SAJTÓFIGYELŐ – 2017.09.04.

2017-09-04
delmagyar.hu

Elindult az új tanév. A kormányzat szerint minden a legnagyobb rendben van, a feltételek hiánytalanul rendelkezésre állnak, nyugodt időszaknak nézhetnek elébe az intézmények, s „vitathatatlan”, hogy a közoktatás helyes irányba halad. A valóság azonban nem látszik igazolni a hurráoptimizmust: egyre komolyabb a pedagógushiány, nő az iskolaigazgatók felelőssége, miközben nem feltétlenül a szakmai szempontból legmegfelelőbb emberek kerültek a posztra, és az ingyen tankönyvek sem igazán ingyenesek. S hogy milyen lesz a készülő NAT? A szakemberek ezen a téren sem derűlátók.

Tartalom

  1. Indul az új tanév
  2. Oktatáspolitika
  3. Kritikus megnyilvánulások
  4. Szakszervezetek
  5. Iskolaigazgatók
  6. Egyházi iskolák
  7. Tankönyvek
  8. NAT
  9. Hazafias testnevelés
  10. Nyelvoktatás
  11. Felsőoktatás
  12. Gyermek- és ifjúságvédelem
  13. Szakképzés
  14. Szülők
  15. Y és Z generáció
  16. Pedagógia

 

 

1. Indul az új tanév

Kezdődik a tanév: minden rendben vagy csak hurráoptimizmus? (08.25.)

Korábban megérkeznek a családokhoz a szeptemberi támogatások: a családi pótlékot, a gyest és a gyermeknevelési támogatást is jövő hét elején küldik ki – jelentette be az EMMI család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára. Az oktatásért felelős államtitkár szerint idén nem lesznek fennakadások a Klebelsberg Központ működésében. A PDSZ elnöke az InfoRádióban úgy fogalmazott, a valóság más, mint az oktatási államtitkárság tanévkezdő "hurráoptimizmusa". 
(Forrás: Inforádió)

Így kell felkészülni az iskolakezdésre (08.30.)

Leginkább "fejben", vagyis a feladatokra koncentrálva kell megkezdeni a gyermeknek a felkészülést az iskola megkezdődésére – mondta az InfoRádiónak nyilatkozó gyermekpszichológus. Gyarmathy Éva arra is felhívta a figyelmet, hogy bizonyos helyzetekben nagyon komolyan kell venni azt, ha a gyereknek nincs kedve iskolába menni. 
(Forrás: Inforádió)

"Vége van az átmeneti nehézségeknek" az oktatásban – legalábbis a miniszter szerint (08.31.)

Balog Zoltán szerint vége van az átmeneti nehézségeknek, a közoktatás korábbi működési problémái megszűntek, ma egy bejáratott rendszerben kezdik el a diákok a tanulást.Úgy fogalmazott: a múlt útjai 2010-re elfogytak a köznevelés rendszere alól. A miniszter szerint egy igazságtalan rendszert örököltek, amely pénzügyi struktúrájában fenntarthatatlan volt, állandó bizonytalanságot hordozott, anyagilag kiszolgáltatta a tanárokat és bizonytalanságban tartotta az iskolafenntartó önkormányzatokat, szélesre tárta az esélyegyenlőtlenségi ollót. A miniszter szerint az anyagi gondokat az erősödő gazdaság megoldja, a szakmai problémákat pedig a párbeszéd oldotta, oldja meg. 
(Forrás: Eduline)

Üzent a tanároknak és a diákoknak Palkovics: ilyen tanév vár rájuk (08.31.)

A lehetőségek és esélyek tanéve – az oktatási államtitkár szerint ez vár a diákokra és a tanárokra. Palkovics László csütörtökön Nagykőrösön, a nemzeti tanévnyitón beszélt erről. Balog Zoltán miniszterhez hasonlóan ő is nagyon-nagyon optimista volt. 
(Forrás: Eduline)

Na, így kéne kezdeni a tanévet egy 21. századi iskolában! – videó (09.01.)

Prievara Tibor tanár, blogger, író, a digitális oktatás magyar úttörője. Prievara Tibor tanár, blogger, író, a digitális oktatás magyar úttörője.Mindenkinek kitalál valamit: van projektje kórházban fekvő gyerekek vagy épp az elítéltek oktatására is. Írt persze egy könyvet is, mi másról, mint arról, hogy milyen a 21. századi tanár.Mindezt a magyar közoktatás keretei közt, mialatt heti 22 órában gimnazistákat tanít angolul 
(Forrás: index)

Urambátyám tanévnyitó – A választások után jöhetnek az iskolaközpontok (09.01.)

Az évszázadokon át tartó urambátyám világ meglehetősen áporodott levegője lengi be az idei tanévnyitót. Balog Zoltán humánminiszter ugyanis Nagykőrösön a helyi református templomban nyitja meg a 2017/2018-as tanévet. Ebből pedig az következik: a kormány már annak látszatára sem ad, hogy az állam világnézetileg semleges oktatást próbálna biztosítani a polgárainak. A rend­­szerváltás óta még egyszer sem fordult elő, hogy egy templomban tartották volna az országos tanévnyitót.Az idei minden eleme megidézi viszont az urambátyám világot. A templomi rendezvényt az Arany János Református Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium az Arany János Református Általános Iskolával közösen szervezi. 
(Forrás: 168 óra)

Radó Péter: Tanévnyitó ünnepély (09.02.)

Az Igazgató Úr most értékekről beszél. Az eddigi világrend roskadozik, új veszélyek leselkednek ránk. Tudja, nem kerülhet a helyi újság címlapjára azzal, hogy migránsáradatról, háttérhatalmakról és hasonlókról beszéljen. Tudja, hogy erre nincs is szükség, finom utalásokkal elég jeleznie, hogy ismeri és tiszteli az elvárásokat. Azt mondja: az iskola szerepe most fontosabb, mint bármikor korábban. Fel kell készítenie a leendő felnőtteket az erkölcsös életre, a haza szeretetére, és ha ne adj' isten a szükség úgy hozná, a haza védelmére. 
(Forrás: hvg.hu)

 

 

2. Oktatáspolitika

Megint a pedagógusokat szívatja a kormány: újabb rémes tanév vár a tanárokra és a diákokra(08.22.)

A tanár sem mindenható (dolgoztak is rajta az utóbbi években, hogy még véletlenül se legyen az), és megint indul egy tanév, amikor több mint 100 ezer elsős diák kerül be egy olyan oktatási rendszerbe, ami rohad a szakmaiatlanságtól, meg attól, hogy a kiötlője még mindig azt gondolja, valahol a 19. században vagyunk, és be kell törni azt a fránya kölyköt, ha kell, hazafias neveléssel, büntetéssel vagy éppen buktatással. Olyan iskolákba mennek be másfél hét múlva a diákok, amelyek fenntartójának kábé lövése sincs arról, milyen ma egy normális oktatási rendszer, amelyet lehet szeretni, ahol öröm tanulni, ahol a tanár, és nem Palkovics László, Parragh László meg Orbán Viktor dönt. 
(Forrás: Magyar Narancs)

Palkovics: Vitathatatlan, hogy jó irányt jelöltek ki az oktatásban (08.22.)

Palkovics úr nyilván nem emlékszik a káoszra, melyet a Klik megjelenése okozott és okoz a mai napig az iskolákban, a tankönyvellátási problémákra, vagy arra, hogy még a krétarendeléshez is központi engedély kell. De Palkovics további humorbombákkal is készült. Azt mondta, az igazgatók kezében van a fejlesztés lehetősége, hogy iskolájukat jobbá, versenyképesebbé tegyék. „Az irány jó, az eszközök és a források rendelkezésre állnak”, de a helyi igényekre nekik kell megtalálni a válaszokat – magyarázta az igazgatóknak. Hozzátette: fontos feladatuk a pedagógusok motiválása, munkájuk megfelelő honorálása is. 
(Forrás: Magyar Narancs)

Osztály, vigyázz! – A felső tagozatok összevonásáról még nem tett le a kormány (08.23.)

Újra elővette a kormány korábbi, zárt ajtók mögött készített tervét a kistelepülési iskolák felső tagozatainak összevonásáról. A projekt rengeteg kérdést vet fel, köztük olyan egzisztenciálisakat is, mint hogy mi lesz azokkal a falvakkal, ahonnan elviszik a diákokat. Az Emmi racionalitást ígér, és hangsúlyozza, még nincs döntés. 
(Forrás: hvg.hu)

Tankötelezettség: egyelőre nem nő a korhatár (08.24.)

A kormány még 2012-ben szállította le a tankötelezettség korhatárát 18-ról 16 évre, ám a lépés kritikusai szerint ez növeli az iskolai lemorzsolódást. Palkovics László lapunk kérdésére arról beszélt: másfél év nem hosszú idő, még adatokra van szükségük, hogy lássák az intézkedés hatásait. Felvetésünkre arról is beszélt, hogy a közmunkában megjelenő 16 év feletti gyerekek kérdését nem szabad önmagában csak a 16 éves tankötelezettségi korhatárhoz kapcsolni, és nem jelenti azt, hogy ez a tankötelezettségi korhatár szükségszerűen rossz lenne. Hozzátette: dolgoznak azon, hogy a mostani rendszert miképpen lehetne módosítani úgy, hogy a rászoruló gyerekek a közmunka miatt ne hagyják ott az iskolát. 
(Forrás: Magyar Nemzet)

Gigantikus iskolafejlesztési program indul EU-s pénzből (08.28.)

527 iskola fog megújulni, 81,2 milliárd forint értékben, ez EU-s forrásból történik. 50 településben folyik felújítás (TTT-program), ez viszont magyar költésgvetési forrásokból zajlik. Teljesen új iskolákat adnak át több vidéki városban. "Ilyen fejlesztés nem volt 30 éve", mondja Balog, zömében a hátrányos helyzetű térségekben zajlanak ezek a fejlesztések. Az iskolák államiak, klikesek, de egyházi iskolákat is fejlesztenek. 200 ezer tanulót érint ez a megújítás. 436 iskolát felújítanak, a maradékot bővítik. A jövő héten a nagy digitális progam keretében informatikai fejlesztéseket szándékozik bejelenteni a kormány. 
(Forrás: hvg.hu)

Deutsch Tamás: Két év múlva minden iskolában lesz széles sávú internet (08.28.)

A miniszterelnöki biztos kifejtette, hogy a fejlesztések hátteret teremtenek majd a digitális oktatáshoz, amihez az alapot a digitális oktatási stratégia adja. Az internethálózat fejlesztésével párhuzamosan modernizálják az intézmények eszközkészletét is. A biztos arról is beszélt, hogy a modern eszközök mellett ugyanannyira fontos a pedagógusok digitális pedagógiai tudásának, kompetenciájának a gyarapítása is. Éppen ezért a több mint 130 ezer köznevelésben dolgozó pedagógus közül 40 ezren már a most induló tanévben képzéseken vesznek részt. 
(Forrás: Magyar Nemzet)

Balog szerint Magyarország költi a legtöbb pénzt oktatásra Közép-Európában (08.29.)

A tárcavezető szerint három éven belül minden ötödik gyerek – vagyis húsz százalékuk – olyan iskolában tanul majd, amelyben valamilyen fontos beruházás, felújítás történt.A programra uniós forrást nem vehetnek igénybe, vagyis ez teljes mértékben az állami büdzsé terhére történik majd – mondta a miniszter. Balog Zoltán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában is nyilatkozott, ahol közölte: a felújításokat próbálják úgy végigvinni, hogy azok ne zavarják a tanítás rendjét, így például a szünidőben lesznek a munkák. A projekt része – mondta – az oktatási eszközök beszerzése és egy digitális program is. A miniszter szerint a GDP 5,2 százalékát költi a magyar kormány oktatásra, ami azt jelenti, hogy Lengyelországgal együtt Magyarország fordítja a legtöbbet erre a célra. 
(Forrás: hvg.hu)

Maruzsa Zoltán: Több újdonság is van az idei tanévben (09.01.)

"A szakemberhiány számos kormányzati intézkedést ösztönzött, hiszen ezért alakítottuk át a tanárképzés rendszerét, ezért indítottunk két új gyógypedagógus-képző helyet Debrecenben és Nyíregyházán, hogy legyen elég gyógypedagógus az ország keleti felében is, ezért támogatjuk évről évre Klebelsberg-ösztöndíjjal a természettudományos szakokat választó hallgatókat a felsőoktatásban. A köznevelési intézmények rendelkeznek a feladatellátáshoz szükséges pedagógus-erőforrással, de az igazgatók szoktak arra panaszkodni, hogy válogatni nem nagyon tudnak, hogy a jelentkező mondjuk matematikatanárok közül a legjobbat vehessék fel" 
(Forrás: Inforádió)

 

 

3. Kritikus megnyilvánulások

VITATJUK A VITATHATATLANT – az oktatás helyzetéről Palkovics László lelkendező kinyilatkoztatása kapcsán (08.24.)

Palkovics László, az EMMI oktatási államtitkára figyelemreméltó kijelentést tett, amely szerint „vitathatatlanná vált, hogy az oktatás átalakításával a kormány helyes utat választott”. Az államtitkár nem érvelt a deklaráció mellett, úgy tekintette azt, mint megfellebbezhetetlen evidenciát. Nehéz is lett volna indokolnia ezt az állítást. Nekünk azonban – sajnos – számos érvünk van állítása megcáfolására. 
(Forrás: ckp.tanitanek.com)

Jó az irány az oktatásban? – videó (08.24.)

Az ATV Start vendége Horn Gábor korábbi oktatási államtitkár. 
(Forrás: atv.hu)

Világszínvonal – Kálmán Olga Egyenesen című műsorában (videó) (08.25.)

Palkovics László oktatási államtitkár állította, hogy helyes irányba tart a magyar közoktatás. Erre reflektál a Tanítanék képviseletében Törley Kata. 
(Forrás: hirtv)

Mégsem jó az irány az oktatásban? – videó (08.25.)

Az ATV Start vendége Szekszárdi Júlia, a CKP képviselője 
(Forrás: atv.hu)

A Trefort igazgatója szerint a Fidesz a tanárokon akár el is bukhatja a választásokat (08.31.)

„A tanári továbbképzések többségének nem látjuk értelmét – mondja a Trefort igazgatója. – Viszont tudjuk, hogy hatalmas pénzek mozognak cégek felé, amely összegeket úgy könyvelnek el, mint ami az oktatásba megy. Ugyanez vonatkozik a digitalizációra.” Csapodi szerint ha a kormányon lévők nem veszik észre, mekkora forrástöbbletet kellene a pedagógusi fizetésekbe fektetni, akkor a Fideszt a 2002-eshez hasonló helyzet fenyegetheti, amikor nagyrészt az oktatásügy miatt veszítette el a választást. „Mert a társadalom jelentős része a saját bőrén tapasztalja, mi van valójában az oktatásban. És látják, hogy nem tejjel-mézzel folyó Kánaán.” 
(Forrás: Heti Válasz)

Hiller: Orbán oktatási rendszerének lejárt az ideje (08.30)

.Az egykori oktatási miniszter ismertette: a hatszázalékos GDP-ráfordítás, amelyet az oktatásnak szánnak, valamivel több, mint az EU-s átlag, amely 5-5,5 százalék körül van. „A szám nem úgy állt össze, hogy volt egy bizonyos szint, és ezt mi most megemeljük, hanem az elmúlt fél évtizedben jelentős elvonás történt. Ez részben annak a pótlása, de azon túl is hozzátétel.” Emlékeztetett, a szocialista kormányok alatt 5 százalék közelében volt a ráfordítás, innen a Fidesz alatt visszaesett 3,8-ra. 
(Forrás: hirtv)

Már a Vaterán és a Jófogáson is tanárokra vadásznak az iskolák, akkora a pedagógushiány(09.02.)

Az eduline által megkérdezett pedagógusok is komoly tanárhiányról számoltak be, egyikük elmondása szerint már „senki nem lepődik meg, amikor tanév végén négy-öt kolléga felmond”, sokuk helyére a tanév első napjáig nem sikerült pedagógust találni. "Az egy-két éve tanítók közül sokan felállnak. Pályakezdőként bruttó 180-190 ezer forintot keresnek, ráébrednek, hogy ennyiből nem tudnak megélni, lakásvásárlásról pedig álmodni sem lehet, úgyhogy inkább elmennek asszisztensnek, ügyintézőnek egy multihoz nettó 180-190 ezerért" – magyarázta. 
(Forrás: hvg.hu)

 

 

4. Szakszervezetek

"Őket már nem lehet becsapni" – odacsapott az államtitkárnak a PDSZ (08.24.)

„Mi mást is mondhatott volna az államtitkár, akinek hivatali kötelessége ilyenkor megszólalni? Napjaink közoktatásában nem engedhető meg az őszinte szembenézés luxusa, az annak megfelelő nyilatkozat pedig végképp elképzelhetetlen. Ez a mondat nem azoknak szól, akik – akár csak a legkisebb mértékben is, de – érintettek a közoktatás aggasztóan mély válságában, pláne nem azoknak, akik tenni is akarnak az abból való kilábalásért. Őket már nem lehet becsapni” – írják.ű

(Forrás: Eduline)

A PSZ elnöke az Egyenes beszédben – videó (08.24.)

Galló Istvánnét Rónai Egon kérdezte arról, hogy helyes úton jár-e a magyar közoktatás. 
(Forrás: atv.hu)

Összefognak a pedagógusok, bele akarnak szólni az oktatási rendszer reformjába(08.31.)

Közös nyilatkozatban vállalja a hét legjelentősebb pedagógus-szakszervezet, hogy a jövőben sem vesznek részt a kormány által új szintre emelt Köznevelés-stratégiai Kerekasztal munkájában. A tanárokat – eddig nem látott erővel – összefogó szervezetek úgy látják, hogy a kormány által létrehozott fórum a korábbiakhoz hasonlóan kiüresíti az egyeztetési jogot, ugyanis amit megtárgyalnának a kerekasztalon, azt továbbra is figyelmen kívül hagyhatja a kabinet, és önkényesen dönthet az oktatás átalakításáról. 
(Forrás: Magyar Nemzet)

Van olyan elsős osztály, amelynek még mindig nincs tanítója (09.02.)

APDSZ elnöke több olyan fővárosi iskoláról tud, ahol egy nappal a tanévkezdés előtt még sok pedagógus hiányzott. Van elsős osztály, amelyiknek még nincs tanítója, nem tudtak kit bemutatni a szülőknek és a gyerekeknek.„A rendkívül megnövekedett munkaterhelés – amiről nagyon sokszor beszéltünk már – rendkívüli módon elősegíti a pedagógusok kiégését. Az a fizetésemelés, amiről éveken át áradoztak, hogy milyen nagy volt, távolról sem elegendő arra, hogy a fiatalabb, vállalkozó szellemű kollégákat, akiknek esetleg olyan konvertálható tudásuk van, amit máshol tudnak lényegesen magasabb pénzért érvényesíteni, megtartsa.” 
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

5. Iskolaigazgatók

Algyőn is azt az iskolaigazgatót nevezték ki, aki ellen tiltakoztak -videó (08.22.)

A szülők és a diákok véleménye a legfontosabb – ezt mondta a Klebelsberg Központ elnöke, amikor átadták az iskolaigazgatói kinevezéseket. Algyőn viszont hiába tüntettek korábban a szülők és diákok, éppen azt az iskolaigazgatót nevezték ki, aki ellen tiltakoztak. Makón pedig egy leváltott iskolaigazgató írt nyílt levelet a rendszer hibáiról. Az oktatási államtitkár szerint ugyanakkor megszűntek azok a problémák, amik az iskolák működését gátolták. 
(Forrás: rtl.hu)

Palkovics: az igazgatók feladata, hogy még jobbá tegyék az általuk vezetett intézményeket(08.22.)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen igazgatói kinevezéseket adott át Palkovics László és Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke. Az államtitkár köszöntőjében kiemelte: az igazgatók feladata, hogy még jobbá tegyék az általuk vezetett intézményeket, hogy élmény legyen ott tanítani és tanulni. A cél, hogy az oktatási rendszer és a diákok a világ élvonalába kerülhessenek – jelentette ki. Palkovics László úgy vélte, az oktatásban végbement változtatások eredményeként hatékonyabb rendszer és egyértelműbb viszonyok alakultak ki, 
(Forrás: Magyar Idők)

Az iskolaigazgató akár meg is vonhatja a béremelést a tanártól (08.25.)

Szeptembertől már az igazgatók dönthetnek arról, hogy melyik tanár mekkora béremelést kap. Erről Palkovics László oktatási államtitkár beszélt zalaegerszegi sajtótájékoztatóján. Az új tanévtől átlagosan 3,4 százalékkal növekszik a pedagógusok fizetése. Az egyetlen módosítás idén, hogy – a szakszervezetek felvetése alapján – az iskolaigazgatók a teljesítmények alapján differenciált béremelést tudnak végrehajtani. 
(Forrás: Index)

Egy "tisztességtelen ajánlattal" indul az új tanév, fejüket fogják az igazgatók (08.29.)

Bár ma már bármilyen szakmai vitából politikai kérdést kreál a közbeszéd, azért mi megpróbáltuk megkérdezni a legilletékesebbeket, a terepen dolgozó iskolaigazgatókat, hogy milyennek látják, milyen hangulatban várják a 2017/18-as tanévet. Úgy tűnik, a két legnagyobb probléma országszerte a pedagógushiány (illetve ezzel összefüggésben a – minden ellenkező híresztelés ellenére is – megalázóan alacsony tanári bérek) és az iskolák, pedagógusok szakmai autonómiájának hiánya. 
(Forrás: hvg.hu)

Igazgatók kinevezése: Balog a vezetők „bölcsességére” bízná, indokolnak-e (08.28.)

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke is azt nyilatkozta: jó lenne, ha az iskolaigazgatói pályázaton elutasított jelöltek nem egy egyszerű „nemet” kapnának, hanem egy rövid indoklást is. Így Balog Zoltánt hétfői sajtótájékoztatóján arról kérdeztük: kíván-e a mostani gyakorlaton változtatni az Emmi, és indoklást adni a jövőben? A miniszter először arról beszélt: minden kinevezésnél betartották a törvényes rendet, ahol a helyi vezetők indokoltnak ítélik, ott megtehetik, hogy konkrét indoklást adnak. Ám elismerte, hogy erre valóban nincsen törvényi kötelezettsége jelenleg az oktatási rendszernek. 
(Forrás: Magyar Nemzet)

Máris berántották a kampányba az iskolaigazgatókat (09.01.)

A hatvani tankerületi vezető arra utasította az iskolaigazgatókat, hogy a tanévnyitón a helyi fideszes képviselőnek, államtitkárnak adjanak szót, az egykori fideszes polgármestert viszont ne engedjék felszólalni. Már meg is volt egy olyan tanévnyitó, ahová a polgármester hiába ment el, nem kapott szót. 
(Forrás: index)

 

 

6. Egyházi iskolák

Egyházi iskolák – A Fidesz-hívek sem kivételeznének (08.24.)

Még a Fidesz szavazói is egyetértenek abban, hogy minden magyar településen kell lenni világi iskolának, ahogyan abban is, hogy minden diák után ugyanannyi állami támogatás jár, függetlenül attól, világi vagy egyházi iskolában tanul. Ezek a főbb megállapításai az "Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében" című kutatásnak, amelyet a Republikon Intézet végzett. 
(Forrás: Népszava)

Egy a zászló, egyházi az iskola (08.28.)

A Republikon Intézet által hitelesnek tartott számítások szerint az egyházi iskolákban majdnem háromszor annyi forrás jut egy diákra, mint a világi intézményekben. A válaszadók körében ezzel szemben széleskörű egyetértés mutatkozik arról, hogy az állami és egyházi iskolákban ugyanakkora „fejpénz” kellene jusson a tanulókra. Pártpreferenciától függően a megkérdezettek 77-87 százaléka vélekedik így, egyedül az MSZP-sek (56 százalék) lógnak ki a sorból. A kutatók feltételezése szerint ennek az a magyarázata, hogy a szocialista szimpatizánsok egy része kevesebb pénzzel támogatná az egyházi iskolákat. 
(Forrás: Népszava)

Itt vannak az adatok: ennyi iskolát tart fenn a katolikus egyház (09.02.)

Csaknem hatszáz oktatási intézményt tart fenn a katolikus egyház Magyarországon – mondta Gyetván Gábor, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatóság vezetője az M1 aktuális csatornán szombaton. Gyetván Gábor elmondta: kezelnek több mint 300 éves intézményeket, de olyanokat is, amelyek fenntartását alig néhány napja vették át. Hozzátette: minden egyházmegye és szerzetesrend tart fenn oktatási intézményt. Míg 1990-ben csupán 3000-4000 fiatal járhatott felekezeti iskolába, addig ma 210 ezer diák tanul egyházi fenntartású oktatási intézményben, közülük 110 ezren katolikusban – hangzott el a műsorban. 
(Forrás: Eduline)

 

 

7. Tankönyvek

Tankönyv készült testnevelésből – nem nálunk (08.17.)

Liviu Pop oktatási miniszter azt nyilatkozta, hogy azt „a román akadémia és az egyetemi szakoktatók javaslatai alapján állították össze és ez nem jelenti azt, hogy a gyerekek nem mozogni fognak testnevelés órán." Szerinte a legtöbb európai országban használnak hasonló tankönyveket, Franciaországban már az elsősöknek is van. A másik furcsa új kiadvány az Osztályfőnöki tankönyv.Egyelőre mindkét kötetből csak a román változat érhető el, egyelőre nem tudni, mikor készül el azok magyar változata. 
(Forrás: hvg.hu)

A török puccskísérlet bekerül a törökországi honismereti tankönyvbe (08.18.)

Az incidens feldolgozására hat oldalt különítettek el a szerzők. A diákok ebben a fejezetben megismerkednek a puccs, az áruló, a kegyetlenség és a vértanúság fogalmával. Az összeesküvésről szóló rész elején azt kérik a diákoktól, hogy fogalmazzák meg írásban, mit jelent számukra a szabadság.Majd azt kérdezik a gyerekektől, hogy szerintük az állampolgárok hatással vannak-e egy ország vezetőinek a megválasztására.Az ötödik osztályosok feladatai között szerepel továbbá az is, hogy beszédet kell tartaniuk a függetlenségről, valamint fiktív e-mailt kell írniuk egy külföldön élő, de törökül értő személynek a július 15-én történtekről. 
(Forrás: Hír ma)

Megint zűrzavar lesz az érettségin az atlaszok miatt? Balogot kérdezik a történelemtanárok(08.22.)

Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló rendelet „a 2016/2017. tanév május–júniusi vizsgaidőszakában az érettségi vizsgán az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz és a 2015/2016. tanévben tankönyvjegyzékre került középiskolai történelem atlaszok is használhatóak. Tehát bár idén még engedte a rendelet a magánkiadók atlaszait, de nem mindet, csak a 2015/16-os tankönyvjegyzékben szereplőket. Ez azonban sok helyen gondot okozhatott, ugyanis a diákok egy része régebbi kiadású atlaszt használt (volna), és sok iskola könyvtárában is csak ilyenek megtalálhatók. 
(Forrás: Eduline)

Palkovics: a tankönyvek legnagyobb része már az iskolákban van (08.25.)

Az oktatási intézmények által megrendelt 12,7 millió tankönyv jelentős része már az iskolákban van, mindössze 200 ezer tankönyvnek kell még augusztus 31-ig eljutnia az intézményekhez – ismertette a reggeli adatokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára pénteken Zalaegerszegen 
(Forrás: Délmagyar)

Balog Zoltán szerint megérte ledarálni az egész magyarországi tankönyvpiacot (08.28.)

Balog Zoltán szerint megérte ledarálni az egész magyarországi tankönyvpiacot. Hangsúlyozta: a tankönyvek kiadásának állami kézbe vételével évi 20-30 százalékos árcsökkenést értek el, így vált lehetővé, hogy szeptember 1-jétől ingyenes az összes tankönyv Magyarországon az első kilenc évfolyamon.A miniszter úgy fogalmazott: szabadpiaci árak esetén erre nem lenne lehetőség, a nagy állami tankönyvellátó rendszer létrehozása vezetett oda, hogy nem kell fizetni a tankönyvekért. 
(Forrás: Eduline)

Visszavágtak Balognak a tankönyvesek: nem létezik ingyenes tankönyv, valaki mindig fizet(08.28.)

A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete szerint a miniszter nem fogalmazott pontosan, amikor azt mondta, hogy nem kell fizetni a tankönyvekért. A különbség mindössze annyi, hogy ezt ma minden magyar adófizető fizeti, még a legszegényebbek is, ezen felül még az Európai Unió adófizetői is hozzájárulnak néhány hazai oktatásfejlesztési projekten keresztül A TANOSZ szerint a szociálpolitikai szempontokat nem az árban kell érvényesíteni, hanem a szociális juttatásokban. A tankönyvi ingyenesség valamennyi diákra történő kiterjesztése csak a jobb módúak pénztárcáját könnyíti, az oktatás minőségét nem javítja, és évente 5-6 milliárd forintot von el az esélyegyenlőtlenségek enyhítésére is lehetőséget adó forrásokból. 
(Forrás: Eduline)

Több mint 5 milliárdot toltunk a rendszerbe, pedig a rászorulók eddig is ingyen kapták a tankönyvet (08.29.)

A tanulók több mint fele eddig is ingyen kapta a tankönyveket, most viszont olyanok is megkapják, akik nem szorulnak rá valóban – így látja a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének elnöke. Kereszty Péter a Reggeli gyorsban arról is beszélt, hogy tényekkel igazolható, hogy a tankönyvek kiadásának állami kézbe vételével nem értünk el 20-30 százalékos árcsökkenést. 
(Forrás: Klubrádió)

Nem írhatnak a diákok az ingyentankönyvbe (08.31.)

Lapunk az ügyben kereste a Könyvtárostanárok Egyesületét is, akik kollégáik idei visszajelzései alapján fogalmazták meg válaszaikat. Az egyesület elnöke, Simon Krisztina arról beszélt: a kormány az ingyenességet kommunikálja, ami ma Magyarországon azt jelenti, hogy ingyen kapják a gyerekek a tankönyvet, és örökre. – Nincs megmondva, hogy erre vigyázzanak, mert mások is használni szeretnék még évek múltán is – hangsúlyozta. Hozzátette: ha a kormány ezzel ellentétes működést szeretne, akkor legalábbis egy, a szülőknek, diákoknak szóló országos kampányt kellene indítani, hogy miért érték a tankönyv, hogyan használják, hogy azt mások is forgatni tudják. 
(Forrás: Magyar Nemzet)

Botrányos részek a nyolcadikos történelemkönyvben – videó (09.04.)

Maradt a nyolcadikos történelemkönyv? Az ATV Start vendége Miklósi László, Történelemtanárok Egylete. A bal- jobboldalról szóló részt, amit az ombudsman is kifogásolt, törölték. Az Angela Merkelt, Orbánt és a menekültkérdést érintő részt szerkesztették, de maradt benne kifogásolható rész. 
(Forrás: atv.hu)

 

 

8. NAT

"Nem érjük be az értesülésekkel": kérdésekkel bombázza Csépe Valériát több szervezet(08.21.)

"A Nemzeti Alaptanterv kérdése országos jelentőségű ügy, közoktatásunk, gyerekeink jövője múlik rajta. Annak érdekében, hogy állampolgárként és a szakma képviselőiként mi is vállalhassuk a ránk háruló felelősséget, ismernünk kell a kapcsolódó munkálatok jelen állását és a további terveket. Nem érjük be a többnyire a sajtóból származó, nem mindig megbízható értesülésekkel, egy társadalmi szintű szakmai egyeztetés aktív részesei kívánunk lenni" – olvasható a nyílt levélben. 
(Forrás: Eduline)

Hemzseg a szakmai hibáktól és hiányosságoktól az új alaptanterv? (09.01.)

„Új NAT létrehozására szükség van, azonban e feladattal nem tudható le a teljes tartalmi szabályozási rendszer átfogó reformja. Súlyos gondok sürgős enyhítéséről, tűzoltásról lehet csak szó” – írja elemzésében Nahalka István, aki súlyos problémának tartja, hogy hiába írja elő a köznevelési törvény, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem készített elemzést a 2012-ben elfogadott NAT hatásairól. 
(Forrás: Eduline)

A zűrzavar csak fokozódik: Nahalka István elemzése a NAT-koncepcióról (09.01.)

A NAT munkálatok érdemi szakmai egyeztetés nélkül folynak. Hivatalos honlapokon nem érhetők el az elkészült anyagok, de a Pedagógusok Szakszervezete követelésére megkapta a megjelölése szerint társadalmi egyeztetésre szánt dokumentumot. A most nyilvánosságra került dokumentum NAT koncepciót tartalmazó fejezete szóról szóra megegyezik a márciusban „társadalmi vitára bocsátott”, de csak a CKP által nyilvánosságra hozott anyaggal. Emellett egy hosszabb fejezetben szól a NAT-tal összefüggően felmerülő más, a köznevelés rendszerében fontos változtatásokról is. Nahalka István 42 oldalas elemzésben részletesen elemzi a teljes dokumentumot. 
(Forrás: ckp.tanitanek.com)

 

 

9. Hazafias testnevelés

Most szép lenni katonának! Szekszárdi Júlia írása (08.20.)

Hogyan lehet egy életérzésre nevelni? Bármilyen tantárgy keretében? Itt bizony egy kötelező ideológia érvényesítésének szándékáról van szó, ami a diktatúrák sajátja. A hazaszeretet fontos érték, de parancsszóra senki sem fog pozitív attitűddel kötődni a hazájához. 
(Forrás: Tani-tani Online)

Kökéndy Ákos: Hazafias testek – Egy kerettanterv nem tudja megváltoztatni a közhangulatot(08.23.) 
Ha végre megtaláljuk magunkban ezt az erőt, akkor olyan világot, olyan hazát alkotunk, amit csak szeretni lehet. Akkor úgy tart majd órát a tanár, hogy nem attól lesz hazafi a gyerek, amit mondanak neki, hanem attól, ahogyan beszélnek hozzá, ahogyan őt is tisztelik. Ha az utcákon a boltokban, a színházakban is ragyog a szabadság és az életöröm, akkor nem kérdés, hogy ha erre árnyék vetül, akkor mindenki összefog a védelmében. Ettől ma még nagyon távol vagyunk. 
(Forrás: wmn.hu)

 

 

10. Nyelvoktatás

Most már a kormány is felméri, mennyire tudnak nyelveket a fiatalok (08.29.)

Novák Katalin elmondta: a kormány nemrégiben fogadta el az idegennyelv-tanítás hatékonyságának fejlesztéséről szóló kormányhatározatot. Ez tartalmazza a felmérés elkészítését is – tette hozzá. Kifejtette: szeretnék megnézni, mi az oka annak, hogy a fiatalok napjainkban kevéssé szereznek nyelvvizsgát, illetve, hogy a nyelvtudásuk elmarad az európai átlagtól. Novák szerint bár a nyelvismeretük nő, javul, de az ezt igazoló nyelvvizsga megszerzésében nem nőnek érdemben az arányok.

Ez komoly? Egyetemisták tanítják majd a középiskolásokat (08.29.)

Novák Katalin beszámolt a Nyelvtanulással a boldogulásért pályázatról, amelynek 3,3 milliárd forintos kerete van, és az első beadási határideje augusztus 30-án zárul. A program arról szól, hogy tanórákon kívül, nyelvszakos hallgatók heti legalább egy alkalommal foglalkozásokat tartanak, amely az idegen nyelvek elsajátítását segíti a középiskolásoknak. 
(Forrás: Pénzcentrum)

 

 

11. Felsőoktatás

Ónody-Molnár Dóra: Az Orbán-kormány elvette a magyar felsőoktatás függetlenségét, de már az egyetemeken sem nagy a felháborodás (08.19.)

Az egykori örömünnep, a ponthúzó buli mára szinte jelentéktelen eseménnyé szürkült. Tíz éve még televíziós közvetítések, internetes tudósítások számoltak be a Millenáris parkot eluraló hangulatról, amelyben a fiatalok sokasága azt várta, vajon bejutott-e a kiválasztott felsőoktatási intézménybe. A ponthatár váró parti azzal párhuzamosan veszítette el jelentőségét, ahogy a közpolitikában csökkent a felsőoktatás súlya. Nincs vízió, hogy honnan hová fejlesztené az ágazatot a kormány, az irányítás jórészt a pénzelosztás köré szerveződik. Egyetlen világos irány látszik csupán, ez pedig annak szándéka, hogy a felsőoktatás az elit kiváltásága legyen: az egyetemek kapui bezáródnak a kevésbé jómódú alsó-középosztálybeli, illetve hátrányos helyzetű családok gyerekei előtt. 
(Forrás: 168 óra)

Lemoshatatlan szégyen ez az egyetemnek – helyi fiatalok petíciót indítottak Putyin debreceni egyetemi díszpolgári címe ellen (08.26.)

Hétfőn Magyarországra érkezik Vlagyimir Putyin orosz elnök. A látogatásba nem csupán kormányközi találkozók és a cselgáncs vébé megnyitó ünnepsége fér bele, az orosz elnök Budapesten átveszi a debreceni egyetem díszpolgári címét is. Az egyetem döntését megtudva indított petíciót egy helyi fiatalok által alapított civil szervezet, a Natív, hogy így tiltakozzanak a döntés ellen. 
(Forrás: Kettős mérce)

A Debreceni Egyetem hozta, amit Putyin elvár otthon is: 90 százalék feletti igent (08.28.)

Magyarországi látogatása alkalmából megkapja a Debreceni Egyetem díszpolgári címét Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az intézményt az sem zavarja, hogy erre Budapesten tud csak sor kerülni. A Civis Honoris Causa címet "kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenységet" kifejtő, valamint "munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával az egyetemet" segítő, illetve annak valamely "szervezeti egysége, az egyetem jó hírnevének erősítését" végző személyeknek lehet adományozni.Az egyetemnek tehát volt gondja a kitüntetés indoklásával. Végül azt a magyarázatot adták, hogy Putyin jóvoltából az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks II. beruházásban. 
(Forrás: hvg.hu)

Ezt Putyinért: áll a bál a Debreceni Egyetem Facebook-oldalán, miután lekapcsolták az értékeléseket (08.29.)

Szakmailag legalábbis vitatható lépésre szánta el magát a Debreceni Egyetem. Mint arról beszámoltunk, hétvégén percek alatt beszakadt a Facebook-oldaluk, miután kiderült, hogy az egyetem díszpolgári címet adományoz Vlagyimir Putyin orosz elnöknek: a Facebook értékelős funkcióját kihasználva záporoztak az 1 csillagos értékelések. Éjjeli cikkünkben még 1,4-es átlagról írtunk, azóta napközben sok ezer egyes értékelés mellett 1,3 csillagra is esett a DE. Olvasónk jelezte, hogy mostanra "megoldódott" a rossz értékelések kérdése: az egyetem hétfő este egyszerűen lekapcsolta Facebook-oldalán azt a funkciót, amellyel értékelni lehet. 
(Forrás: hvg.hu)

Elhatárolódik Putyin díszpolgári címétől a Debreceni Egyetem Alkotmányjogi tanszéke(08.30.)

Az autokraták magasztalása elfogadhatatlan számunkra, mindennel ellenkezik, amit az egyetemi szakmai munkánk során képviselünk – írja Facebook-posztjában a Debreceni Egyetem Alkotmányjogi tanszéke. A tanszék a posztban elhatárolódik a Debreceni Egyetem szentárusának azon döntéstől, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek díszpolgári címet adományozzanak. 
(Forrás: index)

Az elbocsátott dékán is oktat majd a BME-n (09.01.)

Már hétfőn folytatják a tanítást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) gazdasági karán az onnan az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) távozó oktatók – értesült lapunk. A visszatérők közt van Andor György is, a kar műszaki egyetem vezetése által elküldött, korábbi dékánja is, miután olyan tárgyakat vitt, amelyeket más nem tud oktatni. A BME gazdasági karát nyáron otthagyó mintegy 40 oktató ügye nagy visszhangot váltott ki nemrégiben, sokan attól tartottak, hogy veszélybe sodorja a BME gazdaságtudományi szakjain az oktatás minőségét. 
(Forrás: Magyar Nemzet)

Orbán Európa végéről vizionált a pécsi egyetemistáknak (09.01.)

Orbán Viktor köszöntőt mondott a Pécsi Egyetem megalapításának 650. évfordulóján, amely mától a Magyar Felsőoktatás Napja is. A miniszterelnök – ahogy az utóbbi időben szinte mindig – elsősorban Európa jövőjéről, a migrációról és Közép-Európáról beszélt leginkább. A miniszterelnök szerint Európában jelenleg jövőképek vitája, "harca" zajlik. Volt idő, amikor elég volt az európai fősodorhoz csatlakozni (mint például az ő generációjának idejében), de ma már ez kevés.Mára nagyot fordult a világ. Új utakat, más megközelítést kell keresni. Ma ott tartunk, ha hagyjuk magunkat arra sodortatni, amerre Európa tart, akkor el fogunk veszni 
(Forrás: Index)

Elhatárolódik Putyin díszpolgári címétől a Debreceni Egyetem Alkotmányjogi tanszéke(08.30.)

Az autokraták magasztalása elfogadhatatlan számunkra, mindennel ellenkezik, amit az egyetemi szakmai munkánk során képviselünk – írja Facebook-posztjában a Debreceni Egyetem Alkotmányjogi tanszéke. A tanszék a posztban elhatárolódik a Debreceni Egyetem szentárusának azon döntéstől, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek díszpolgári címet adományozzanak. 
(Forrás: index)

 

 

12. Gyermek- és ifjúságvédelem

Egyetlen iskola sem akar fogadni egy hatéves hiperaktív kisfiút Borsodban (08.23.)

Megalázó tortúrán kell átmennie egy hatéves, hiperaktív kisfiúnak, akit egyetlen környékbeli általános iskola sem akar fogadni, pedig hivatalos papírja van arról, hogy iskolaérett, és hogy a többi tanulóval együtt, integráltan oktatható. A hatéves Gábor egy Borsod megyei községben, Parasznyán lakik szüleivel. Óvodás korában megállapították róla, hogy hiperaktív, de ez nem jelenti azt, hogy fogyatékos volna. 
(Forrás: hvg.hu)

A sajószentpéteri iskola végül fogadja a parasznyai kisfiút (08.23.)

A Gábor otthonához legközelebb eső, integrációval is foglalkozó általános iskolában közölték, hogy várják a fiút. Korábban azért nem kívánták Gábort fogadni, mert túl nagy létszámú osztályokkal indulnak, és attól tartottak, hogy emiatt nem tudják az integrációs feladatukat megfelelően ellátni, de mostanra úgy döntöttek, hogy mégis megoldják a feladatot. Szakértők szerint nem is tehettek volna másképpen, mert Gáborról a pedagógiai szakszolgálat megállapította, hogy integrálható, és így fogadnia kell az olyan iskoláknak, amelyeknek alapító okiratában benne van, hogy integrációval is foglalkoznak. 
(Forrás: 444.hu)

Bérpótlék: kiakadt a szakszervezet, az Emmi átcsoportosításról beszél (08.24.)

„A Tour de Hongrie nemzeti kerékpáros-körverseny évenkénti megrendezése és hosszú távú fejlődése biztosítása érdekében” vontak el több mint 90 millió forintot a szociális és gyermekvédelmi ágazat dolgozóinak pótlékára szánt összegből – derül ki abból a válaszból, amelyet lapunk tudott meg közérdekűadat-igényléssel az Emberi Erőforrások Minisztériumától. A Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete a Hír TV-vel közölte: felháborítónak tartja az átcsoportosítást, hiszen az ágazatban bőven lenne helye ennek a pénznek. 
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

13. Szakképzés

Széky János: Egy közmunkásról (09.01.)

Kezdődik a tanév, tegnap külön szakképzési tanévnyitót tartottak, ahol is a szónokok a reformokat méltatták (a közismereti tárgyak eltüntetése a szakképző intézmények tananyagából, ugyanez a szakközépiskolákból csak annyira, hogy a mostani szégyenletesen kevés fiatalnál is kevesebben jussanak tovább a felsőoktatásba stb.). Ez alkalommal megszólalt Parragh László is, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki mostanság valamiért a legfőbb ötletadó az oktatásban, és a következőt mondta: A közmunkásoknak közel a fele (…) rendelkezik felsőfokú, vagy pedig rendelkezik középfokú végzettséggel. Ennél szemléletesebben, azt gondolom, nem lehet bemutatni annak az oktatáspolitikának a kudarcát, amit korábban Magyarország folytatott. 
(Forrás: Parameter sk)

Juhász Ágnes: Parragh lukra vetődött – avagy aki át akarja alakítani a közoktatást, legyen tisztában az iskolai végzettség szintjeivel (09.03.)

A szakképzési tanévnyitón Parragh László beszédében adatokkal kívánta szemléltetni, mennyire jó irány a diákok középiskolákból szakiskolákba (bocsánat, az „újbeszéd” szerint szakközépiskolába) terelése: „A közmunkásoknak közel a fele (…) rendelkezik felsőfokú, vagy pedig rendelkezik középfokú végzettséggel. Ennél szemléletesebben, azt gondolom, nem lehet bemutatni annak az oktatáspolitikának a kudarcát, amit korábban Magyarország folytatott.” Széky János, az ÉS rovatvezetője kiváló cikkben mutat rá Parragh állításainak csúsztatásaira. Csakhogy itt nem csak csúsztatásról van szó – az egész gondolatmenet egy tévedésen alapul. 
(Forrás: Tanítanék)

 

 

14. Szülők

Lusták és konfliktuskerülők (08.26.)

Pedig a Szülői Szervezeteknek egészen másképpen, egyfajta civil szervezetként kellene működniük, szervezeti és működési szabályzattal, saját hivatalos e-mail címmel, akár honlappal. A tanév elején hivatalosan meg kellene alakulniuk, a szülőknek a pedagógus részvétele nélkül kellene kiválasztaniuk azt, aki képviseli őket a jövőben. A fenntartónak pedig helyszínt, infrastruktúrát kell a szülők rendelkezésére bocsátania, sőt minimális mértékben még a szükséges működési költséget is állnia kellene a fenntartónak – erről azonban kevesen tudnak. 
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Sokba kerül az iskolakezdés (08.28.)

Miklós György a Szülői Hang képviseletében Krug Emíliával és Kárász Róberttel beszélgetett az ATV Start hétfő reggeli műsorában – többek között – arról, hogy a szülők nem az olcsó egyentankönyvet igénylik, hanem jó minőségű tankönyveket szeretnének tiltólisták nélkül. 
(Forrás: atv.hu)

Megdöbbentő összeg – ennyibe kerül az iskolakezdés (08.28.)

15 ezer forinttól akár 100-150 ezer forintig is terjedhet az az összeg, amelyet egy-egy gyermek beiskolázására költenek a szülők, és még ehhez jöhetnek hozzá a különórák költségei – mondta az InfoRádióban Salamon Eszter, az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja. Az első osztályosok beiskolázása hordoz igazán komoly költségeket, a többi évfolyamon mindez változó, a tanár elvárásai mellett attól is függ, hogy a szülő és a gyerek miben állapodik meg, füzetből például lehet 30 és háromezer forintosat is venni. 
(Forrás: Inforádió)

Az anyák többet vesződnek az iskolakezdéssel, mint az apák (09.04.)

Inkább az anyák szerzik be a tanszereket, ők tanulnak otthon a gyerekkel, és a szülői értekezletekre is nekik kell rohangálniuk. Az SOS Gyermekfalvak kutatása szerint a magyar családok többségében az apák kevesebb részt vállalnak az iskola körüli feladatokban. A családok nagy részének anyagilag is fejtörést okoz az iskolakezdés, sokan előre spórolnak, egy részük pedig még hitelt is felvesz. 
(Forrás: abcug.hu)

 

 

15. Y és Z generáció

Gyerekek, közösségi oldalak, kütyük – ezt gondolják a magyar szülők (08.22.)

Minden harmadik magyar már akár 7 éves kortól saját digitális eszközöket adna a gyerekek kezébe. A legtöbben azonban korlátoznák azok használatát, 14 év alatt például a „kész a lecke” a leghatékonyabb varázsszó. Az általános iskolások közösségi oldal-használatát a magyarok kétharmada ellenzi, de egyharmaduk örülne neki, ha a gyerekének egyszer lenne majd saját YouTube-csatornája, vlogja. Az iskolai mobilozás a válaszadók kétharmada szerint problémát jelent, az internetbiztonságra pedig a többség beszélgetéssel hívná fel a figyelmet – derült ki az Euronics digitális felmérésének eredményeiből. 
(Forrás: Inforádió)

Sokaknak segíthet egy 16 éves magyar diáklány találmánya (08.24.)

Aranyérmet nyert egy magyar diáklány a 32. Kínai Ifjúsági Tudományos és Technológiai Versenyen. A 16 éves Szegedi Melinda 500 részvevő között érte el a rangos elismerést egy gyógyításhoz kapcsolódó újítással. Melinda innovációja a gyógyításban, az orvoslásban nyújthat majd segítséget. Egy e-fáslival indult a versenyen, egy olyan fáslival, amit fűteni és hűteni is lehet, és a módszerével a test hőmérsékletét nagyon könnyen lehet változtatni. 
(Forrás: Inforádió)

Miért nem kell az Y-generációnak a komolyzene? (08.24.)

Évek óta forró téma, hogy a fiatalok nem érdeklődnek a komolyzene iránt, nem mutatnak megfelelő tiszteletet a régi, nagy zeneszerzők felé, és egyébként is, három perces dalocskák befogadásához elég csupán a kis aranyhalmemóriájuk, mert az Instagramon meg a Snapchaten lógnak egész nap. Sokak szerint messziről látszik, hogy ez a legfelszínesebb, legostobább generáció evör! De miért van ez? Sokan sokféle okokat felvázoltak az elmúlt években, amelyek többsége ezekre mutatott rá: a hangversenyek túl hosszúak és túl merevek a fiatal érdeklődésének fenntartásához,a jegyek túl drágák,és a formális, csöndben-ül-nem-mozdul hangulat sem tetszik a 25 éven aluliaknak. 
(Forrás: Fidélio)

Papírpohárral szelfizgetve sóvárognak a pláza kiskamaszai (08.25.)

A kormányzati és európai uniós pénzből működő Új Nemzedék Központ felmérése, a 2000 óta négyévente elvégzett Ifjúságkutatás tartalmaz adatokat a fiatalok szabadidő-eltöltési szokásaira vonatkozóan is. A legfrissebb, 2016-os kutatás eredményei szerint a felmérésben részt vevő 15-29 év közötti fiatalok 25 százaléka “csak úgy elvan”, “semmi különöset” nem csinál a szabadidejében. A 15-19 éveseknél ez az arány 28 százalék. Csak úgy ellenni a fővárosi fiatalok körében a legjellemzőbb időtöltés: 30 százalékuk válaszolta ezt. 
(Forrás: abcug.hu)

Az okostelefon nem teszi boldogabbá a fiatalokat, sőt (09.03.)

Egy egész generációt tönkretesznek az okostelefonok? – ezzel a provokatív, de a kérdőjellel rögtön tompított címmel jegyzett hosszas értekezést a legfiatalabb generációról Jean M. Twenge ifjúságkutató az Atlanticben. A generációs különbségeket negyed százada elemző pszichológus szerint az 1995 és 2012 között született nemzedéket, a Z generációt a statisztikákban felbukkanó jelentős különbségek miatt a szokásosnál is élesebben lehet leválasztani az Y generációról: ő a saját terminológiája szerint egyébként az iPhone-ra utalva iGenként hivatkozik rá.

 

 

16. Pedagógia

Finy Petra: Hogy érezné magát Maria Montessori, ha ma lenne tanító egy magyar általános iskolában? (08.31.)

1870. augusztus 31-én, vagyis 147 éve született Maria Montessori pszichológus, filozófus, pedagógus, aki a negyedik diplomás nő volt az olaszok között. Montessori elvei nem sokat fakultak ez elmúlt másfél évszázadban, pedig nagyot fordult azóta a világ. A gyereknevelési reformer, aki először vezette be, hogy az óvodákban alacsony székek, asztalok legyenek, és a gyerekek maguk vehessék le a játékokat a polcról, gondolatait tekintve olyan friss, mintha ma élő, újító szellemű tanár vagy óvónő lenne. Lássuk, miben segíthetnek elvei a mai szülőknek, tanároknak, oktatásügyi dolgozóknak? Vajon mit tenne ő, ha ma kellene tanítania egy átlagos iskolában? 
(Forrás: wmn.hu)

Fóti Péter: A tanulásról a szabad iskolákban (09.02.)

A szabad, demokratikus iskolákat az különbözteti meg a tradicionális iskoláktól, hogy azokban egy közös tanár–diák önkormányzat működik. De vajon mi a különbség magában a tanításban, tanulásban? Kétségtelen, hogy a tradicionális iskolákban a gyerekeknek szinte mindent be kell biflázniuk, míg – gondolhatnánk – a szabad iskolában nem kell semmit tanulniuk. Erre azért nyílik mód, mert a sok játékon keresztül számos dolgot elsajátítanak, és az iskolai önkormányzatban is tanulnak egymásról, arról, hogyan lehet kijönni egymással, arról, hogyan lehet konfliktusokat megoldani. 
(Forrás: Tani-tani Online)

üggőséget okoznak, mégsem tiltják a gyerekeknek (09.03.)

A világon eddig sehol nem dolgoztak ki állami szinten megoldást arra, hogy a fiatalok bizonyos életkor alatt ne, vagy csak korlátozottan férhessenek hozzá internetes játékokhoz, holott pszichológusok szerint is bizonyított függőség okozó hatásuk – mondta az InfoRádiónak az IT-Café volt főszerkesztője. Szűcs Péter hozzátette: önkorlátozást eddig csak egy kínai játékgyártó alkalmazott. 
(Forrás: Inforádió)

Összeállította: Szekszárdi Júlia