Változik a létszámszámítás?

2017-07-28
pénz-752x440

Bár sok tankerületben tényként kezelik, a Klebelsberg Központ vezetőinek nyilatkozatai szerint csak terv, hogy a pedagóguslétszám meghatározásánál a maximálisnál kisebb létszámú osztályok esetén a jelenleginél alacsonyab finanszírozott óraszámmal számolnak.

A jogszabályok szerint a pedagógusok bérét egy meghatározott számítási módszer szerint az állam finanszírozza. (A fenntartó ezt a bért kiegészítheti.) Eddig osztályonként – az évfolyamtól függően – 52-58 óra megtartását finanszírozták (tehát az iskola pedagógusstátuszait úgy számolták ki, hogy  hogy az osztályok számát megszorozták az évfolyamhoz tartozó, a Köznevelési törvényben rögzített finanszírozott óraszámmal és elosztották a pedagógusok minimálisan kötelező 22-es óraszámával).

Egy, a tankerületi vezetők számára tartott júniusi értekezleten hangzott el az az elképzelés, hogy ezentúl abban az esetben, ha egy általános iskolai osztályban 27-nél (azaz a köznevelési törvény szerinti maximumnál) kisebb az osztálylétszám, a finanszírozott órák száma tanulónként 2-vel csökken, de nem csökkenhet 32 – egy alternatív elképzelés szerint 34 – alá. Abban az esetben viszont, ha a létszám a középiskolákban a törvény szerint maximális 34-nél nagyobb, tanulónként 0,5 óra plusz jár.

Egyes tankerületekben ezt már tényként adták tovább, volt, ahol már jelezték is egyes kollégáknak, hogy a csökkenő finanszírozott létszám miatt munkájukra ősztől valószínűleg már nem lesz szükség.

Nem csoda, hogy tényenk gondolták az elképzelést, mivel a köznevelési intézmények oktatásszervezői feladatait támogató KRÉTA rendszerben a tantárgyfelosztás csak az elképzelés szerinti óraszámokkal volt lehetséges.

A rendszer emellett több, korábban beszámítható tevékenység óraszámba számolását sem engedi  (ilyen pl. az iskolaotthonos osztályokban az ebédeltetés, a szabadidős foglalkoztatás, részben az önálló tanulás felügyelete)

A szakszervezetek megkeresésére a Klebelsberg Központ vezetői azt a tájékoztatást adták, hogy jelenleg csak adatbekérés folyik, a tapasztalatok függvényében lesz döntés.

Ha ez valóban így van, akkor erről az érintetteket haladéktalanul tájékoztatni szükséges!

Arra is választ kellene kapniuk, hogy az óraszámba beszámítható tevékenységek korlátozása központi utasítás, vagy helyi félreértés.

Hajnal Gabriella, a KK szakmai vezetője, az elképzelés kidolgozója szerint mivel a számítást az iskolákra, illetve a tankerületekre végzik, az intézmények jól fognak járni a változtatásokkal.

A kisiskolák viszont attól félnek, hogy a változtatás a megszűntetésük, vagy legalábbis a felső tagozat megszüntetése felé tett első lépés.

Vannak ugyanis olyan falusi iskolák, ahol a településen olyan kevés a gyermek, hogy az osztálylétszám alapján az elképzelés szerint maximum 34 óra finanszírozható, amikor a kötelező óraszám 30, és a 16 óráig kötelező benntartózkodás miatt a minimális óraszám 40. Emellett a kötelező óraszám és a heti időkeret különbözete terhére az iskola köteles megszervezni  a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy-három fős foglalkozásokat.

Ez azt jelenti, hogy ezek az iskolák nem tudják teljesíteni jogszabályi kötelezettségeiket, hacsak a tanárok nem végzik el ingyen az elhagyhatatlan feladatokat.

A délutáni foglalkozásokra ugyan össze lehet vonni osztályokat, de azok az iskolák, ahol iskolaotthonos oktatás folyt, ezt nem fogják tudni folytatni az új finanszírozás mellett.

Reméljük, hogy valóban csak elképzelésekről van szó, és bevezetésük előtt megoldást találnak ezekre a problémákra. Mivel a finanszírozás módja jogszabályban rögzített, a szükséges jogszabály-változtatások előtt lehetőséget kell adni arra, hogy a társadalmi egyeztetés keretében az érintettek jelezhessék a következményeket.

Reméljük azt is, hogy a változtatásnak nem a KK költségvetésének csökkentés a célja.

A jogbiztonság megköveteli, hogy a változtatást az idei évben még ne történjen meg, és ott, ahol ez például az iskolaotthonos rendszer megszűntetésével járna, feltétlenül meg kell várni a jelenlegi osztályok kifutását.

2017. július 28.