosan pedig a gimnáziumi képzés népszerűségének növekedését állapították meg. Pedig a kormány – Parragh László javaslataira is épülő – oktatáspolitikája épp ellenkező irányt szabna a középszintű iskolarendszernek.
(Forrás: mfor.hu)

Magyarország egy csempekereskedőt indít Elon Musk ellen (07.06.)

A kétkezi munkások (ideértve a szakmunkásokat is) a szalagok és a gépek mellett maguk is jobban megbecsülik a gépbeállító és a sori mérnököket, nem beszélve a fejlesztőkről, mint ami ennek a Narancsos Árvalányhajjal Díszített WC-Csésze Díjas senkiházinak az agyában elfér. Ők pontosan tudják, mi egy mérnök szerepe a gyáraik piacon maradásában, és mi az övék. Tudják, ki hoz létre nagyobb értéket: a mérnök, és miért akarják — ha pontosan gondolkodnak — a gyerekeiket gimnáziumba tenni a szakiskolák helyett. Sőt, mivel ezek többnyire a józan eszüket használó emberek, azt is tudják, hogy a magyar gazdaság nem csempékből lesz nagy, a magyarok meg gazdagok, hanem a fejlesztők, a tudósok és a szellem embereinek munkájából.
(Forrás: HaFR blog)

 

 

2. Szakgimnáziumi érettségi

Szakérettségi: lemondott a tételkészítő testület vezetője (06.29.)

Mindez azért történt, mert a gépészeti ismeretek ágazati érettségi vizsga eredményei az országos átlaghoz képest kevésbé sikeresek. Az NGM-nál hozzátették: az ágazat szerteágazó, nagyon sok részismeretet igényel és ezek szintetizálása is szükséges a felkészülés során. Az érettségi vizsga feladatsora a kerettantervi követelményeknek mindenben megfelelt, azonban a korábbi szakmacsoportos érettségihez képest a tételkészítő bizottság a hangsúlyt máshova helyezte, ami az ágazat többi területhez viszonyított gyengébb teljesítményét okozhatta.
(Forrás: Magyar Idők)

Hiába csúsztak át az érettségin, az egyetem felejtős lehet a szakgimnazistáknak (06.30.)

A Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform (CKP) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) mégis arra biztatja a diákokat, hogy nyújtsanak be fellebbezési kérelmet. Erre akkor van lehetőségük, ha valamilyen technikai hibával találkoztak, például hibás javítással, hiányos feladatsorral vagy javítókulccsal. “Úgy gondoltuk, ha már rendszerszinten nem sikerült változásokat elérnünk, legalább akkor reklamálhassanak a diákok, ha alapvető dolgokat nem tartottak be a feladatsorok összeállítói” – mondta Sulyok Blanka, a Tanítanék Mozgalom egyik vezetője.
(Forrás: abcug)

A jövőt kérik vissza (07.02.)

Perek indulhatnak az Oktatási Hivatal ellen, ha a diákok hallgatnak a Tanítanék mozgalom felhívására. A Tanítanék kész segíteni mindazoknak, akik jogi úton szeretnének elégtételt venni az elrontott szakérettségik miatt. Az ügyben a legfrissebb fejlemény: lemondott a műszaki szakgimnazisták egyik tételkészítő bizottságának elnöke – legalább részben a mozgalom nyomására. A Tanítanék szerint nemcsak a tételkészítő bizottság elnökének kellene távozni, hanem mindazoknak, akik az elrontott szakérettségikről döntöttek, az államtitkártól Balog Zoltán miniszterig. A mostani beismerés után pedig az Oktatási Hivatalnak lejjebb kellene vinnie a ponthatárokat.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

 

 

3. Szakképzés

Több mint 50 ezer diák vett részt a duális képzésben (07.05.)

A 2016/2017-es tanévben 53 ezer tanuló vett részt a duális képzésben, a legtöbben a vendéglátóiparban, a gépiparban és a kereskedelemben dolgoztak tanulószerződéssel – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerdán az MTI érdeklődésére.
(Forrás: Magyar Idők)

Három középiskolát ad át a szakképzési centrumoknak Orbán (07.05.)

Több iskolának is búcsút mondhatnak a vidéki Klik-központok: a szerdán megjelent Magyar Közlöny szerint a kormány a Felsőbüki Nagy Pál Általános és Szakközépiskolát, a Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakgimnáziumot, a Mezőkövesden működő Bayer Róbert Kollégiumot, valamint a Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium Mezőcsáti Tagintézményét adja át a területileg illetékes szakképzési és felnőttképzési centrumoknak. A személyesen Orbán Viktor által jóváhagyott rendelet július 13-án lép hatályba
(Forrás: Magyar Nemzet)

Beindult a német rendszerű szakmunkás-képzés Magyarországon (07.07.)

A német rendszert az elmúlt években sikerült nemzetközi dimenzióba helyezni. Jelenleg 13 országban – köztük hazánkban, Lenygyelországban és Litvániában – 67 intézményben zajlik a német szakképzési módszer adaptálása. A koncepciók Összehangolt fejlesztése, a tapasztalatok megosztása érdekében hozták létre a Baltic Sea Academy-t, ami nemzetközi ernyőszervezetként koordinálja a munkát, magyar partnerük az IPOSZ.
(Forrás: mfor.hu)

 

 

4. Oktatáspolitika

Miért beszélni diákok rosszul angol? (06.22.)

Pár nappal ezelőtt, június 13-án Orbán Viktor aláírásával megjelent egy kormányhatározat, ami elrendeli az idegennyelv oktatás helyzetének országos felmérését 2018. február 28-ig. Ez alapján kell majd megalkotnia 2018. június 30-ig az emberi erőforrások minisztériumának és a nemzetgazdasági minisztériumnak az iskolai nyelvoktatás fejlesztésének stratégiáját a 2018-2027 közötti időszakra. A felméréshez nagyrészt azt a kutatási tervet használják, amelyet a Nyelvtudásért Egyesület készített a szervezet március 5-i, Mi a baj az iskolai nyelvoktatással? című konferenciájának konklúziói alapján.
(Forrás: Index)

A cél a barátságos iskolai közeg (06.28.)

Sikeresen lezajlott az állami intézményfenntartás decentralizációja – mondta a lapunknak adott tanév végi interjúban Solti Péter. A Klebelsberg Központ elnöke az 59 tankerület kapcsán arról is beszélt: ma már nem az a legfőbb kérdés, jó-e az új rendszer, hanem az, miként lehet még jobban működtetni. Jelezte: a tankerületi központok rendelkeznek valamennyi feladathoz a szükséges forrással, így már nem fordulhat elő, hogy nem fizetnek ki túlórákat, vagy nem teljesítik időben az iskolák eszközigénylését. http://magyaridok.hu/belfold/cel-baratsagos-iskolai-kozeg-1873729/
(Forrás: Magyar Idők)

2018-ban újabb változás jön: 30 ezer ötödikes tableten kapja a tananyagot (06.30.)

Palkovics László hangsúlyozta: a tervek szerint 30 ezer ötödik osztályos tanuló már táblagépen kapja meg a tananyagot 2018 őszétől. A következő években pedig a vidéki iskolákat 45 milliárd forint európai uniós forrásból számítástechnikai eszközökkel, a gépeken futó alkalmazásokkal szerelik fel, míg a központi régió intézményeiben 10 milliárd forint hazai forrást fordítanak a digitális eszközök fejlesztésére.Hozzátette: az elmúlt 15-20 évben, de különösen 2007 óta, amikor megjelentek az okoseszközök, megváltozott a diákoknak a tudományhoz, a világhoz való viszonya, a pedagógusoknak így egyre nagyobb kihívást jelent, hogyan tudják érdekessé tenni a természettudományos tantárgyakat.
(Forrás: Eduline)

 

 

5. Az oktatási rendszerről

Kegyelemkettest kapott az oktatási rendszer a PDSZ-től – videó (06.21.)

Az ATV Start vendége Mendrey László elnök, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.
(Forrás: ATV)

Vajon melyik ország költi a legkevesebb pénzt alapfokú oktatásra az OECD-ben? (06.22.)

Ezek az OECD 2013-as adatai, és az alapfokú oktatásra költött kiadásokat mutatják az összes kiadás arányában. Különösen érdekes, hogy a lista élén olyan, hagyományosan lesajnált és elég egyenlőtlen országok vannak, mint Mexikó, Brazília vagy Chile. Felsőoktatásban sem állunk túl jól (ezt a szögletes pont jelzi, tertiary education).Az is elég sokatmondó, hogy mikor kezdett a magyar kormány pont az oktatáson spórolni.
(Forrás: 444.hu)

Utolsó esély: ha 2020-ig nem rakjuk rendbe az oktatást, utána már késő lesz (06.29.)

A jelenlegi, 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban Magyarország rendelkezésére álló fejlesztési támogatás páratlan, ugyanakkor az utolsó lehetőséget jelenti hazánk számára arra, hogy a tudásalapú világgazdaságban versenyképes hazai felsőoktatás jöjjön létre – egyebek közt erről ír a Brüsszelt más kérdésekben megállítani kívánó kormányzat a Magyar Nemzet által megismert, 2020-ig szóló felsőoktatási cselekvési tervben. A dokumentum számtalan célkitűzést és azok megvalósítását sorolja fel, amelyek jelentős részét uniós forrásokból kívánják megvalósítani.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Nincs koncepció az oktatásban – Vekerdy Tamás a Mandinernek (06.23.)

„A mai magyar oktatásban nincs koncepció. Gróf Klebelsberg Kunónak volt” – mondja Vekerdy Tamás a Mandinernek. A neves pszichológus szerint Nyugat-Európában már mindenhol tudják, hogy a jövő iskolájában két dolog lesz fontos: a kreatív gondolkodás és a kritikai érzék. Vekerdy szerint mi gyűlöljük mind a kettőt. Úgy látja: a magyar iskolákban a kreativitást hadoválásnak, a kritikai érzéket pedig szemtelenségnek hívják.
(Forrás: Mandiner)

Ferge Zsuzsa: A kormány a zsigeri gyűlöletre játszik a tudás ellenében – interjú (06.24.)

A magyar civil társadalom tudja, hogy reménytelen a küzdelme, de önmagának és a gyerekeinek tartozik azzal, hogy elmondhassa: legalább megpróbáltuk. Tudja ugyanis, hogy ilyen romboló, minden autonómiát, minden értelmes gondolatot, tudást, művészetet – azaz a jövőt – elpusztító időszak, mint most, a nyílt diktatúrákat kivéve, nem volt Magyarországon. Olyan mértékben szűntek meg a közügyek, és lettek belőlük kizárólag a politikai elit személyes gazdagodását és a hatalom megtartását szolgáló magánügyek, ami példátlan, még a Horthy-korszakkal összehasonlítva is.
(Forrás: Magyar Nemzet)

„Miért tanítjuk ma a gyerekeket?” – interjú dr. Gloviczki Zoltánnal, az Oktatási Hivatal elnökével (06.29.)
Az OH egészéről szólva elmondhatom, hogy stabilan áll a lábán, és valóban a magyar oktatási rendszer egyik legkiszámíthatóbb eleme. Természetesen az ágazatban zajló változások nem kímélték a Hivatalt sem: a szűk értelemben vett hatósági munkán kívül – amibe beletartozik például a már említett érettségi is – az OH portfóliója számos olyan elemmel bővült, amelyek jobb híján kerültek a mi hatáskörünkbe. Ilyen például az oktatással kapcsolatos kiemelt uniós projektek menedzselése is, vagy a pedagógusok minősítése, illetve a pedagógiai szaktanácsadás. Régi-új vonás az OH életében ezekhez kapcsolódva a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos helyi feladatokat ellátó megyei pedagógiai oktatási központok működtetése.
(Forrás: Modern Iskola)

A kormány saját elemzései szerint is katasztrófahelyzetben van a középfokú és felsőoktatás (07.03.)

Két hete hagyta jóvá a kormány a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégiájához tartozó cselekvési tervet. Lépni márpedig azonnal kéne, mivel a bolognai átállással súlyos károk keletkeztek, az egyetemek épp a gazdaság számára legfontosabb szakok esetén küszködnek sokrétű problémákkal. A tanári kar elöregedett, a diákság nem kellően felkészült, az eszközpark elavult. Ezt nem a kormány kritikusai állítják, hanem maga a kabinet.
(Forrás: hvg.hu)

Lázár szerint valami nincs rendben az oktatással (07.08.)

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a problémák igazából nem is középszinten jelentkeznek, hanem az általános iskolai intézményekben, ott is a felső tagozatokon. Az alsó tagozatokon nemzetközi összehasonlításban is elfogadható eredményeket produkálnak még a gyerekek, de a felsőbe lépve "valami történik". Ez vezet oda, hogy a középszintű intézményekbe lépők között elfogadhatatlanul nagy arányban vannak az úgynevezett funkcionális analfabéták. Az NGM említett jelentése szerint a 15 éves korcsoport negyede sorolható ide, ami tényleg ijesztő adat. Tehát már a középszint belépési pontján számolni kell a minőségbeli problémákkal. De gond van a gyerekek elosztásával is.
(Forrás: mfor.hu)

 

 

6. Lex Taigetosz

Lex Taigetosz – "Már tudom, hogy nem hülye vagyok" (07.03.)

A megfelelő kedvezmények jelentős tanulásbeli előrelépést eredményeztek: korábban problémái voltak például angolórákon, érettségijét mégis 90 százalékosra teljesítette úgy, hogy az írásbeli vizsgarészt szóbelivel válthatta ki. Ugyanígy történt a német nyelv esetében. "Ma már tudom, hogy nem hülye vagyok, csak nincs minden rendben" – fogalmazott Lilla a sikeres vizsgák után fejlesztőtanára, Czenner Júlia visszaemlékezései szerint. Lilla ma már egyetemre jár, a szakember szerint ha nem kapja meg a szükséges kedvezményeket, mentességeket, erre nem lett volna lehetősége, ahogy sok más sorstársának sem.
(Forrás: Népszava)

Súlyos mulasztást állapított meg az ombudsman a fogyatékos tanulókkal kapcsolatban (07.04.)

A köznevelési törvény a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók számára önálló oktatási formában írja elő a tankötelezettség teljesítését, amelynek intézményi formája nem az általános iskola és középiskola, hanem az azoktól elkülönülő fejlesztő nevelés-oktatás – áll Székely hivatalának közleményében. Az ombudsman jelentése részletezi, hogy az alapvető hiányosságok miatt ez az oktatási forma kiüresedik, benne a leginkább az egészségügyi elem dominál, miközben az ehhez szükséges személyi (ápoló személyzet, gyógytornász) és tárgyi feltételek (speciális eszközök) sem állnak maradéktalanul rendelkezésre.
(Forrás: Eduline)

Az állam egyszerűen nem foglalkozik a fogyatékos gyerekek oktatásával (07.04.)

Az alapvető jogok biztosa, Székely László felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférésének, a tényleges oktatás feltételeinek biztosítására. Ide tartozik a világos fogalom-meghatározás, a megfelelő számú férőhely létrehozása, a személyi és tárgyi feltételek megteremtése, az intézménybe való eljutás megszervezése, valamint a kulcsszerepű szakértői bizottságok diagnosztikai eljárásának és intézménykijelölő szerepének egyértelműsítése.
(Forrás: Magyar Narancs)

Nem tudják, hány halmozottan sérült diák van, de gyógypedagógusból kétszer annyi kellene (07.05.)

Az állam nem tesz eleget a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek megfelelő színvonalú és hozzáférhető oktatásával kapcsolatos alkotmányos feladatainak. Ezt a súlyos következtetést vonja le Székely Lászlónak, az alapjogok biztosának legújabb, tegnap megjelent jelentése. A tanulmány idéz egy 2015-ös kutatást, miszerint a speciális, e tanulók számára kialakított oktatási keretrendszerben (fejlesztő nevelés-oktatásban) részt vevő tanulók 67 százaléka iskolán kívül teljesíti tankötelezettségét, tehát nem jár iskolába, nem jár közösségbe. Ám nem ez az egyetlen lesújtó megállapítása az ombudsmani jelentésnek, hanem az is, hogy elképesztő méreteket ölt a szakemberhiány
(Forrás: Magyar Nemzet)

Üzenjük Balog Zoltánnak, hogy ő is megértse: a fogyatékossággal élő gyerekek is tanulni akarnak! (07.05.)

Ezek a családok évek óta folyamatosan várnak valamire. Várnak arra, hogy legyen iskola. Várnak arra, hogy legyen pedagógus. Várnak arra, hogy legyen remény. Felelős miniszterként az a dolga, hogy ezt megadja nekik! Biztosítsák, hogy a fogyatékossággal élő emberek és szervezeteik be legyenek vonva a döntéshozatali folyamatokba. Hallja meg a minisztérium a fogyatékossággal élő emberek, szülők, gyógypedagógusok hangját, akarja megismerni mindennapi tapasztalataikat! Innen indulunk.
(Forrás: A TASZ jelenti)

Taigetosz-törvény helyett a gyerekek korai fejlesztését kéne támogatnia a kormánynak (07.05.)

Magatartás-zavarosnak stb. lenni nem bűn, nem szégyen és főleg nem kivételes állapot. És nem olyan állapot, amivel ne lehetne normálisan együtt élni, sikereket elérni. Ha az ilyen, egyébként teljesen jó képességű gyerekeket megfelelően támogatja az oktatási rendszer – a szociális és egészségügyi rendszerrel karöltve –, azzal a gyermek a jövőjét nyeri meg. És ez össztársadalmi szinten sem mellékes „hozam”. Minél korábbi a fejlesztés, annál hatékonyabb.
(Forrás: Kettős mérce)

Pincében, kazánházban foglalkoznak az értelmi fogyatékos gyerekekkel – interjú Leiner Károllyal (07.09.)

Könyvet írt az „elveszett gyerekek országáról”, blogot vezet a magyar közoktatás anomáliáiról. Zöld béka tanár úr, vagyis Leiner Károly azért lett gyógypedagógus, mert rabul ejtette a sérült gyerekekből áradó néma segélykiáltás. Máig hisz abban, hogy segíteni tud, tapasztalatai is ezt igazolják. De látja, érzi, hogy ezek a gyerekek ma senkinek sem kellenek
(Forrás: Magyar Nemzet)

Nem a pénzzel, hanem a szakemberhiánnyal van a probléma az oktatásban (07.10.)

„Arról kell majd gondolkodni, hogy milyen olyan szakterületek vannak, amikre egyszerűbben lehet az átképzést vagy a továbbképzést kialakítani. Tehát hogyan lehet mondjuk a logopédushiányt vagy az iskolapszichológus hiányt valamilyen szintű átképzéssel rövidebb idő alatt teljesíteni úgy, hogy egy meglévő kollégának a továbbképzésére koncentráljunk, és őt motiváljuk ebben” – mondta a Klebelsberg Központ elnöke. „Ezzel kapcsolatban Sipos Imre miniszteri biztos dolgozik egy nagyon komoly koncepción, és ahogy elkészül vele, megfelelő tájékoztatást fog adni”.
(Forrás: Inforádió)

 

 

7. Egyházi iskolák

Kissé már túlszereti az állam az egyházakat (06.22.)

A következő tanévben az állami iskolába járó gyerekek támogatása 58,3 ezer forintra csökken, míg az egyházi iskolákba járóké 200 ezerre nő. A különbség az intézmények között tehát 3,4-szeresére növekszik. A különbség a dologi költségeknél jelentkezik igazán, nem a tanárok fizetésénél. Mindezek ismeretében úgy tűnik, hogy az állam súlyosan diszkriminálja saját intézményrendszerébe járó diákjait, vagyis az összes diák 80 százalékát, miközben tavaly egy kormányrendelettel 118 milliárdos támogatást ítéltek oda az egyházaknak.
(Forrás: Ténytár blog)

22 milliárdot szán a kormány öt egyházi iskolára (07.05.)

A beruházások megvalósulása több mint 2500 gyermek és tanuló számára megfelelő színvonalú nevelési-oktatási környezetet tesz elérhetővé – indokolja a bőkezű támogatást az Emmi által készített előterjesztés. A dokumentum szerint azért van szükség ekkora támogatásra, mert „sem az intézmények maguk, sem a Piarista Rend Magyar Tartománya, a fenti intézmények fenntartója nem rendelkezik az érintett intézmények ingatlanjainak átfogó felújításához elegendő forrással”. Ha a kormány jóváhagyja az előterjesztést, a nemzetgazdasági miniszternek 2022-ig kell folyamatosan előteremtenie a szükséges 22 milliárd forintot.
(Forrás: Index)

 

 

8. Pedagógusok

"Egy pályakezdő pedagógus kevesebbet fog keresni, mint egy szakmunkás" 06.21.)

Galló Istvánné szerint a kormány 2013-ban azt ígérte, hogy a pedagógus béreket a mindenkori minimálbérhez igazítják, ezzel biztosítva a fizetés értékállóságát, később mégis elszakították a bértáblát a minimálbértől, a vetítési alap (amely a minimálbér szerepét átvette, ez alapján számolják ki a fizetéseket) pedig még egyszer sem emelkedett. „Ha a kormány az eredeti ígéretét betartotta volna, egy gyakornoknak a fizetése 71 ezer forinttal lenne több. Most 170-180 ezer forint  körül van”.
(Forrás: Eduline)

A pedagógusok nem tolongtak, hogy jelentkezzenek a gyorsított minősítésre (06.27.)

A Balog Zoltán vezette humántárca felajánlotta az 1376 érintettnek, hogy ingyenesen gyorsított minősítési eljárásban vehetnek részt, amelyet ha sikeresen teljesítenek március végéig, akkor január 1-jétől visszamenőlegesen megkapják a Pedagógus II. kategória után járó fizetésüket. Ugyanakkor az eljárás nem volt veszélytelen a tanárok számára, hiszen akinek másodszorra sem sikerül a minősítés, az akár el is bocsátható az állásából.A pedagógusok nem tolongtak azért, hogy jelentkezzenek a gyorsított minősítésre. Mindössze 282-en vettek részt az alternatív eljárásban, közülük eddig 239 fő minősült sikeresen.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

9. Tankönyvek

Az álhírportálok szintjén mozog az egyetemi gyógynövénytankönyv (06.26.)

Az egy évvel ezelőtt egyetemmé alakult Eszterházy Károly Főiskolán pedagógusokat és bölcsészeket képeznek, oktatnak természettudományokat, gazdaság- és társadalomtudományokat is. Egyik képzésükhöz készült az a gyógynövény- és drogismereti tankönyv, amely a napokban kiverte a biztosítékot a témában jártas szakemberek körében. A néhány éve a TÁMOP pályázati konstrukció keretében készült kiadványban olyan megállapítások is találhatók, amelyekkel általában a tudománytalan álhíreket terjesztő alternatívmedicina-oldalakon találkozhat az olvasó.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Kinek jár ingyen a tankönyv szeptembertől? (06.28.)

2013-tól felmenő rendszerben kezdték el bevezetni a mindenki számára ingyenes tankönyvellátást az általános iskolákban. Palkovics László a kilencedik osztályra való kiterjesztést korábban azzal indokolta, hogy ez a legdrágább évfolyam, hiszen ilyenkor több olyan könyvet is be kell szerezni, amit aztán évekig használnak a diákok.A kilencedik évfolyam után a rászorulók számára ingyenes a tankönyvcsomag. Ennek feltétele a halmozottan hátrányos helyzet, a tartós betegség, a gyermekvédelmi kedvezmény, a három, vagy annál több kiskorú egy családban.
(Forrás: Eduline)

 

 

10. Önkormányzatok

„Bábtestületet” kapnak az önkormányzatok (06.23.)

A jelenlegi módosítási javaslatban úgy fogalmaznak, csak és kizárólag azok kerülhetnek a tanácsok állandó tagjai közé az elkövetkezendő öt esztendőre, akiket maga Balog Zoltán miniszter kér fel. Így helyet kapnak majd az illetékes tankerületi központ vezetői, a Klebelsberg Központ (KK) által javasolt, de azzal foglalkoztatotti jogviszonyban nem álló személyek (tanácsonként 1 fő), a Nemzeti Pedagóguskar által delegált szakemberek (1 fő), illetve az oktatásért felelős miniszter által felkért személyek (2-4 fő). Utóbbiak csak az alábbiakból kerülhetnek ki: az országos önkormányzati szövetségek, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, a tankerületi központ által fenntartott intézményekben működő diákönkormányzatok és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Vesztett az állam, 765 milliót kell fizetnie Budaörsnek (06.23.)

A szolidaritási hozzájárulásról tavaly nyáron született döntés. A lényeg, hogy miután az állam teljesen átvette az iskolák fenntartását, ennek a költségeire hivatkozva pénzt szed be egyes önkormányzatoktól. Éves szinten az egész országból nagyjából 21 milliárd forint bevételt vártak, és a 30 ezres Budaörstől akarták begyűjteni ennek az összegnek körülbelül 10 százalékát, 2,1 milliárd forintot, ami egyébként a város éves költségvetésének úgy 15 százaléka. Wittinghoff Tamás, a budaörsi polgármester szerint mindezt ráadásul úgy, hogy az intézményfenntartó az idén jelezte, egyetlen forintja sincsen arra, hogy elvégezzék a nyári felújítást, karbantartást vagy esetleg fejlesztést, ami mintegy 200 millió forint erejéig kötelező lenne.
(Forrás: Index)

Tankerületi tanácsok – a kormányzati kalap újabb nyuszija (06.30.)

A  CKP is véleményezte a tankerületek mellett felállítandó tankerületi tanácsokról intézkedő rendelettervezetet. A tanácsok – amelyeknek eredetileg a Klebelsberg Központ felállásával egyidejűleg, januárban kellett volna megalakulniuk – elvileg a helyi érdekek megjelenítését szolgálnák, gyakorlatilag azonban a tervezet még a demokratikus képviselet látszatára sem ügyel.  A tanács vezetője és sok jogkör gyakorlója a tankerületi központ vezetője, tagjait a tankerületi központ, a Nemzeti Pedagógus Kar és a miniszter választja ki. A június 30-i véleményezési határidőre sok más szervezettel együtt a Civil Közoktatási Platform is eljuttatta a szabályozást bíráló véleményét az EMMI-nek.
(Forrás: ckp.tanitanek.com)

Klebelsberg Központ: stabil a tankerületek anyagi helyzete (06.30.)
Visszautasítja a Klebelsberg Központ a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért (FŐSZEGY) nevű szervezet állításait arról, hogy másolópapírra és krétára szednek pénzt az állami intézményfenntartók a szülőktől táboroztatás címén – írták közleményükben, hozzátéve: ezek a megjegyzések minden alapot nélkülöznek, a régi kliséket ismételgetik, és egyetlen célt szolgálnak: heccelni a közvéleményt és a szülőket, nem törődve azzal, hogy valótlanságokat tartalmaznak.
(Forrás: Magyar Idők)

 

 

11. Felsőoktatás

Pácba kerültek az ELTE-n végzett norvég pszichológus hallgatók (06.24.)

Olyanokról van szó, akik Budapesten, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának klinikai és egészségpszichológia szakirányán szereztek tavaly mesterdiplomát, ám hazatértük után kellemetlen meglepetésben volt részük: Norvégiában ugyanis időközben devalválódott a szóban forgó diploma. A norvég Egészségügyi Igazgatóság ugyanis külső jelzések nyomán 2016 tavaszán tájékoztatást kért arra vonatkozóan, pontosan mire jogosítja fel az adott diploma Magyarországon a hallgatókat, a kapott válaszok alapján pedig drasztikus lépésre szánta el magát.Korábbanaz érintettek a szóban forgó ELTE-diploma birtokában megkapták Norvégiában a működési engedélyt, tavaly óta ez már nincsen így.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Komoly összeget kap a zalaegerszegi felsőoktatás a kormánytól (06.25.)

Palkovics László elmondta: az Emberi Erőforrás Operatív Program pályázatán a zalai megyeszékhelyen épülő járműipari tesztpályához kapcsolódva 1,5 milliárd forintot nyertek el a felsőoktatási intézmények. Az innovációs tudásközpont kialakításához – amely a versenyképes tudáshoz való hozzáférést biztosíthatja az oktatók, a kutatók és a társadalom szereplői számára – további csaknem 700 millió forint pályázati forrás áll rendelkezésre.
(Forrás: Eduline)

Aki ennél kevesebb pontot szerez, biztosan bukja a felvételit (06.27.)

Az alap- vagy osztatlan szakra, felsőoktatási szakképzésre és mesterképzésre jelentkezőknek csak akkor van esélyük tanulmányaik elkezdésére, ha elérik a minimumponthatárt. Ez az alap- és osztatlan szakok esetében 280 pont – vagyis ahhoz, hogy akár állam ösztöndííjas, akár önköltséges formában elkezdhessétek a képzést, legalább ennyi pontot kell gyűjteni az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható (például versenyeredményért járó) többletpontok nélkül.
(Forrás: Eduline)

Hosszú gyakorlati oktatás vár a leendő tanárokra (07.04.)

Az oktatási reform lelke a pedagógusképzés átalakítása volt, amelyhez jogszabály-változtatásokkal 2011-ben kezdett hozzá a kormány. A köznevelés megújítása a Magyarország előtt álló egyik legsürgetőbb feladat, ebben rejlik fennmaradásunk és fejlődésünk egyik záloga – írja az oktatási kormányzat a Fokozatváltás a felsőoktatásban című tanulmányban. A pedagógusképzés megreformálásának alapja, hogy a szocialista kormányzás alatt bevezetett, nagyon rosszul alkalmaz­ható bolognai rendszert ezen a területen kidobta az Orbán-kormány.
(Forrás: Magyar Idők)

Ezer sebből vérzik a hazai felsőoktatási rendszer (07.06.)

Azon túl, hogy az elmúlt 10 évben egyetlen kormányzat sem emelte a hallgatók ösztöndíjat, számtalan más probléma is nehezíti a felsőoktatásban tanuló fiatalok életét. Például az állam által biztosított 44 400 kollégiumi férőhely több mint 85 százaléka nem felel meg a jogszabályi minimumfeltételeknek – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) lapunk által megismert jelentéséből. A szervezet az elmúlt hónapokban Jövőkép címen fórumsorozatot tartott a hallgatóknak, hogy felmérjék, a diákok mit változtatnának a felsőoktatás rendszerén.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Ónody-Molnár Dóra: Tovább vágnak: 2020-tól a középiskolások fele nem juthat be a felsőoktatásba (07.05.)

Az Orbán-kormány 2010-es regnálása óta üdítő kivételnek számítana, ha a nyelvoktatás megújításáról szóló következő oktatáspolitikai döntést a tényekből kiindulva hoznák meg. A nyelvtudás egyébként azért is kulcskérdés, mert az Európai Unió által biztosított kohéziós alapok lehívásának egyik feltétele az iskolázottsági szint növelése. Ezt a célt egyébként Palkovics László oktatásért felelős államtitkár is megfogalmazta az általa fémjelzett felsőoktatási stratégiában, amelyben az áll: „Mivel a növekedési pályán lévő magyar gazdaságnak nagyszámú jól képzett szakemberre van szüksége, ezért nem indokolt a felvettek számának korlátozása, és összességében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére van szükség, a gazdaság igényeinek megfelelő szerkezetben.” Ennek ugyanakkor ellentmond, hogy a kormány nem halasztotta el a nyelvvizsga-követelmény 2020-as bevezetését.
(Forrás: 168 óra)

Hamis tényekre épített torz célok – Kényszer volt, és most is az lesz – interjú Polónyi Istvánnal
A felsőoktatásba bekerülők számát a korosztályi létszámnál sokkal jobban meghatározza az érettségizettek száma, vagyis a merítési bázis. Ha ezt leszűkítjük, akkor értelemszerűen kevesebben jutnak be az egyetemekre. A másik, ami szűkít: a bejutási pontszámok emelése. Mindezek teljes egészében a társadalmi mobilitás ellen hatottak, a hátrányos helyzetű tanulók jó része már kiszorult a felsőoktatásból. Pedig a fejlett világban konszenzus van arról, hogy a gazdasági fejlődéssel egyre több diplomásra lesz szükség.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

 

 

12. CEU

Lovász László: Ennél kicsit intelligensebb támadást vártam – interjú az MTA elnökével (06.20.)

Nem éreztem feszültséget. A CEU ügyét természetesen szóba hoztam: elismételtem az Akadémia álláspontját, hogy a CEU fontos, színvonalas és a magyar tudományhoz sok szempontból kapcsolódó intézménye Magyarországnak, ezért lényeges a megmaradása. Úgy tűnt, ebben nincs is köztünk vita: a miniszterelnök úr hangsúlyozta, hogy a CEU oktatásával és kutatásával kapcsolatban nincsen semmi fenntartása, de azt is fontosnak tartja, hogy mindenki betartsa a törvényeket. Remélem, hogy meg lehet találni azt a módot, hogy a CEU a törvényes kereteken belül folytathassa eddigi tevékenységét.
(Forrás: hvg.hu)

Dupla sallert kaptunk az Egyesült Államoktól (06.22.)

A távirati iroda közölte, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere levélben köszönte meg az amerikai szövetségi oktatási miniszter június közepi levelét. Noha Balog igyekezett rendkívül konstruktívnak érzékeltetni a levélváltást, valójában Betsy DeVos miniszter csak újra a tudomására hozta: nem kormányzati, hanem szövetségi tagállami hatáskör a CEU ügye. Balog leveléből kiderül az is, hogy ha lassan, de végre jobb híján az Orbán-kormány is megértette, hogy ebben az ügyben nem fognak a kormányzati szinten tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az EMMI vezetője ugyanis arról tájékoztatta washingtoni partnerét, hogy Maryland, Massachusetts és New York szövetségi állam illetékesei jelezték tárgyalási szándékukat, és a magyar kormány felvette velük a kapcsolatot. 
(Forrás: Népszava)

A magyar kormány engedett: már tárgyalnak New York állammal a CEU-ról (06.24.)

A magyar kormány sokáig abban bízott, hogy az amerikai szövetségi kormány tárgyal velük a CEU-ról. „ Az Egyesült Államok kormányának nincs jogosultsága, sem szándéka, hogy tárgyalásokat kezdjen a CEU-val, vagy más egyetemekkel kapcsolatban Magyarországon” – kommunikálta azonban  az  amerikai külügyminisztérium. Balog a héten válaszlevelében jelezte, hogy elfogadja a helyzetet, közölte, hogy a magyar kormány felvette a kapcsolatot  Maryland, Massachusetts és New York államok illetékeseivel. A magyar miniszter azt reméli, hogy a „bonyolult jogi kérdést minél előbb kölcsönös megelégedésre rendezni tudják”.
(Forrás: Index)

Mégis megmenekülhet a CEU? Így nyilatkozott New York állam kormányzója (06.24.)

"Azért találkoztunk, hogy megvitassuk a CEU magyarországi folyamatos jelenlétét fenyegető új törvényt és a tanszabadság megőrzésének sürgős szükségességét. Jó haladtunk az Altusz Kristóffal, a Külgazdasági és Külkereskedelmi Minisztérium (európai és amerikai kapcsolatokért felelős) helyettes államtitkárával folytatott tárgyalásokon" – áll a New York szövetségi állam hivatalos honlapján helyi idő szerint pénteken közzétett közleményben.
(Forrás: Eduline)

Fordulat a Lex CEU ügyében! Hiánypótlást kért az Alkotmánybíróság (06.30.)

Mint azt az Alkotmánybíróság korábbi közleményében jelezte, idén májusban az Alkotmánybíróság munkatársaiból álló eseti munkacsoport kezdte meg működését a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatos indítvány tárgyalásának előkészítésére. A munkacsoport munkájának első részét június végére elvégezte, és megfogalmazta azokat a konkrét kérdéseket, amelyek tisztázását szükségesnek látta a döntés meghozatalához.
(Forrás: Inforádió)

„Az Oktatási Hivatal sosem volt barátságos velünk” – megszólalt a lex CEU francia áldozata (07.01.)

A CEU mellett más intézményeket is ellehetetleníthet az Oktatási Hivatal. A francia diplomát kínáló Visart és Mod’art iskolák vezetője szerint a hivatal nem ismeri a francia felsőoktatási rendszert. Interjú Tömpe Zoltánnal.
(Forrás: hvg.hu)

Újra össze kell álljon az ellenzék a lex CEU ellen (07.01.)

A legfőbb bírói testület némi késedelemmel, de felállított egy eseti munkacsoportot. Erre azért került sor, mert Sulyok Tamás, a testület elnöke az ügy összetettsége miatt szakmailag indokoltnak látta, hogy az AB ügydöntő ülése előtt további szakmai egyeztetéseket folytassanak az érintettekkel. Ennek során egyébként Sólyom László egykori alkotmánybíró és köztársasági elnök, valamint más alkotmánybírók is írásos jogi véleményt (amicus curiae) fogalmaztak meg az AB számára, amit figyelembe vehet a testület. Véleményük szerint a törvény sérti a jogbiztonságot és az egyetemi autonómiát, valamint korlátozza a tudományos kutatáshoz, a tanításhoz és tanuláshoz való jogot.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

13. Gyermek- és ifjúságvédelem

 Verjék el máson a port (06.22.)

Húsz éves a gyermekvédelmi törvény. A kilencvenes években hosszú szakmai vita, egyeztetés folyt a törvény tartalmát illetően, míg végül 1997-ben megszületett a jogszabály.Az eltelt húsz év alatt ezen a törvényen temérdek alkalommal változtattak – hozzáteszem, ez nem vált feltétlenül a javára. Húsz évvel a törvény hatályba lépése után kezdik például firtatni a nagy létszámú intézmények megszüntetésének „sürgősségét”, ezek kiváltását kisebb, családiasabb jellegű együttélési formák létrehozásával. Most ez hirtelen nagyon fontos lett, főleg a kastélyokban, illetve azok parkjában található . Pusztán véletlen, hogy éppen most a kastélyok felújítására nagy összegű uniós pályázatok érhetők el és példátlan adókedvezménnyel is segíti ezt a tevékenységet az állam?
(Forrás: Népszava)

Élménnyel segítik a gyerekeket 06.22.)

A „Tegyél jót! Ülj mellém!” egy olyan, a Szülők Háza Alapítvány által indított komplex program, amely az állami gondozásban élő gyerekek társadalmi helyzetének javítását tűzte ki célul. Élményprogramjaikat eddig főként a vidéki gyermekotthonokba vitték el, de az idei évtől budapesti gyermekotthonokba is ellátogatnak, hogy elvigyék a gyerekeknek a projekt legfontosabb üzenetét, hogy minden élet érték, és senki sem születhet hiába. A programhoz önkéntes családok csatlakoztak, akikkel az elmúlt években több száz gyerekeket látogattak meg a gyermekotthonokban. A programok között volt közös főzés és kézműveskedés is – mondta Regős Judit, az alapítvány elnöke.
(Forrás: Inforádió)

A kormány 90 milliót von el a szociális- és gyermekvédelmi támogatásokból, hogy a versenysportokra költse (07.05.)

A kormányhatározathoz csatolt táblázat szerint a Szociális humánszolgáltatók részére biztosított szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék, és egyéb ágazati bérrendezéssel összefüggő támogatásoktól vonják el a pénzt a sporttevékenységek támogatására. Ebből 90 millió a versenysportokra megy működési célú támogatásként, a maradék 315 ezer forintot pedig kincstári díjra és tranzakciós illetékre költik. Az átcsoportosítást Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek azonnal végre kell hajtania. 
(Forrás: 444.hu)

Emmi: a kormány nem von el támogatást a szociális és gyermekvédelmi ágazattól (07.05.)

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a sajtóhírekkel ellentétben a kormány nem von el semmilyen támogatást a szociális és gyermekvédelmi ágazattól – közölte a tárca szerdán az MTI-vel. A minisztérium közleménye szerint a jövő évi költségvetésben több jut a szociális és gyermekvédelmi területre, a szociális ágazatban a magasabb iskolai végzettségűeknek és a régebben pályán lévőknek 9 milliárd forintos forrásból biztosítják a béremelést. A szociális ágazati összevont pótlék emelése majdnem 15 ezer embert érint és átlagosan bruttó 35 ezer forintos béremelést eredményez – írta az Emmi.
(Forrás: Magyar Idők)

Az utolsó csepp: Amikor egy bántalmazott gyerek vonat elé vetette magát, társa feljelentést tett (07.08.)

Nem ússza meg az erőszakot – Egyre több részlet derül ki a bicskei nevelőotthonban éveken át zajló gyerekmolesztálási ügyről. Egy nevelő is zaklatta a gyerekeket a Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban, melynek igazgatóját, V. Jánost tavaly tartóztatták le a gondozása alatt lévő kiskorúak rendszeres abúzálásának vádjával. Mostanra 15 sértett vallott az igazgatóra, egy részük még most is kiskorú, összesen 17 gyereket tudhatóan bántalmazhatott az igazgató, 9-et a nevelő, van olyan gyerek, akit mindkettejük zaklatott.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

 

 

14. Diákmunka

Jófejség vagy önreklám? – multik segítenek a fizetésük után futó diákokon (06.24.)

Akár ezer diákot is érinthet az I Love Diákmunka iskolaszövetkezet fizetésképtelensége, de mégis hozzájuthatnak elmaradt bérükhöz azoknak a cégeknek köszönhetően, ahová kiközvetítették őket. Pedig ezeket a vállalkozásokat semmi nem kötelezi, hogy más helyett a zsebükbe nyúljanak, bár a segítségnyújtás mellett a munkaerő megtartása is motiválja őket. A konkurens szövetkezetek pedig a héten elkezdték átszerződtetni a bajba került cégnél dolgozó fiatalokat.
(Forrás: Magyar Nemzet)

A NAV mindent visz: mégis megszívták a bérükre váró diákmunkások (07.27.)

A kifizetetlen diákokat a DiákÉSZ gyűjtötte össze, itt találták ki érdekükben ezt a lehetséges jogi megoldást: a tényleges foglalkoztatóik megvették volna a diákoktól a díjkövetelésüket. Így ők azonnal hozzájutottak volna a pénzükhöz, hiszen sokan ebből fizetnek albérletet, vagy már a nyárra szánták a fizetésüket. A cégek pedig beszámíthatták volna ezt a teljesítésükbe, amik a becsődölt közvetítővel továbbra is fennálló szerződés alapján még jár.Csakhogy a letartóztatott MSZP-s politikus, Czeglédy Csaba nevéhez köthető I Love Diákmunka iskolaszövetkezet csak a felszínen volt egy egység, a háttérben bonyolultabb jogviszonyokon keresztül foglalkoztatták a diákokat.
(Forrás: hvg.hu)

 

 

15. Szülők

Balog Zoltán: bölcsődei rendszer fejlesztésének célja a választás biztosítása (06.22.)

A bölcsődei rendszer fejlesztésével a kormány célja valódi választási lehetőséget biztosítani az anyáknak arra, hogy eldönthessék, a gyerekük mellett otthon maradnak vagy munkát is vállalnak – mondta az emberi erőforrások minisztere csütörtökön egy konferencián.
(Forrás: Magyar Idők)

Emmi: Elég, ha három napot igazolhat a szülő  (06.19.)

A Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete (HGYE) azt állította, hogy eljuttatták a szaktárcához javaslatukat, amelyben az iskolai orvosi igazolásokra vonatkozó szabályok módosítását kezdeményezték, de nem kaptak még visszajelzést. Az oktatási államtitkárság viszont úgy nyilatkozott, hogy hozzájuk eddig nem érkezett megkeresés a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületétől. Póta György, a HGYE elnöke a javaslatról korábban elmondta: az orvosok és a családok életét is megkönnyítené, ha a jelenlegi gyakorlat akár két és félszeresét igazolhatná a szülő. Szerinte a gyerekek harmadát-felét csupán igazolásért viszik el az orvoshoz.
(Forrás: Magyar Idők)

Összeállította: Szekszárdi Júlia