Elutasított intézményvezetői pályázatok, támogatás nélküli kinevezések – indoklás nélkül

2017-07-29
StockSnap_VP98M357OV

Indoklás nélkül nyilvánítottak érvénytelennek támogatást kapott intézményvezetői pályázatokat, neveztek ki a nevelőtestület által nem támogatott vezetőket az iskolák élére. Az érintettek mellett a Nemzeti Pedagógus Kar és a szakszervezetek is úgy gondolják, szükséges lenne a döntések indoklása, és nem szabadna vezetőt kinevezni a nevelőtestület ellenében. Cikkünkben kitérünk arra is, milyen lehetőség van jelenleg az okok kiderítésére, a döntés megtámadására. 

 

Az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőinek határozott idejű megbízása július 31-én lejár, az új vezetőt a vezetői pályázat elbírálása alapján a tankerület, illetve a szakképzési centrum javaslatára a miniszter – általános iskolák és gimnáziumok esetén Palkovics László, akinek Balog miniszter átadta ezt a hatáskört, szakképző iskolák esetén az NGM, az FM, illetve a HM minisztere – bízza meg 5 évre.

Az érintettek június elején kaptak értesítést a döntésről – általában egy csak a döntés eredményét tudató, indoklást nem tartalmazó e-mailben.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is több, nagy port felverő döntés született.

Ezek egy részében a pályázatot eredménytelennek nyilvánították annak ellenére, hogy volt a feltételeknek megfelelő, az érintettek által támogatott pályázó. Más esetekben pedig a nevelőtestület, az alkalmazotti közösség, a szülők, diákok, sokszor az önkormányzat, ill. a szakképzési centrum által támogatott jelölt helyett a mindezek által elutasított jelöltet nevezték ki.

A médiában megjelent esetekről itt olvashatják összefoglalónkat.

Nyilvánvaló, hogy nem minden eset jut el a médiáig – magunk is tudunk olyan esetekről, amelyeknél az érintettek nem kívántak a nyilvánosság elé állni.

A nyilvánossághoz eljutni kívánók számára a Tanítanék Mozgalom felületet biztosít, ahova várja a további esetek bemutatását. A felület az oktatásért való kiállásuk miatt hátrányba került pályázók iránti szolidaritás kifejezésére is szolgál.

Mivel a jogszabályok szerint a döntést nem kell indokolni, kérésre sem (indoklási kötelezettség csak akkor van, ha a megbízás időtartama alatt ment fel valakit a miniszter), az okokról bizonyítható állítások nem állnak rendelkezésünkre.

A feltételezések szerint viszont általában két ok áll a háttérben:

  • a pályázó kiállása a kockás mozgalomban, ill. a pedagógussztrájk idején
  • az, hogy kellett a hely valakinek.

A Klebelsberg Központ nyilatkozataiban ugyan tiltakozik mindkét feltételezés ellen, de nem szolgál elfogadható magyarázattal az érthetetlen döntésekre.

Ha a Központ és a minisztériumok szerint szakmai döntés született, miért tagadják meg az indokok megismertetését? Az, hogy ez nem kötelező, nem jelenti azt, hogy nem is szabad!

Az okoktól függetlenül is árt az iskola működésének, ha olyan vezetőt neveznek ki, akit a tantestület elutasít. Ezért javasolja a Pedagógus Kar, hogy 30 % alatti támogatással ne lehessen senkit kinevezni intézményvezetőnek. (Galló Istvánné PSZ-elnök az 50 %-ot tekinti megfelelő határnak.)

Egy időben volt ilyen szabály, azonban ezt már régebben megszüntették. A nevelőtestületnek a jelenlegi KNt szerint is véleményeznie kell a pályázatok szakmai tartalmát, vélemény azonban semmire sem kötelezi a fenntartót. (A véleményezés nem azt jelenti, hogy a tanároknak választani kell a pályázatok között, csak jelezniük kell mindegyiknél, hogy elfogadhatónak tartják-e azt. )

 

Mit lehet tenni az indoklás kikényszerítésére, a döntés megtámadására?

Amennyiben az intézményben működik szakszervezet, az kérhet indoklást a fenntartótól.

Az Mt. 272.§-nak 4. bekezdése szerint ugyanis a dolgozók élet és munkakörülményeit befolyásoló döntés esetén a szakszervezet fordulhat indoklási kérelemmel a munkáltató felé, s az nem megtagadható. Az igazgatói pályázat elutasítása ilyen döntésnek tekinthető.

Amennyiben az elutasított pályázó feltételezi, hogy a pályázat elbírálása, elutasítása politikai véleménye vagy érdekképviselethez való tartozása alapján történt, Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulhat. Ez ugyanis diszkriminatív, mivel a politikai vélemény alapján hátrányos megkülönböztetést jelent a munkaviszony létesítésében. A TASZ tájékoztatása szerint nem kell bizonyítania, hogy diszkrimináció történt, elég valószínűsíteni –  pl. leírni, honnan tudhatott a munkáltató, fenntartó a sikertelen pályázó politikai véleményéről (mondjuk onnan, hogy többször képviselte azt nyilvánosan), illetve hogy miért volt objektíve alkalmas a pályázó a munkakör betöltésére, méghozzá nem kevésbé, hanem akár még inkább, mint a nyertes pályázó.

2017. július 29.

(A nyitókép Albert Csernyigorov alkotása)