SAJTÓFIGYELŐ – 2017.10.19

2017-10-19
grafikon_20171020

Az elmúlt hetekben rengeteg szó esett a pedagógushiányról a köznevelés minden szegmensében. Csépe Valéria mint a gyermeket központba helyező jóságos szakember (miniszteri biztos és projektvezető) a köznevelés gyökeres megújulását ígéri. A CEU dolga lassan megoldódni látszik, vagy mégsem? A szegénység megint központi probléma, és a szegregációról is egyre többet hallani. Az oktatási kormányzat a Digitális Oktatási Stratégiát központba helyezve igyekszik átvinni az iskolarendszert a 21. századba, és programot hirdet a korai iskolaelhagyás ellen is.

Tartalom

  1. Pedagógus- és gyógypedagógushiány
  2. Oktatáspolitika
  3. NAT – Csépe Valéria
  4. KLIK
  5. Kritikus megnyilvánulások
  6. Szakképzés
  7. Felsőoktatás
  8. CEU
  9. Digitális Oktatási Stratégia
  10. Diákok
  11. Szegénység
  12. Öcsény
  13. Szegregáció
  14. Gyermek- és ifjúságvédelem
  15. Szülők
  16. Középiskolai rangsor
  17. Pedagógia, pszichológia

 

1. Pedagógus- és gyógypedagógushiány

Túlórákban rejti el az állam a pedagógushiányt (09.29.)

A tanárhiány pontos mértékéről akkor kaphatnánk képet, ha a Klebelsberg Központ tankerületei, valamint a szakképzési centrumok nyilvánosságra hoznák, hogyan alakult a tanárok helyettesítési és túlóraszáma – megkeresésünkre továbbra is várjuk válaszukat. Érdemes ugyanakkor figyelembe venni az OECD legfrissebb nemzetközi oktatási jelentését, amely szerint a tanárok nálunk többet dolgoznak az átlagnál, 1624 órát egy évben, ami a 180 napos tanév egy napjára bontva 9 óránál is több munkát jelent.Előrelépés lehet Hajnal Gabriella szerint, ha az óraadó pedagógus státusban tanító tanárok – ami főként a nyugdíjas pedagógusokat érinti – a mostani 10 óra helyett 14 órát is tarthatnának. További ötletként merült fel, hogy az utolsó éves egyetemistáknak már megengednék, hogy tanítsanak az iskolákban.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Nehéz helyzetben a kórházpedagógusok (09.29.)

Se képzés, se egységes ellátórendszer, így szakemberből is alig van a hazai kórház-pedagógia területén, iskoláskorú gyerekek tízezrei maradnak pedagógiai ellátás nélkül az egészségügyi intézményekben. Noha az Alaptörvény és a köznevelési törvény is előírja, hogy az alap- és középfokú oktatásnak mindenki számára ingyenesnek és hozzáférhetőnek kell lennie, a betegség miatt rövidebb-hosszabb ideig kórházba kényszerülő gyerekek tízezreit fosztják meg ettől a jogától csak azért, mert az állam évtizedek óta nem épített ki egységes, országos kórház-pedagógiai ellátórendszert.
(Forrás: Népszava)

Kihűlt katedrák – Ki marad az iskolában? Komoly működési zavarokat okoz a munkaerőhiány (09.30.)

Ha jóindulatú akarok lenni az államtitkár úrral, akkor azt kell mondanom, hogy jó ideje egy alternatív valóságban él. Kijelenteni, hogy nincs nagy probléma, amikor 180 településen keresnek tanárt egy hónappal a tanévkezdés után, hurráoptimista kijelentés. Valós adataink nincsenek, de akár több ezer pedagógus is hiányozhat a rendszerből” – kommentálja Rétvári Bence szavait Mendrey László. Az érdekvédő szerint igenis nagyon súlyos gond, hogy az órák egy része ezért vélhetően elmarad, vagy nem megfelelő képesítésű tanár tartja meg, aki egyébként is túlhajszolt. Ennél is súlyosabb problémának tartja, hogy nem lát a kormányzat részéről olyan megoldási javaslatokat, amelyek tartósan kezelnék ezt a helyzetet. Mendrey László becslése szerint országosan 2400 és 4000 között lehet a hiányzó pedagógusok száma, és ez évről évre nő a nyugdíjba vonulók miatt, de egyre többen vannak azok, akik menet közben „szállnak ki” és hagyják el a pályát. „Nagyon komoly válság elé néz a magyar közoktatás, amelynek az eredményessége egyébként is meredeken zuhan” – von mérleget a szakszervezeti vezető.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Így hamarosan tényleg nem lesz, aki tanítson az iskolákban (10.03.)

2014-ben a felsőoktatásba jelentkezők 11 százaléka felvételizett valamilyen pedagógusképzésre – ők végeznek nemsokára, de semmilyen garancia nincs arra, hogy valóban tanítani is kezdenek. És számolni kell a pályaelhagyókkal is – az előző tanévben mintegy 5000 tanár esett ki az oktatási rendszerből, közülük 3970(!) pályaelhagyó volt, vagyis ötből „csak” egy tanár ment nyugdíjba, a többiek mind más szakmában keresték a boldogulásukat. Pánikot semmiképp se szeretnék kelteni, de jó, ha tudjuk: a számítások szerint a következő tíz évben körülbelül 50 ezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt. Csak az ő pótlásukra évente legalább 2500 új belépőre lenne szükség. És nincs ennyi, de ha ezen az úton haladunk tovább, nem is lesz.
(Forrás: Kettős mérce)

Tanárhiány – Számháború (Magyarul Balóval) (10.04.)

Baló György riportalanyai: Galló Istvánné a PSZ elnöke, Radó Péter, Oktatáskutató és Tóth József a Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke. Önök tudnak tanárhiányról? Az illetékes minisztérium államtitkára szerint ez helyi léptékű jelenség. A szakszervezetek és a szakértők szerint viszont úgy 2-3000 tanári állás is betöltetlen. Gondoltuk, összehozzuk a feleket. Gondoltuk… de Emberi Erőforrások Minisztériuma az utolsó levelünkre már nem is válaszolt…
(Forrás: rtl.hu)

Hány tanár, tanító és óvodapedagógus dolgozik az országban? Mutatjuk (10.07.)

Az elmúlt években több ezerrel nőtt a pedagógusok száma – jelentette ki pénteken Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, aki szerint egyre kevesebb diák jut egy pedagógusra.Eközben sok iskolából még mindig érkezik a szakszervezetekhez és szakmai szervezetekhez olyan jelzés, hogy négy héttel a tanévkezdés után sincs fizika-, biológia- vagy éppen angoltanáruk. Hogyan alakultak az elmúlt években a pedagógusok száma? Érdekes grafikonok.
(Forrás: Eduline)

Akkora a tanárhiány, hogy van olyan osztály, ahol az idén még se matek-, se angolóra nem volt 10.12.)

Egy Nógrád megyei iskola pedig hat hét alatt négy informatikatanárt fogyasztott el, akik közalkalmazottként még a pedagógusi bérnél is kevesebbet kaptak. Mendrey László is vendége volt az ATV Start című műsorának csütörtökön. Krug Emília azzal kezdte a beszélgetést, hogy információi szerint egy ceglédi középiskolában van olyan osztály, ahol idén még nem volt matematika- és angolóra, mert nincs tanár. Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke elmondta: ő is hallott erről, de ez koránt sem egyedi eset. Az atv.hu szerkesztősége szerdán próbált utánajárni a történetnek, de mind az iskola igazgatója, mint az intézményfenntartó elzárkózott a nyilatkozattól. Ugyanakkor nem is cáfolták a hírt.
(Forrás: atv.hu)

Félmilliós fizetésért sem talál óvónőt a borsodi Tornanádaska 10.13.

„Tornanádaska kirívó eset, ennyire nem vészes az országos helyzet”– mondta Verba Attiláné, Pedagógusok Szakszervezete óvodai tagozatának vezetője, amikor kérdeztük, mennyire általános a pedagógushiány. A helyzet azonban évről évre romlani fog, ahogy egyre több óvónő megy nyugdíjba, magyarázta. Itt üt vissza az is, hogy óvodapedagógusok 99 százaléka nő, ugyanis ők előbb mehetnek nyugdíjba. Főleg a kisebb városok, falvak vannak veszélyben; ezeket a településeket érinti leginkább a óvodapedagógusi állomány elöregedése, ami a munkaerőhiány legfőbb oka, mondta a Békés megyében óvónőként dolgozó szakszervezeti vezető.
(Forrás: hvg.hu)

Klik-vezető: Nem kéne annyit foglalkozni a pedagógushiánnyal (10.17.)

Hajnal Gabriella a Világgazdaságnak egészen pontosan azt mondta: „Nem látom indokoltnak, hogy most ennyire foglalkoznak ezzel a témával, hiszen ma sem nagyobb a hiány, mint korábban”. A meglepő kijelentést azzal indokolta, hogy csökken a gyereklétszám, a pedagógusstátuszok száma pedig folyamatosan nő. Ahol pedig nő a népesség, vagyis több gyerek jár iskolába, folyamatosan biztosítják a tankerületek az új tanári státuszokat, illetve a korábbról örökölt szaktanári hiányt. Sőt, áll az interjúban, a „gyógypedagógus-hiányt is pótolni akarják az állami fenntartók”.
(Forrás: hvg.hu)

 

2. Oktatáspolitika

Felújított iskolai mosdót adott át ünnepélyesen a miniszerelnöki megbízott és az államtitkár (10.03.)

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott és Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára közösen adta át a Gubányi Károly Általános Iskola felújított mosdóját.Az iskolamosdók felújításának programját több cég is támogatja, teszik hozzá, idén öt iskolában sikerült felújítani a mosdókat. A nagyemberek ünnepi beszédet mondtak a kerámiák előtt. Nyitrai többek közt kijelentette, hogy "a mindennapos testnevelés bevezetése a gyermekek egészségét szolgálja, ehhez a kormány megteremti a feltételeket, így tornatermek, tantermek és uszodák épülnek."
(Forrás: 444.hu)

Tantrend lesz a hazafiság (10.04.)

Sipos Imre a múlt heti, Hazafiság iskolája elnevezésű rendezvényen úgy nyilatkozott: nem születhet olyan új tartalmi szabályozás, amelyben ne lenne hangsúlyos a hazafias nevelés. Mint mondta, cél, hogy az iskolákban is tudatosítsák a tanulókban a haza szeretetének és a haza védelmének fontosságát, felelős állampolgárrá neveljék őket. A NAT a célok szintjén tudja ezt megfogalmazni, illetve ajánlásokat tud tenni bizonyos pedagógiai programokra, amit az iskola a helyi lehetőségekhez mérten meg tud valósítani. Nyilván nem a NAT fogja leírni, hogy a székesfehérvári gyerekeket vigyék ki Pákozdra, ahol a katonai emlékparkban eltöltenek egy napot, vagy hogy Budapesten a Nemzeti Múzeumban tartsanak múzeumpedagógiai órákat. Erre vannak a helyi kerettantervek.
(Forrás: Népszava)

Eltöröltek minden gendertartalmat a tantervekből, de végre lehet dzsúdózni (10.04.)

A Magyar Közlöny legfrissebb számában több, a közoktatást érintő jogszabály-módosítás jelent meg. A legfontosabb: végre rögzítették, hogy az idei érettségin (aminek az őszi vizsgái két hét múlva kezdődnek) a tanulók nem csak az állami kiadó által kifejlesztett, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó – és több szakmai szervezet, pedagógus által kritizált – középiskolai történelmi atlaszt használhatják, hanem a régebbi kiadásúakat is.
(Forrás: hvg.hu)

Palkovics: Magyarországon nincs diplomás-munkanélküliség (10.05.)

Magyarországon nincs diplomás-munkanélküliség, mert akinek van diplomája és szakmája, annak jelenleg állása is van – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára csütörtökön Kecskeméten, egy a duális oktatásról rendezett szakképzési konferencián tartott előadásában.
(Forrás: Eduline)

Átfogó fejlesztési program indul az iskolaelhagyás csökkentésére (10.17.)

Az európai uniós tapasztalatok és ajánlások azt mutatják, hogy azok az oktatási intézmények, amelyekben a legnagyobb a lemorzsolódás, egyedül nem képesek előrelépni a probléma megoldásában. Ezért fontos, hogy ezeket az intézményeket pontosan beazonosítsák, és „védőhálót” vonjanak köréjük: összekapcsolják más iskolákkal az OH, a gyermekvédelem és a családgondozás szakembereivel. Fontos, hogy ne „távolról jött” szakemberek akarják megmondani egy-egy iskolában, hogyan kell kezelni a lemorzsolódást, hanem a térségben dolgozó, képzett szakembereket vonjanak be a munkába, akik együttműködnek az OH-val. A programban legalább 1800 pedagógust képeznek tovább, és 30 ezer nagyrészt hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulót fejlesztenek.
(Forrás: Magyar Idők)

Már nem minden fekete és fehér az oktatásban (10.17.)

2018 szeptemberétől az újonnan diagnosztizált BTMN-es gyerekek nem kaphatnak felmentést az osztályozás alól. Ez az, amit most mindenki kiforgat. Sokan azt állítják, hogy mostantól a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket is osztályozni fogják. Az SNI-s gyerekeket csak szakértői bizottság diagnosztizálhatja, meghatározott protokoll eredményei alapján, a BTMN-es gyerekeknél a szakszolgálat is megállapíthatja a problémát. A fejlesztéseknek köszönhetően sok esetben képesek lesznek jó teljesítményt nyújtani. Aki fejlesztésre szorul, az a fejlesztést kapja meg, ne az legyen a megoldás, hogy felmentjük.
(Forrás: Világgazdaság)

 

3. NAT –Csépe Valéria

Csépe Valéria: a NAT nem mindenható (09.25.)
Nincs titkos névsor. Semmi sem titkos. Még a projekt bevezető szakaszában tartunk. A fejlesztés egy konzorciumban folyik az Oktatási Hivatallal és a Digitális Pedagógiai Módszertani Központtal együtt. Most nyáron alakult ki a menedzsment, a feltételrendszer. Mire mindezt felépítettük, beköszöntött a szeptember, s nekiláttunk a folytatásnak, amelyben már abszolút transzparens lesz a munka; a weblapon, ami még ugyancsak fejlesztés alatt áll, mindent nyomon lehet majd követni. Az, hogy itt valami „titkos munka” folyik, kellemetlen, visszaütő állítás. Most szeptemberben indult a projekt, semmi sem titkos, csak a munka adott szakaszában még nem nyilvános. Ez két különböző dolog.
(Forrás: Népszava)

Gyerekeket tanítsunk, ne papagájokat! (09.26.)

A gyerekekből papagájok helyett gondolkodó embereket szeretne nevelni, de ehhez az iskoláknak is át kell ugrani a 21. századba. Hogyan? Interjú Csépe Valéria miniszteri biztossal. Olyan iskolarendszert szeretne, amelynek középpontjában a gyerek áll. Olyan iskolarendszert, amelyik minden egyes kisgyereknek segít eljutni a képességei maximumáig. Olyan iskolákat, ahová szülőként úgy visszük be reggelente a fiunkat, lányunkat, hogy tudjuk, jó helyen van. És délután nem az lesz a válasz a "mi volt ma a suliban?" kérdésre, hogy "semmi". Csépe Valériával, az új nemzeti alaptanterv kidolgozásával megbízott miniszteri biztossal beszélgettünk gyerekekről, iskoláról, az oktatás tartalmáról és egy optimista jövőről.
(Forrás: Index)

Új Nemzeti alaptanterv: bemutatták a szakembereket 809.27.)

Az új NAT készítésének körülményeit többen azért bírálták az utóbbi hetekben, mert a nyilvánosság kizárásával, az abban részt vevő szakértők bemutatása nélkül zajlik. Az illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma a kritikákra úgy reagált szeptember elején: az előkészítés a törvényben meghatározott rend, szakmai eljárások és egyeztetések szerint történik, a szakmai nyilvánosság ütemezett bevonásával.  Azt is jelezte: a készülő koncepcióról a következő időszakban számos alkalommal terveznek előadást tartani szakmai fórumokon. A tárca által említett egyik rendezvény volt az NPK szerdai konferenciája, ahol valóban derültek ki új információk.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Rá sem fog ismerni az iskolára: az eddigi legnagyobb oktatási átalakulás jön (10.01.)

„Sokat gondolkodtam, elvállaljam-e a feladatot, de arra jutottam, hogy ha én nem merem, akkor ki?” – mondja Csépe Valéria, aki szerint számos kutatás bizonyítja, mennyire nem sikerült megvalósítani, hogy a gyerekek társadalmi hovatartozásából adódó különbségek csökkenjenek. „Súlyos bizalomvesztés uralkodik, és ez az iskolában is megjelenik. Az egészséges versengés helyett állandó versenyhelyzetet hoztunk létre, folyamatos teljesítmény- és megfeleléskényszert. Minden, a gyerekét jól ismerő és neki természetesen jót akaró szülő kijelöli azt a teljesítményutat, amely egy idő után nem attól függ, hogy a gyerek milyen, hanem attól, hogy milyen a szülő érdekérvényesítő képessége.”
(Forrás: Válasz)

Alapjaiban újulhat meg az oktatás. Csépe Valéria: A lényeg a tudáskonstrukció, azaz a megértésen át vezető motivált felépítés (10.02.)

Iskoláink egy része leragadt a XX. században, éppen ezért mind a tartalomnak, mind az oktatási módszereknek meg kell újulniuk – mondta a lapunknak adott interjúban Csépe Valéria, az új alaptantervet megalapozó fejlesztési projekt vezetője, aki arról is beszélt, hogy kevesebb tényanyagra és több képesség- és készségfejlesztésre lesz szüksége a jövő diákjának. Szerinte van, amit túl korán tanulnak a gyerekek, és van, amit teljesen fölöslegesen oktatnak kétszer. A miniszteri biztos a megoldást a jelenségalapú oktatásban látja.
(Forrás: Magyar Idők)

 

4. KLIK

Papírfecnik: továbbra is káoszt okoz a KRÉTA rendszer az iskolákban (09.26.)

Bár hamarosan befejeződik az új tanév első hónapja, továbbra is ezer sebből vérzik a Központilag bevezetett Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA). A KRÉTA-t először még 2016 nyarán vezették be a Klebelsberg Központ által fenntartott intézményekben. Lapunk megkeresésére a Pedagógusok Szakszervezete hétfőn közölte: megyei vezetőik beszámolója szerint még mindig sok helyen akadozik a rendszer, leáll, „de ha türelmesek, lehet vele dolgozni”. Elmondták, a tankerületi központok tisztában vannak a problémával, így ha határidős feladat van és azt a KRÉTA miatt nem tudják teljesíteni az iskolák, akkor újabb határidőket adnak.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Hiába alakult át a Klik, egyre több iskolát vennének át az egyházak (10.17.)

Az egyházi iskolák előtörésének az is kedvez, hogy a kormány az elmúlt években nemcsak, hogy egyre nagyobb összegekkel támogatja az ilyen típusú intézményeket, hanem az is, hogy az elmúlt években fokozatosan visszaszorították az alapítványi iskolákat. A Tárki által készített Társadalmi riport 2016 című tanulmánykötetből például kiderül: folyamatosan csökken a magániskolák aránya 2010 óta. Míg 2010 és 2014 között az alapítványi iskolák aránya 20 százalékkal csökkent, az egyháziaké 68 százalékkal nőtt. Így például míg a 2001/2002-es tanévben csak 144 egyházi általános iskola volt, ez a szám a 2015/2016-os tanévre 346-ra nőtt. Ehhez hasonlóan az egyházi fenntartású gimnáziumok száma is 88-ról 159-re nőtt, míg a szakgimnáziumoké (korábbi nevén: szakközépiskola) 23-ról 91-re, a szakközépiskoláké (korábbi nevükön: szakiskolák) pedig 19-ről 50-re.
(Forrás: Magyar Narancs)

 

5. Kritikus megnyilvánulások

Nőtt az oktatásra szánt pénz, már majdnem ott tartunk, ahol 15 éve (09.26.)
Az Orbán-kormány először nagyot vágott az oktatási költségvetésen, aztán lassan visszatornázta arra a szintre, ahol 2000 körül volt. Egészségügyi ráfordításban rég lehagytak minket a csehek és a szlovákok is, a románok pedig vészesen közelednek. A szociális ellátórendszerünkön húztuk a legnagyobbat az elmúlt években: a munkanélküliek, a fogyatékos emberek, az idősek és a családok egy része sem járt jól. Összeszedtünk néhány fontos területet, és megnéztük, mennyi pénzt költöttünk rájuk az elmúlt húsz évben az Eurostat adatai alapján. 
(Forrás: abcug.hu)

Elverte a kormány a tanulópénzt (09.27.)

Nem látszanak az uniós források hatásai a magyar oktatás eredményességében: miközben Magyarország milliárdos fejlesztési támogatásokat kap, a nemzetközi felmérésekben egyre rosszabb adatokat regisztrálnak. A legszembetűnőbb romlás az alapoktatás minőségében tapasztalható: a Világgazdasági Fórum 138 országot tömörítő rangsorában tíz éve még a 37. helyen álltunk, de 2016-ban már csak a 96-on. A legmeredekebb visszaesés a 2013 és 2016 közötti időszakban volt. A felsőoktatás sincs jobb helyzetben: 2007-ben még a 65. volt Magyarország, tavaly a 114. helyre esett vissza.
(Forrás: Népszava)

Vekerdy Tamás: gyűlölködéssel próbál minél több szavazatot szerezni Orbán Viktor (09.30.)

A gyerekek elszenvedői a felnőttek őrültségeinek. Fogalmuk sincs, hogy kik a cigányok vagy a zsidók, de az indulatokat értik és a jelszavakat használják. Ha az emberi agy fiziológiája felől közelítünk, a propagandával fokozatosan kikapcsolható egy-egy embercsoport kapcsán az agykéreg normális működése, hogy embereknek tekint csoportokat, és nem masszának. Nagyon fárasztó is állandóan mérlegelni, amit hallunk. A kéreg alatt eljutunk az ősi ösztönök, egyebek között az agresszió szintjére. A politikai szlogenekkel – például a migránsokkal – olyan indulatok szabadulnak fel, amelyeket rá lehet irányítani Sorosra, Brüsszelre. Ezek a folyamatok viszont mind azt jelzik, hogy az agyunk nincs a helyén.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Deák Dániel a Civil Rádióban az erőszakkultuszról (09.30.)

Az Oktatási Hálózat képviseletében Deák Dániel. jogász a Hívatlanul Ne lőjetek! felhivása kapcsán a gyerekek militarizálásának veszélyéről beszélt a Civil Rádióban. Óriási problémának tartja az az erőszakkultusz terjedését a társadalomban , ami összekapcsolódik a politikával. A lopakodó erőszak ellen tenni kell. Ezért írták alá a felhívást. A politikában ma már bármi megtörténhet, mert nincs a társadalomban visszatartó erő. Ahelyett, hogy a jobbításon gondolkodnánk, az árokásással vagyunk elfoglalva.
(Forrás: Civil Rádió)

Gyarmathy Éva: Ne mérgezzétek tovább a gyerekeinket! (10.02.)

Már hivatalos szinten is elismert, hogy a jelenlegi magyar oktatás ártalmas a gyerekek számára. Az illetékes miniszteri biztos asszony is megerősítette, amit már évekkel ezelőtt jeleztek a pedagógusok, és minthogy nem hallgattak rájuk, még utcára is mentek. Oktatáskutatók és egy egész civil platform, több mint félszáz szervezet együttese, évek óta küzd a jövőt romboló oktatás megállításáért. Úgy tűnhet, nem hiába, hiszen végre észrevették a problémát ott is, ahol létrehozták. Tehát jön a változtatás. Vagy mégsem. Kiderült, hogy először is alapítani fognak egy kutatóintézetet a probléma megoldására. Majd kutatni fognak, hogy mi a probléma és annak megoldása. Igen, ez szuper, de közben mi lesz a gyerekekkel, akiket nap mint nap az ártalmas oktatásba kényszerít a rendszer? Ezt ugyanis minden kutatás nélkül is megállapíthattuk.
(Forrás: hvg.hu)

Százezer diák nem a közoktatásban tanul: milliós lehet a tandíj (10.02.)

Magyarországon egyre többen gondolják úgy, hogy a közoktatás helyett gyermekük számára inkább valamilyen alapítványi, egyházi, vagy egyéb magánintézményt választanak. A magániskolák elterjedésének okai sokrétűek, de annyi bizonyos, hogy a 2016-os PISA-teszt botrányos eredményei a kormányzati tervekkel ellentétes irányba vitték el az oktatásról való magyar közgondolkodást, és aki teheti, inkább elfordul a közoktatási rendszertől. A magániskolák népszerűsége növekszik, annak ellenére is, hogy ilyen intézményben taníttatni gyermekünket több millió forintunkba kerülhet évente.
(Forrás: mfor.hu)

Kerényi Kata: Fideszes oktatás: tudomány helyett bulvár (10.09.)

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet felszámolása (bocsánat: sikeres átalakítása) után két vidéki felsőoktatási intézmény (az egri Eszterházy Károly Egyetem, illetve a Kecskeméti Főiskola) is rohamos fejlődésnek indult és vált hirtelen meghatározó szaktekintéllyé a hazai pedagógiában. A napokban jelent meg a világhálón az új oktatásfejlesztési portál, a tantrend.hu az Eszterházy Károly Egyetem fenntartásában és gondozásában. Már maga a honlap indulásának bejelentése is nagyon informatívra sikerült. “Nevéből is adódóan, a TanTrend foglalkozik mindennel, ami tan, és mindennel, ami a tanuláshoz, oktatáshoz, pedagógiához kapcsolódó trend, azaz szokás, hagyomány, vagy jó gyakorlat” – hirdeti büszkén a felszántott és sóval behintett OFI honlapja utolsó leheletével. 
(Forrás: B1 BLOGCSALÁD )

Tudásalapú ország – Momentum (10.17.)

Olyan oktatási rendszert építünk, ahol a középpontban tényleg a gyerekek állnak: ahol nem egyendiákokat nevelünk ki, hanem az egyéni igényekre helyezzük a hangsúlyt, hogy mindenki a legtöbbet hozhassa ki magából. Lépést tartunk a világgal: kihasználjuk a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket és személyre szabott oktatást biztosítunk minden gyereknek. Felszámoljuk a jelenlegi túlzó központosítást, visszaadjuk az intézmények autonómiáját és felelősségét. A pedagógusokat megbecsüljük: javítjuk munkakörülményeiket, csökkentjük adminisztratív terheiket, és a modern oktatás követelményeinek megfelelő képzést biztosítunk nekik. A magas színvonalú oktatást mindenki számára egyformán hozzáférhetővé tesszük: átjárható és méltányos iskolarendszerben gondolkozunk. A minőségi közoktatásra nyitott, európai szinten is versenyképes és innovatív felsőoktatást építünk ki.
(Forrás: Momentum)

Uniós milliárdok morzsolódnak a diákokkal együtt (10.18.)

Hatalmas összeget, összesen 27 milliárd forintot fordít a kormány a végzettség nélküli iskolaelhagyás visszaszorítására – tudtuk meg az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi). A pénzt különböző projektekben hasznosítják, amelyek a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia keretében valósulnak meg. A költségek szinte egésze uniós forrás, a stratégiához kapcsolódó EFOP projekteket 2015-ben, 2016-ban és idén írták ki, az Emmi tájékoztatása szerint mindegyik megvalósítása folyamatban van.
(Forrás: Népszava)

A magyar iskola jelenleg nincs fejleszthető állapotban (10.18.)

A magyar diákok negyede funkcionális analfabéta: ilyen címmel is találkozhattunk a legutóbbi PISA felmérés eredményeinek megjelenése után. A 2015-ös felmérés kapcsán rengetegen kezdték temetni a hazai oktatást, miközben Radó Péter oktatáskutató azt mondja:nem 2015-ben estem pánikba, hanem még 2010-ben. De az tény, hogy azóta is pánikban vagyok.Az ELTE Szociológia Szakos Hallgatói Érdekképviselete által rendezett Hogyan tovább, közoktatás? című előadáson az oktatáskutató arról beszélt, hogy a hét évvel ezelőtti kormányváltás után az akkor bejelentett változások következményeképpen tudni lehetett, hogy lejtőre kerül majd a hazai oktatás. A teljesítményromlás nem volt kétséges, ezt pedig nem csak a PISA-eredményekből, hanem az összes lehetséges eredményességi indikátorból tudjuk.
(Forrás: 24.hu)

 

6. Szakképzés

A szakmunkástanulók fele nem jut el a bizonyítványig (10.01.)

Az építőipari ágazat rövid időn belül 80 ezer embert veszített, a képzésben részt vevő gyerekek 50 százaléka nem jut el a szakmunkás bizonyítványig, óriási a fluktuáció. Gondot okoz ugyanis, hogy a szakma vonzerejének hiánya miatt többnyire azok a gyerekek kerülnek ide, akiket máshová nem vesznek fel. Hozzátette, hogy a második szakmát szerzők idesorolásának köszönhetően 6620-ról 8371-re nőtt a beiskolázottak száma. Az ÉVOSZ iskola helyett a cégek kezébe adnák a képzést. A szövetség vitaanyaga szerint a jelenlegi szakképző struktúra nem igazodik a piaci igényekhez, ennek következtében több hiányszakmában (például tetőfedők, bádogosok és ácsok között) alig vannak  diákok.
(Forrás: hvg.hu)

L. Ritók Nóra: Az előrelépés furcsaságai (10.01.)

Ráadásul ott a minta a gyerekeknek: minek tanulni? A szakmaszerzésnek, érettséginek, diplomaszerzésnek nincs varázsa, nem jelenik meg célként. Az a gyerek, aki otthon ebben szocializálódik, akinek tanulatlan apja is százezreket visz haza, egy távoli építkezésről, annál nem lehet beemelni, hogy a tanulás fontos. Egy tanuláson alapuló, akár diplomásan kapható bér ugyanis ehhez képest nem vonzó. Senki sem akar éveket tanulni egy olyan állásért, ahol kevesebb a bér. Egy egyetemi tanársegéd, két nyelvvizsgával kevesebbet keres, mint valaki, aki pl. a nyolc osztályra épülő targoncavezetői tanfolyammal, egy áruház raktárában dolgozik. Ezért (is) olyan ritkák a mélyszegénységből az egyetemre kerülő gyerekek.
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)

Nem jutott több pénz a szakképzés tanárainak (10.05.)

Horváth Péter az NPK elnöke szerint a pótlékokkal kapcsolatos intézkedések kedvezők voltak, ám azt nem tartja méltányosnak, hogy csak a KK fenntartása alatt dolgozó pedagógusok részesültek az intézkedésben, míg például a NGM-hoz tartozó, akár ugyanazt a feladatot ellátó tanárok nem. A Nemzeti Pedagóguskar jelezte a Péter arról is beszélt, hogy a mostani intézkedés nem érintette sem magukat az intézményvezetőket, sem a tagintézmények vezetőit, sem pedig a gyógypedagógusokat. Utóbbi miatt egyébként az NPK levelet írt az illetékes államtitkárságnak.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Tanulók népszerűsítették a különböző szakmákat (10.13.)

Nagyon sok szakmai szervezet összefogásával jött létre a rendezvény, gyakorlatilag az összes fővárosi hiányszakma is képviseltette magát – mondta lapunknak Németh-Tóth Edit a Szakmázz! – pályaválasztási kiállítás fő szervezője.A számok is önmagukért beszélnek: 76 szakképzést nyújtó iskola mutatkozott be a kétnapos rendezvényen, 103 fővárosi szakmával ismerkedhettek a látogatók, 12 munkáltató és szakmai szervezet is fontosnak tartotta, hogy bemutatkozzon a jövő nemzedékének.
(Forrás: Magyar Idők)

2017.10.18.
Népszerűek az idén először indított ápolói mesterképzések (10.18.)

A másfél éves képzés során a diplomás ápolók olyan kompetenciákat sajátítanak el, amelyek révén bizonyos orvosi jellegű tevékenységeket önállóan is végezhetnek majd – írják. Jelenleg hat specializációban folyik MSC fokozatú ápolóképzés.Az ápolói mesterképzésben részt vevők október 25-ig még jelentkezhetnek a Michalicza-ösztöndíjra. A program résztvevői az első félévben 640 ezer forint támogatásban részesülnek, de a második félévtől is legalább 320 ezer, illetve legfeljebb 640 ezer forint a támogatási összeg. Az ösztöndíjra azok pályázhatnak, akik vállalják, hogy a szakképzettség megszerzését követően öt évig a végzettségnek megfelelő munkakörben, azon belül is legalább három évig teljes munkaidőben állami egészségügyi szolgáltatónál dolgoznak
(Forrás: Eduline)

A gyógypedagógusok is külföldre menekülnek (10.18.)

A tanárokat képviselő szakszervezet szerint azért is kevés a magyar gyógypedagógus, mert az alacsony fizetések miatt vannak, akik külföldön dolgoznak. Havi nettó 130 ezer forintért nem maradnak itt a pályakezdő fiatalok. Némelyikük pedig még ennél is kevesebbet keres.  „Az életpályamodell, az úgymond becsődölt. Ha nem állami szférában dolgozik, és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt alkalmazzák rájuk, akkor ezek a gyógypedagógusok csak a mindenkori garantált szakmunkás bérminimumot kapják meg. Ugyanis a KJT-ben a bérek, azok teljesen összetorlódtak, 2008-óta nincs a KJT-ben bérfejlesztés” – mondta el a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének szegedi képviselője, Guba János.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

7. Felsőoktatás

Deák Dániel a szabadságról és az autonómiáról – videó (10.14.)

Deák Dániel a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Corvinus Egyetemen működő tagszervezetének képviseletében a szabadság és az autonómia védelmében nyilatkozik Rónai Egonnak. A Corvinus FDSZ szervezete a debreceni eseményekkel kapcsolatban szolidaritását fejezte ki a Debreceni Egyetem FDSZ szervezetével, amelyik kifogásolta az ellenvéleményt kifejező kollégákkal kapcsolatos bánásmódot. A Putyin diszpolgárrá avatásával kapcsolatos ellenvéleményről van szó. Nehéz áttörni a passzivitást. Hiányzik az egyetemi oktatók életályája közötti szinergia.
(Forrás: atv.hu)

Itt az új egyetemi rangsor: nyolc magyar egyetem került fel a listára, tarolnak az orosz intézmények (10.17.)

Újabb listát hozott nyilvánosságra a globális felsőoktatási rangsorairól ismert brit Quacquarelli Symonds (QS), ezúttal a feltörekvő európai országok és a közép-ázsiai államok felsőoktatási intézményeit értékelték. Nyolc magyar egyetem került fel a listára. A Szegedi Tudományegyetem a 27., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 28., az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 30. helyet szerezte meg.A Debreceni Egyetemet a 35., a Budapesti Corvinus Egyetemet a 45., a Pécsi Tudományegyetemet a 63. helyre sorolták a szakemberek. a listán a Miskolci Egyetem (110. hely), illetve a Nyugat-magyarországi Egyetem is szerepel (201-250. hely).
(Forrás: Eduline)

Az EMIH tulajdonába került a Zsigmond Király Egyetem (10.17.)

„Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség hivatalosan is szeretné tudatni, hogy tulajdonába került a Zsigmond Király Egyetem. A hitközség a vásárlástól a felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó hosszú távú stratégiájának megvalósulását reméli. Az egyetem világi, szekuláris jellege nem változik” – hangzik az a közlemény, amelyet az EMIH küldött lapunknak az ügyben. Eszerint az EMIH tulajdonosi szerepvállalásával a világszerte magasan jegyzett tudományos műhelyek sorába emelkedhet. Tovább erősödhet az egyetemen folyó üzletember-képzés és társadalomtudományi oktatás színvonala is. A tervek szerint egy külön helyszínen egyházi képzés is indul úgy, hogy eközben a korábbi korszerű, világi ismeretek átadását célzó szerkezeti felépítés érintetlen marad.
(Forrás: 168 óra)

 

8. CEU

Megvan a kampusz is, már csak a pecsét hiányzik a CEU-megállapodásról (09.29.)

A CEU információink szerint a New York állambeli Annandale-On-Hudson-i székhelyű Bard College-dzsal kötött olyan együttműködési megállapodást, amely alapján az ott folytatandó képzéseit a kormány – az intézmény elleni korábbi kirohanásaival éles ellentétben – betudja az anyaországban folytatott oktatási tevékenységnek. A kormánypárt kommunikációs stratégiáinak így most arra kell keresniük valami frappáns megoldást, miképp lehet „eladni”, hogy miközben itthon permanens háborút vívnak ellene és az ország legnagyobb ellenségeként láttatják Soros Györgyöt, addig „simán”, sőt jelentős engedményeket téve megkötik a megállapodást, amellyel eddigi formájában működhet tovább a milliárdos korábban ellehetetleníteni próbált egyeteme.
(Forrás: hvg.hu)

"Rendkívül problematikus" előírások: a Velencei Bizottság a lex CEU-ról (10.06.)

Elfogadta végleges állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvényről pénteken a Velencei Bizottság, megerősítve a testület előzetes véleményében foglaltakat, amelyek szerint a jogszabály alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak, de több "rendkívül problematikus" előírást tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan.
(Forrás: Eduline)

A CEU nem örül, hogy módosítják a felsőoktatási törvényt (10.13.)

Kedvezményt ad a kormány a CEU-nak, módosítják a törvényt- Egy év haladékot adnak, hogy megfeleljen az új feltételeknek.Elvileg tehát kedvezményt adtak a CEU-nak, az intézet azonban ezzel nem feltétlenül ért egyet: A CEU üdvözöl minden olyan kezdeményezést, ami csökkenti a bizonytalanságot. Az igazságügyi miniszter mai javaslata a határidők megváltoztatásáról azonban meghosszabbítja a bizonytalanság időszakát. A CEU sajtótájékoztatójában továbbá azt írja, hogy a fennmaradását biztosító megállapodás New York állam és a magyar kormányzat között készen áll az aláírásra, azt már csak ratifikálni kell.
(Forrás: Index)

Kiderült, mi az igazi oka, hogy Orbán ad még egy évet a CEU-nak (10.16.)

A magyar kormánynak még két hete lenne, hogy levélben próbálja megnyugtatóan lezárni vitáját a bizottsággal. Ha ez nem sikerülne, akkor megnyílt volna az út a bírósági kereset előtt, amely végén luxemburgi bírák dönthetnek a törvényről. Márpedig a Velencei Bizottság korábbi állásfoglalása azt vetíti előre, hogy az európai bírák előtt nem lenne esélye a törvénynek. A garantálható vereséget előzi meg a magyar kormány azzal, hogy egy évet még ad a feltételei teljesítésére a CEU-nak. (A magyar Alkotmánybíróság közben komótosan gondolkodik.)
(Forrás: hvg.hu)

CEU: megfelelnek a feltételeknek, nem kell meghosszabbítani a határidőt (10.17.)

A CEU szerint teljes mértékben megfelelnek a magyar hatóságok és New York állam közötti megállapodásban meghatározott, az Egyesült Államokban végzett oktatási tevékenységről szóló követelményeknek. A CEU felszólítja a magyar kormányt, hogy írja alá a megállapodást, és küldje tovább a Parlamentnek jóváhagyásra. A megfelelési határidő meghosszabbítása, amelyet ma az Országgyűlés elfogadott, az Egyetemet és a magyar tudományos közösséget feleslegesen teszi ki még egy év jogbizonytalanságnak.
(Forrás: Eduline)

 

9. Digitális Oktatási Stratégia

Így neteznek a magyar fiatalok (09.25.)

A 16-21 éves legfiatalabb korosztály, az úgynevezett Z generáció ugyanakkor még ennél is sokkal aktívabban használja a netet: a kutatás szerint ők naponta átlag 3,4 órát vannak online, 95 százalékuknak van okostelefonja, 81 százalékuk heti rendszerességgel készít és oszt meg videót vagy fényképet, és az átlagnál jóval népszerűbb körükben a YouTube és az Instagram.
(Forrás: hvg.hu)

A kormány felfedezte, hogy ez már a 21. század (09.29.)

Mintha két párhuzamos valóság létezne. Egyrészt van a digitális világra való felkészülést előirányzó, egy normálisan működő országban akár optimizmusra is alkalmat adó stratégia, amely alapján 2-3 éven belül minden iskolában elérhető lesz a megfelelő sávszélesség, rendelkezésre áll a digitális tananyag és a diákok és pedagógusok számára is megfelelő eszközök és az információs és kommunikációs technológiai (IKT) kompetenciák elsajátításához szükséges új szemléletű pedagógia. Másrészt van a való világ az omló iskolai plafonokkal, egyentankönyvekkel, egyentantervvel, a tanári autonómia hiányával, a leginkább frontális osztálymunkára épülő gyakorlattal. Ahol nem segítő, hanem tiltott eszköz az okostelefon, ahol a digitális tábla legfeljebb vetítővászonként funkcionál, amely tudomást sem vesz a 21. századról.
(Forrás: hvg.hu)

Web 2.0. eszközök – linkgyűjtemény szakértőtől (1015.)

Igazi "kincsesládának" nevezték a pedagógusok azt az internetes listát, amin több tucatnyi oktatásban használható online alkalmazás linkjét lehet elérni, kezdőknek és haladóknak is,  pl. animáció-szerkesztőt, digitális történetmesélő alkalmazást, gondolattérképet, online feladatlapokat, stb. A hiánypótló gyűjtemény elérhetőségét és használatát segítjük cikkünkkel.
(Forrás: Modern Iskola)

 

10. Diákok

Erős vezetőt és odaütő pártokat akarnak a középiskolások (009.15.)

A középiskolások kétharmada „szélsőségesen antidemokratikus” magatartásokat támogat, közben a politikáról nagyon keveset tudnak, közéleti kérdésekről otthon sem nagyon hallanak, ilyesmiről beszélni egyszerűen illetlenségnek számít – derül ki egy 2800 tanulót megkérdező friss kutatás anyagából. Kirekesztő nemzetkép, előítéletesség és elsikkadó demokratikus nevelés: hamarosan ők fognak választani.
(Forrás: Index)

Egész nap éheznek a gyerekek az iskolában, mert nincs idejük enni (09.25.)

Már a szülők sem bírják nézni azokat a terheket, amiket az iskola rak a gyerekeikre. Már alsó osztályban 6 órája van egy gyereknek, latin közmondásokat és az üvegházhatás fogalmát magoltatják velük. A szülők tanulócsomagokat vásárolnak, hogy otthon meg tudják tanítani, amit az iskolában a gyerek nem értett meg. Van olyan anyuka is, aki inkább magániskolába menekítette a lányát. A szülőknek az fáj a legjobban, hogy a gyerekeik elvesztették minden motivációjukat a tanulásra.
(Forrás: abcug.hu)

Egyre többen hagyják itt Magyarországot, akiknek a jövőt kellene építeni (09.26.)

Az utóbbi években több mint a duplájára emelkedett azoknak a diákoknak a száma, akik külföldi tanulás miatt szüneteltetik itthon tanulói jogviszonyukat. A 2012/13-as tanévben még 3350 ilyen diákról beszélhettünk, a nemrég lezárult 2016/17-es tanévben viszont 7578 tanulóról tudott az OH. ÉS a fenti korlátozások miatt ebben nincsenek benne azok a magyar diákok, akik valahol külföldön kezdik meg a tanulmányaikat, vagyis soha nem tanulnak egyik magyarországi intézményben sem. Ráadásul a statisztika csak a 16 évnél fiatalabbakat tartalmazza, hiszen a tankötelezettségi kor elérése után már nem kötelező bejelenteni a külföldi tanulmányokat.
(Forrás: portfolio.hu)

Túlterheltek a magyar diákok! (09.28.)

Ercse Kriszta az ATV Start műsorában. Gyalázatosan magas az óraszám. Csépe Valéria miniszteri biztos nem csökkenteni, hanem súlyozni akarja a tananyagot. Amíg látszatindézkedéseket hozunk, nem oldjuk meg a súlyos problémákat, például a szegregációt és az esélyegyenlőtlenséget
(Forrás: atv.hu)

Hetedik óra elsőben, hullafáradt gyerekek – kinek jó ez? (09.28.)

Elkezdődött a tanév, de az oktatással még mindig komoly baj van. Tényleg normális az, ha egy gyereknek nincs és nem is lehet gyerekkora a suli mellett? Egy középiskolás lány annyira kiborult, hogy levelet írt a minisztériumnak, persze nem kapott választ. Most szülők mesélnek a gyerekük napirendjéről.A felnőttek napi nyolc órát dolgoznak, a gyerekek lassan többet. A gimnazista lányomnak rendszeresen nyolc órái vannak, utána edzés, különórák. Olyan fáradtan esik haza a suliból, hogy rossz ránézni. Megszakad a szívem, mikor fél hatkor nekiáll ebédelni.
(Forrás: Nők Lapja Café)

"Tanulóink többsége nem zseni, de okos és akar" (10.08.)

Nem magolni, hanem gondolkodni kell megtanítani a diákokat – mondja Gál Béla, a sajtóban zseniképzőnek titulált Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatója, aki ma már megérti, ha diákjaik külföldön tanulnak tovább. Interjú.
(Forrás: hvg.hu)

„Ne hidd el anyunak, hogy a munka szar, hanem találd meg önmagad” (10.11.)

Mit csinálnak a mai fiatalok a startupoknál? Tényleg lustábbak, mint az idősebbek, vagy csak máshogy gondolkodnak a munkáról? Miért mennek el Magyarországról és mi motiválja őket, hogy visszajöjjenek? Mi az, hogy „értelmes munka” 2017-ben? Többek közt ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat a Bridge Budapest startup-ösztöndíjas tehetségeivel, és közben elképzeltük, hogyan lehetne élni és dolgozni egy utópisztikus Magyarországon. Riport.
(Forrás: hvg.hu)

 

11. Szegénység

Ferge Zsuzsa: „nálunk az egyenlőtlenségeket csökkentő eszközök is a visszájukra fordulnak” (09.29.)

Ma a szegényeket „érdemteleneknek, önhibásoknak” állítják be, a szegénységről a tévénézők „pavlovi módon a romákra asszociálnak” – jellemezte a honi viszonyokat Setét Jenő. Elhitették az emberekkel, hogy olyan világban élünk, amelyben aki akar, tud dolgozni, függetlenül attól, hogy hatvan kilométeres körzetben van-e betöltetlen állás, hogy milyenek a közlekedési viszonyok, milyen az infrastruktúra. Ez „elembertelenedett politikai magatartás” – fakadt ki.
(Forrás: hvg.hu)

Ferge Zsuzsa: nem lesz éhséglázadás (09.30.)

Közeledünk a feudális örökléshez, a vagyon a vagyonnal házasodik, a nincstelennek a gyereke is nyomorog – hangzik Ferge Zsuzsa keserű helyzetértékelése. A Széchenyi-díjas szociológus szerint a kormány érezhetően menekül minden szociális probléma elől, abban bízik, hogy a gyűlöletkampány elfedi ezeket a kérdéseket.
(Forrás: Népszava)

Nőtt a szülők minimálbére, a gyerekek ezért nem ehetnek ingyen a csongrádi menzán (10.13.)

Csongrádon behajtanák a be nem fizetett menzadíjakat, de eddig még egyetlen esetben sem indították el az eljárást. Az is kiderült, hogy a minimálbérek emelkedésével, tavaly óta hatvannal kevesebb gyerek étkezhet kedvezményesen a város menzáján. Csongrádon behajtanák a be nem fizetett menzadíjakat, de eddig még egyetlen esetben sem indították el az eljárást. Az is kiderült, hogy a minimálbérek emelkedésével, tavaly óta hatvannal kevesebb gyerek étkezhet kedvezményesen a város menzáján.
(Forrás: hvg.hu)

Ritók Nóra: Sikersztori? (10.16.)

Az egyik faluban pár éve még szinte minden gyerek halmozottan hátrányos helyzetűnek minősült, ma pedig az elsősök között csak egy gyerek volt az, legalábbis statisztikailag. Még sosem éreztem ennyire éles különbséget a jogszabályok mozgásterében változó statisztikai adatok és a valós helyzet között. Hogy miért veszélyes ez? Leginkább azért, mert követhetetlenné teszi a szegregációt az oktatásban. Ma ugyanis ez az alapja a szegregáció meghatározásának. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet igazolható megléte.
(Forrás: hvg.hu)

Magukra hagyott tanodákat látogatott a Tanítanék Mozgalom az Adománytaxival 810.15.)

Az Adománytaxi nevű civil szervezet azért kereste meg a Tanítanék Mozgalmat, mert a tanodák ínséges helyzetében szorosan összekapcsolódik a szociális és az oktatásügy. A körút számunkra, pedagógusok számára nem csak kapcsolatépítési lehetőséget, de fontos szakmai tapasztalatot is jelentett.
(Forrás: Kettős mérce)

 

12. Öcsény

Orbán szerint semmi kivetnivaló abban, hogy egy magyar falu fellázadt néhány menekült gyerek ellen (09.29.)

A tallinni uniós csúcsra érkező Orbán Viktor magyar újságíróknak nyilatkozva arra kérdésre, hogy mit gondol arról, hogy Tolna megyei Őcsényben a helyiek tiltakoztak migráns gyermekek táboroztatása ellen, kijelentette: "semmi kivetnivalót" nem talált benne.Nem akarnak az emberek migránsokat befogadni, "nem akarnak az országba és nem akarnak a falujukba". "Annyit hazudtak már nekik migránsügyben, hogy nem hiszik el, hogy csak gyerekek fognak jönni" – mondta.
(Forrás: hvg.hu)

Aszód nem Őcsény: tárt karokkal várják a menekült gyermekeket (10.11.)

Nem volt ellenvetésük a helyieknek az ellen, hogy a fóti intézetből kísérő nélküli gyermekek érkezzenek a városba – mondta megkeresésünkre Sztán István, Aszód független polgármestere. A településvezetőt annak apropóján kérdeztük, hogy a Népszava megírta: az aszódi javítóintézetben helyezné el a kormány azt a mintegy két tucat kísérő nélküli menekült, illetve menedékkérő kis- és fiatalkorút, akiknek az országos gyermekotthon-korszerűsítő program miatt kell elhagyniuk a fóti Károlyi István Gyermekközpontot.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

13. Szegregáció

Észre se vették, hogy csak cigányok járnak az osztályba (11.25.)

Fel sem tűnt nekik, hogy vannak az iskolában színtiszta osztályok, nemhogy tudatosan, rasszista szándékból osztották volna be így a gyerekeket. Ezt mondta annak a gyöngyöspatai általános iskolának a volt tanára és igazgatója, akik egy kártérítési per szerint alacsonyabb színvonalú oktatást nyújtottak a cigány gyerekeknek, ezzel pedig tönkretették a jövőjüket. Szerintük semmi nem igaz abból, amit a gyerekek és szüleik állítanak, az iskola elleni lejáratókampány pedig nagyon megviseli őket.
(Forrás: abcug.hu)

Jogtörténeti döntés: nem mehet tovább a szegregált iskola (10.04.)

Kaposvári Törvényszék 2015 novemberében, majd tavaly a Pécsi Ítélőtábla is kimondta, hogy a Somogy Megyei Kormányhivatal a beiskolázási körzethatárok megállapítása során az iskolában jogellenesen elkülönítette a roma tanulókat a város többi tanulójától, illetve hogy a kaposvári önkormányzat, majd a Klik is mulasztásos jogsértést követett el a szegregáció meg nem szüntetésével. Sőt, az Emmi is azzal, hogy nem követett el mindent az iskolában fennálló jogellenes elkülönítés megszüntetése érdekében, nem utasította a közoktatás irányítása alá tartozó szerveit a jogellenes elkülönítés megszüntetésére, fenntartotta a roma tanulók jogellenes elkülönítését. A Pécsi Ítélőtábla jogtörténetileg úttörő ítélete nem csak megtiltotta másodfokon a további beiskolázást, hanem úgynevezett deszegregációs terv elkészítésére kötelezte a kaposvári önkormányzatot és a fenntartót a roma gyerekek iskolai beilleszkedésének elősegítésére.
(Forrás: hvg.hu)

Bezárják a szegregáló iskolát, de mi lesz a gyerekekkel? (10.04.)

A kaposvári nem tekinthető egyedi esetnek, a szegregált oktatás miatt az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen. Hasonló folyamatok zajlottak például Gyöngyöspatán, ahol az iskola volt és jelenlegi tanulói kártérítési pert is indítottak a Klik és az önkormányzat ellen. Szita Károly, a város fideszes polgármestere korábban azt mondta: az önkormányzat egyetlen szülőt sem kényszerít arra, hogy oda járassa a gyermekét, szabad iskolaválasztás van. Ez azonban nem ilyen egyszerű: a telepen élő gyerekek szüleinek ugyanis nincs pénzük buszjegyre, sem a belvárosi iskolában feltehetően magasabb osztálypénzre. Ráadásul ezek a szülők nem rendelkeznek semmilyen kapcsolatrendszerrel a távolabbi iskolákban, ami megkönnyítetené nekik, hogy átírassák oda gyereküket.
(Forrás: abcug.hu)

Iskolabuszt sem indít a romáknak az önkormányzat (10.05.)

A helyi deszegregációs terv – melynek elkészítésére a Pécsi Ítélőtábla kötelezte a fideszes vezetésű kaposvári önkormányzatot – végrehajtása még hátravan, ráadásul az intézkedéscsomag is hagy némi kívánnivalót maga után: noha a másodfokú bíróság jogerős, a Kúria által is helyben hagyott ítéletében az olvasható, hogy gondoskodni kell az érintett gyerekek szállításáról, az elfogadott deszegregációs tervből ez a rész kimaradt. Vagyis az önkormányzat nem járul hozzá a bérletek kifizetéséhez és nem indít iskolabuszt sem, ami komoly nehézséget okoz a város széli telepen élő szülőknek és gyermekeiknek. A bírósági döntés értelmében idén szeptemberben mintegy húsz első osztályos gyermek szabadult ki a gettóiskolából és kezdte meg tanulmányait valamelyik belvárosi iskolában, ám az utaztatással járó anyagi terhek miatt a szülők közül ezt többen negatívan élik meg.
(Forrás: Népszava)

 

14. Gyermek- és ifjúságvédelem

Visszakérheti az Unió a fizetős játszótér árát (10.02.)

Alaposan a zsebébe kell nyúlnia a hajdúhadházi önkormányzatnak, ha kiderül, hogy jogtalanul szednek pénzt az esélyegyenlőségi céllal épült sportkomplexum használatáért. Elsőként a Népszava írta meg, hogy a pályázathoz csak „pántlikaként” használták a romákat, mert épp ők nem tudják igénybe venni a fizetőssé tett létesítményt. A sporttelepet fenntartó, önkormányzati tulajdonban lévő Hajdúvitéz Nonprofit Kft. cikkünk megjelenése után zavaros sajtóközleményben igyekezett megmagyarázni, hogy a létesítményt és a hozzá tartozó játszóteret bizonyos feltételekkel ingyen használhatják a helyiek.
(Forrás: Népszava)

Bűnözők mellé tenné a kiskorú menekülteket a kormány (10.11.)

Értesüléseinket megerősítette a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), ám arra nem kaptunk választ, miért pont az Aszódi Javítóintézetre esett a választás, illetve mitől lesznek ott jobb körülmények között elhelyezve az érintett kiskorúak, hiszen Fóton parkosított környezetben, lakásotthonokban élnek, a városba is kimehetnek. Az SZGYF ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy a "kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthoni ellátását a kormányzat a jövőben is gyermekotthoni keretek között fogja biztosítani". Tájékoztatásuk szerint Fóton a menedékkérő (vagyis kérelmük elbírálására váró), illetve már nemzetközi védelemben részesülő, kísérő nélküli gyerekek száma az elmúlt fél évben 18-37 fő között mozgott.
(Forrás: Népszava)

Kollégiumi modellprogram indul hátrányos helyzetű tanulóknak (10.13.)

A kormány által 110 millió forintos forrásból meghirdetett „Kollégium Plusz” elnevezésű program célja, hogy megelőzzék a szegény családban élő gyermekek és a tartós rászorultságban élők lemorzsolódását a köznevelési intézményekből, továbbá segítsék a gyerekek továbbtanulási mutatóinak javítását. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére, valamint a kollégiumi körülmények között megvalósuló gyermekjóléti prevenciós projektek támogatására szolgáló programot három évre, felzárkózási, megelőzési céllal hirdette meg a kormány. A felzárkózást elősegítő projekt keretében hat kollégiumban évente várhatóan 180-200 gyermek vesz részt.
(Forrás: Magyar Idők)

Szabó Anna: A gyerekek mindent kibírnak (10.18.)

A kiskölköt kiszúrtam magamnak. Nem volt nehéz. Ugrómókus. A neve állandó használatban. Még nincs papírja, csak helyzet. Három osztálytársa jár hozzám. Majd egyszer ő is fog, de a folyamat hosszú, addigra az elmaradás hatalmas lesz. Kérdezem a tanító nénit, vihetem-e őt is a másik két fiúcskával? – Bármikor, bármelyik óráról. Vidd csak! – annyit tesz még hozzá: Sötét.
(Forrás: OFOE honlapja)

 

15. Szülők

Rongyrázás vagy hagyomány? Megúszni a szalagavatót potom százezer alatt (10.11.)

Már le is csúszott a legjobb ajánlatokról az, aki csak most kezd el felkészülni a decemberi szalagavatóra, de azok sem lehetnek felhőtlenül boldogok, akiknek maradt idejük a szervezésre. Hacsak nincs nagy szerencséjük az iskolával, a szülőknek ezután a gyerekük esküvőjéig nem lesz egyetlen olyan estéjük sem, ami miatt ekkora költségekbe kell verniük magukat. Cégek tömkelege viszont rendkívül jól jár azzal, hogy a szalagavatón nem sokan szeretnének spórolni.
(Forrás: hvg.hu)

A gyermekorvosok szerint enyhe betegség esetén a szülő is igazolhatná a hiányzást (10.19.)

A gyerekeknek joguk van közösségben lenni, nem kell őket otthon tartani például egy nátha miatt, a szakma javaslata szerint pedig a szülőknek is nagyobb szabadságot kellene adni, hogy igazolhassák, ha egy ártatlanabb betegség miatt a gyermek otthon marad. Gyakran jelenleg is vizsgálat nélkül, egy telefon után, látatlanban írja meg az igazolást az orvos a gyerekeknek – erről Pölöskey Péter, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) vezetőségi tagja, házi gyermekorvos beszélt a Magyar Nemzetnek.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

16. Középiskolai rangsor

Ezek az ország legjobb középiskolái – itt a rangsor (10.04.)

Az első helyen idén is a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium áll, s két – a matematikai kompetenciamérés és a matematikaérettségi eredménye alapján összeállított – alrangsorban is az élen végzett. A második helyre az Eötvös József Gimnázium, a harmadikra pedig az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium került.A vidéki intézmények közül idén a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium jutott a legmagasabbra, a rangsor 9. helyére. A debreceni Fazekas lett a tizedik, a veszprémi Lovassy-gimnázium pedig a 11.
(Forrás: hvg.hu)

Nahalka István: A gimnáziumok rangsoráról

Érdekes kérdéseket vet fel annak a kiadványnak a megjelenése, amely a HVG Kiadó jóvoltából minden évben közli a gimnáziumok egyfajta rangsorát. E listák, egyáltalán a rangsorkészítés megítélésével kapcsolatban lényegében két eltérő nézet alakult ki. Vannak a sorrendet fontosnak, hitelesnek tartók, és vannak azok, akik már az ilyen listák elkészítését is rendkívül problematikusnak ítélik. A fő vitakérdés a két tábor között az, hogy vajon hiteles lehet-e az iskolák tevékenyégének értékelése annak figyelembe vétele nélkül, hogy kiket tud magához vonzani az iskola, hogy tehát milyen szintről indulnak a „sikerek begyűjtésében” azok a gyerekek, akik az egyes iskolákba járnak.
(Forrás: Tani-tani Online

 

17. Pedagógia, pszichológia

Kosztel Krisztina: „A pedagógia csődje vagyok éppen”, avagy demokratikus nevelés az óvodában 09.26.)

Saját példámból azt tudom, hogy mindig is gyűlöltem, ha a tanárok döntését nem lehetett megkérdőjelezni, ha szentírásként gondolták azt, amit, és ezáltal szenvedtem én és szenvedtek, szenvednek a gyerekeim A köznevelés túlszabályozott, felesleges tiltások halmaza. (Persze nem mindenki tartozik ebbe a körbe, ismerek nagyszerű, kivételes pedagógusokat is – minden gyereknek joga lenne hozzájuk járni iskolába.) Az az egy biztos volt, hogy én teljesen máshogy akarom a munkámat végezni: elsődleges szempontom az, hogy jól érezzük magunkat a csoportban. Ami ehhez hozzátesz valami újat, és plusz muníciót ad, azt kipróbálom, finomítom, saját képünkre formálom.
(Forrás: hívatlanul,blog)

Gáspár László örökségének aktualitása. Kovács Sándor előadása (09.27.)

A modern pedagógiai gondolkodásmódban az iskola nem felkészít az életre, hanem maga az élet. Gáspári felfogásban a nevelés pedagógiailag reprodukált társadalmi gyakorlat, az iskolában megjeleníthető való élet. A praxis újraalkotása tehát a gyermek, az ifjú természetéhez való igazítást jelenti, és nem redukálást. Az ilyfajta iskolában nem átadnak, előadnak, magyaráznak a gazdaságról, a csoportérdek érvényesítéséről, a demokratikus közéletről, a természetvédelemről, az egészséges életmódról és a többiről, hanem a társadalmi lét dinamikájában edződnek a növendékek.
(Forrás: Tani-tani Online)

Ártalomcsökkentés – beszélgetés Gyarmathy Évával (videó) 810.04.)

Sokat javulna az oktatás helyzete, ha békén hagynák a tanárokat és a diákokat – mondja az MTA kutatója. A gyerekeknek nincs idejük kivárni, amíg lecserélik a beismerten rossz alaptantervet (Kálmán Olga interjúja).
(Forrás: Hírtv)

Teljesen elavult dolog a feleltetés – tanárok, akik ellenzik (10.06.)

A gyerekeknek ma hat-hét, néha nyolc órájuk is van. Irreális elvárás, hogy miközben rohannak egyik teremből a másikba, témazárót írnak, tornáznak és mondjuk még szerelmesek is, egyik pillanatról a másikra az osztály elé penderüljenek, és már fújják is kívülről az adott tananyagot – mondja Sulyok Blanka, a Kozma Lajos Faipari Szakgimnázium és a Zöld Kakas Líceum magyar- és némettanára. Egy ilyen helyzetben komoly esély van a kudarcra, ami ráadásul az osztálytársak előtt történik. Ez utóbbi egy kamasz számára különösen problémás, hiszen számára a kortársak véleményénél nincs fontosabb. Épp ezért a felelést a klasszikus formájában teljesen elavult dolognak tartom.”  A tanárnő szerint a felelés leginkább arra alkalmas, hogy a tanuláshoz, iskolához való negatív attitűdöt erősítse, és rombolja az önbizalmat. „Különösen akkor problémás, ha bizonyos diákokat egyébként is megbélyegez az osztályközösség. Egy kiközösített gyereknek az osztály előtt felelni maga a jeges rémület.”
(Forrás: Nők Lapja Café)

Túl a szavakon – interjú Halácsy Péterrel (videó) (10.10.)

Ezt a rendszert a gyerekek és a szülők fogják szétszedni – nyilatkozta nemrégiben a Prezi egyik alapítója. Társaival együtt ősszel már az ötödik képességfejlesztő mikroiskolát nyitotta meg egy olyan országban, ahol a kritikai gondolkodás szinte ismeretlen fogalom az iskolákban. Vendégünk volt Halácsy Péter.
(Forrás: Hírtv)

A Kodály-módszertől lettek jobbak a tanulmányi eredmények (10.11.)

Hét évvel ezelőtt az észak-angliai Bradford egyik szegényebb, de nagy népsűrűségű részén található muszlim iskola, a Feversham College még az országos lista végén állt, jelentősen lemaradva az országos átlagtól. Jelenleg a tanulók 74%-os átlagteljesítménye jóval az országos 53%-os átlag fölött van olvasásban, matematikában és írásban, ezzel pedig az ország iskoláinak legjobbjai közé, a top-10%-ba kerültek. Ahhoz, hogy a jelenlegi szintre eljussanak, fontos szerepe volt a Kodály-módszernek.
(Forrás: Papageno)

Összeállította: Szekszárdi Júlia