Sajtófigyelő 2017. 11.12 – 12.03.

2017-12-05
A múlt héten tartották L. Ritók Nóra A láthatatlan Magyarország című könyvének bemutatóját a Katona József Színház előcsarnokában.
A múlt héten tartották L. Ritók Nóra A láthatatlan Magyarország című könyvének bemutatóját a Katona József Színház előcsarnokában

 


Programme for International Student Assessment (PISA) legutolsó eredményei szerint a magyar diákok több kompetencia-területen is jelentős lemaradásban vannak Nyugat-Európai (és ázsiai) kortársaikhoz képest. De nyilván nem szabad a magyar oktatás helyzetének megítélését csak a PISA tesztekre korlátozni, hiszen akadnak más, fontos jelenségek, tényezők, adottságok is, melyek komoly anomáliákra utalnak. Ilyen az oktatási rendszerből kiesők számának emelkedése, az egyre több SNI -s tanuló, a diszgráfiával, diszkalkuliával küzdők számának növekedése, magyar iskolák nagy részének kimondottan rossz állapota (felszereltségbeli hiányossága), a növekvő tanárhiány és az érettségi után továbbtanulásra jelentkezők arányának csökkenése. Ezek nagyon rossz jelek és együttesen a terület válságára utalnak (Fórum Kúria blog, 11.26.).


 

Tartalom

Oktatáspolitika

Problémás jelenségek

Civil Közoktatási Platform

Pedagógusok

Diákok

Irodalomoktatás

Digitális pedagógia

Szakképzés, felnőttképzés

Felsőoktatás

L.Ritók Nóra

Gyermek- és ifjúságvédelem

Fogyatékkal élők

Pedagógia, pszichológia


 

Oktatáspolitika

Balog Zoltánék arra büszkék, amiben vereséget szenvedtek (11.13.)
Balog Zoltán minisztériuma olyan, mint az a szülő, aki megdicséri a gyereket bizonyítványáért, mert van olyan tárgy, amiből nem bukott meg, az elégetlenekről pedig nem vesz tudomást. Viszont képesek azzal is elbüszkélkedni, hogy feldarabolták saját torzszülöttjüket, a Kliket.
(Forrás: hvg.hu)

„Hiszek a vitában” (11.20.)

Mindenütt vannak szakmai viták, ahol munka folyik. A vita fogja elindítani azt a pezsgést, amiből eredmény lehet, ezért hiszek benne – jelentette ki lapunknak Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke a pedagógusbér-emelés differenciálását megalapozó értékeléssel kapcsolatban, amit jó eszköznek tart a tanárok motiválására. Arról is beszélt, hogy ebben a tanévben az iskolaigazgatókat szeretnék még inkább „helyzetbe hozni”, megmutatni, milyen lehetőségeik vannak a hatékonyság növelésére.
(Forrás: Magyar Hírlap)

Az Oktatási Hivatal válasza a tanulási problémás gyerekeknek: fogyatékos, vagy nem létezik (11.20.)

Az ország minden iskolájába megérkezett az Oktatási Hivatal várva-várt levele, amely iránymutatást ad, hogyan is értelmezendő a sok kérdést felvető “Taigetosz-törvény”, azaz a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) gyerekek értékelését szabályozó rendelet. Az új szabályok 2018. szeptember 1-től érvényesek. A tizenhat oldalas levélen a “Logopédia- BTMN Munkacsoport” aláírás szerepel, a tartalomból pedig kiderül, hogy ez a szakmai tömörülés éppen a saját feloszlatásán dolgozik. A következő tanévtől ugyanis a BTMN nem létező probléma.
(Forrás: B1 BLOGCSALÁD )

Magyarázkodik a minisztérium: semmi baj nincs a PISA-eredményekkel (11.21.)

Az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA felméréseken mutatkoznak majd meg – hívta fel a figyelmet MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében az oktatási államtitkárság. Az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA felméréseken mutatkoznak majd meg – hívta fel a figyelmet MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében az oktatási államtitkárság.
(Forrás: Eduline)

Pedagógusi bérek: Balog „viccesnek” találta a kritikát (11.22.)

A kialakult helyzeten a pedagógusok feltehetően nem nevetnek. Bár a kormány évek óta a pedagógusbérek emelését ismételgeti – ami valóban megtörtént –, arról nem tesznek említést, hogy ezek minimálbérhez kötöttségét eltörölték, vagyis értékállóságuk nem garantált. Ugyanerre a problémára már a szakszervezetek mellett a Nemzeti Pedagógus Kar is felhívta a figyelmet, megkérve a kormányt, hogy őrizze meg a pedagógusi bérek értékállóságát. Sőt, a bizottsági ülésen Hoffmann Rózsa KDNP-s volt oktatási államtitkár is pedzegette a tanári bérek értékállandóságának kérdését.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Ónody-Molnár Dóra: Valaki megint hatalmasat hazudik a magyar oktatásról, és nem valószínű, hogy a KSH az (11.22.)

A Klebelsberg Központ vezetője teljesen mást állít a pedagóguslétszám és a gyerekszám alakulásáról, mint a hivatalos statisztikai adatok. És ez a kisebbik baj. A szavaiból arra lehet következtetni, hogy a pedagógushiányt tankerületen belüli átirányítgatásokkal igyekeznek megoldani.Az interjúban Solti Péternek volt még egy értelmezhetetlen mondata. A KK elnöke azt mondta: „A gyermeklétszám csökken, a pedagóguslétszám viszont emelkedik, csaknem kétezerrel nőtt.” Nos, a KSH oktatásról szóló legfrissebb kiadványában, amely a 2016/2017-es tanévet elemzi, azt írják, hogy 1,6 százalékkal csökkent a gyerekek száma a tavalyi tanévhez képest, és 170 fővel nőtt a pedagógusok létszáma.
(Forrás: 168 óra)

Ónody-Molnár Dóra: Balog Zoltán: A rövid ideig tartó szegregáció felkészíthet az integrációra (11.23.)

Az emberi erőforrások minisztere 107 percet töltött a kulturális bizottságban – ennyi ideje jutott arra, hogy tájékoztassa a képviselőket tárcája munkájáról. Amelyet természetesen sikeresnek ítélt. Apró malőr azonban becsúszhatott, mert kiderült, a korai iskolaelhagyók egyre duzzadó száma miatt szakképzési ösztöndíjat vezetnének be, hogy ne érje meg 16 évesen a tanulás helyett a közmunkát választani.
(Forrás: 168 óra)

A magyar közoktatás 5 legnagyobb anomáliája (11.26.)

A Programme for International Student Assessment (PISA) legutolsó eredményei szerint a magyar diákok több kompetencia-területen is jelentős lemaradásban vannak Nyugat-Európai (és ázsiai) kortársaikhoz képest. 1. A magyar oktatáspolitikát olyan "szakemberek" irányítják, akik íróasztalok mögül akarnak  beleszólni alapvető oktatástechnikai (gyakorlati) kérdésekbe. 2.folyamatosan zajlik a forráskivonás a magyar oktatásból.3. a tanárok alulfizetettek, így az okosabbja átképezi magát és más területen próbál megélhetést találni. 4.a kormányzati politika, a szakmunkás képzést preferálja, az érettségit biztosító képzések helyett, és még a szakmunkásoknál is csökkenti a közismereti tárgyak óraszámát. 5. az iskoláknak nem biztosított a valódi autonómia sem szakmai, sem pedagógiai, sem szervezeti szinten.
(Forrás: Fórum Kúria blog)

Kozmetikázzák az iskolaelhagyó diákok számát (11.29.)

A tankötelezettség korhatára fontos, ám Európában csak kevés országban éri el a 18 éves kort, általában 15-16 évnél húzzák meg a felső határt. Megjegyzendő, hogy több állam a korhatár emelését fontolgatja, ugyanis az érettségi alapvető belépővé vált a munkaerőpiacra – szemben hazánkkal, ahol a kormány levitte a korhatárt 16 évre. Az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ig 10 százalék alá csökkenjen a korai iskolaelhagyók aránya, ugyanis ezen fiatalok lesznek leginkább kitéve a munkanélküliségnek, segélyezésük és felnőttkori képzésük pedig költségesebb, mint iskoláztatásuk. A korai iskolaelhagyók aránya – Magyarországot leszámítva – Európa-szerte csökkenő tendenciát mutat.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Elmúlt a felhajtás a Köznevelési Kerekasztal körül, idén már nem is ül össze (11.30.)
A szélesebb nyilvánosságot mellőzve, az eredeti tervekkel ellentétben hetekkel később alakult újjá a Köznevelési Kerekasztal szerdán. A szervezet – új nevén: Köznevelés-stratégiai Kerekasztal – idén már össze sem fog ülni, csak várhatóan január közepén. Az alakuló ülésen részt vett Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. A kerekasztalhoz csatlakozott Csapó Benő, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa. A pedagógus-szakszervezetek úgy döntöttek, nem vesznek részt a fórum munkájában.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Balog Zoltán: az egyházi iskola képes összekapcsolni a hitet és a tudást (12.01)

Az egyházi iskola lényegi sajátossága, hogy képes összekapcsolni a hitet és a tudást – mondta az emberi erőforrások minisztere a 300 éves budapesti Piarista Gimnázium jubileumi évének záró ünnepségén pénteken.a tudás hit nélkül csak hübrisz, gőg, olyan arrogancia, amely méltatlan az élethez, a hit tudás nélkül pedig sokszor nem más, mint babona. A hit nem hiszékenység, hanem a szó eredeti értelmében vett bizalom abban, hogy a világnak teremtője, „gazdája” van, aki képes gazdag életet ajándékozni.
(Forrás: Magyar Idők)

 

Problémás jelenségek

Kirekesztettség vár azokra, akik a munkát választják iskola helyett (11.14.)
Hazánkban elég súlyos probléma a különböző intézményekben tanulók kompetenciaszintjei közötti különbség is: a 2016-os felmérés szerint a szakközépiskolák 10. osztályában a tanulók kompetenciaszintje átlagosan alacsonyabb volt, mint a 6. osztályosoké, ráaádul a 9. és 10. osztályokban az érték nem növekedett. A jelentés szerint az utóbbi tíz évben felgyorsult a hátrányos helyzetű tanulók elkülönítése, beleértve a romákat is. A lakóhelyi elkülönülés erősödése és a szülői választás a beiratkozásnál együtt oda vezetett, hogy az oktatási rendszer etnikai alapon egyre szegregáltabbá vált.
(Forrás: 24.hu)

Radó Péter: A kutyát sem érdekli a tanterv (11.15.)
Ha a Magyarország is valódi jövőorientált oktatási rendszert szeretne kialakítani, akkor először helyre kell állítania olyan strukturális alapokat, mint például az iskolák autonómiája, az okos, rugalmas, decentralizált finanszírozás – mondja Radó. A központi szabályozások helyett a teljesítményelvárásokat kellene rögzítenie. „Ám ezek még mindig csak 20. századi feltételek. De amíg ezek sem adottak, addig nem lehet a 21. századi tanulási célokat szolgáló változtatásokat bevinni az oktatási rendszerbe. Szerencsésebb országokban, ahol az ezzel kapcsolatos szakmai diskurzus feltételi adottak, nagyjából 20 éven belül drámai változás várható a tanulásban, éspedig pozitív irányban. Az a baj az, hogy Magyarország ezen elkerülhetetlen paradigmaváltásnak eleve erős hátránnyal fog majd nekiindulni.”
(Forrás: hvg.hu)

Hiába költünk egyre többet az oktatásra, a magyar gyerekek mégis rosszabbul tanulnak (11.15.)

Egyre többet költünk oktatásra és a tanári pálya is vonzóbb lett, mégsem ezek az Európia Bizottság legfrissebb oktatási jelentésének legfontosabb megállapításai. A beszámoló szerint az elmúlt három évben romlott a magyar diákok tanulmányi teljesítménye, és nőtt azok száma, akik inkább a közmunkát választják a tanulás helyett. Az Emmi viszont úgy látja, hogy minden szép és jó. 
(Forrás: abcug)

Tiltakozó nyilatkozat a középfokú oktatás átalakításával kapcsolatban (11.17.)
Pedagógushivatásukat gyakorló szakemberekként, sokan iskolás gyerekek szüleiként, és elsősorban tudatosan és felelősségteljesen gondolkozó állampolgárokként döbbenetünket és felháborodásunkat fejezzük ki a középfokú oktatás tervezett átszabásával kapcsolatban, illetve a jövő évi oktatásügyi költségvetés-tervezet láttán. A gimnáziumi férőhelyek számának drasztikus csökkentésével és a szakképzés átalakításával az eddig is sok sebből vérző, a társadalmi különbségeket enyhíteni képtelen iskolarendszer a jövőben végképp beáll egyfajta kasztrendszer kialakításának szolgálatába, és gyakorlatilag teljesen ellehetetlenít mindenfajta társadalmi mobilitást.
(Forrás: Hívatlanul.com)

Ez az igazi tragédiája a magyar iskolának – új elemzések a PISA 2015-ről (11.21.)

A gyerekek családi helyzete a problémamegoldás modulnál kevésbé meghatározó a legtöbb vizsgált országban, hazánkban e téren is jelentős tényező: nálunk határozza meg legjobban az elért pontszámot a diák élethelyzete. Ez egybecseng a sokak által kialakult képpel, miszerint itthon csak azok a diákok érnek el jó eredményt, akiknek szülei finanszírozni tudják a különórákat, a többieknek marad a készségeket figyelmen kívül hagyó nemzeti kerettanterv.
(Forrás: hvg.hu)

Ebben a leggyengébbek a magyar diákok (11.21.)

A háromévente végzett világszintű kompetenciafelmérésben szinte mindig az OECD-átlag alatt teljesítettünk, ez a most publikált, kollaboratív problémamegoldást vizsgáló modult illetően is így történt, ám ezúttal rosszabb lett a helyzet: a régióban is sereghajtók vagyunk.Míg az OECD átlag 500, a magyar diákok mindössze 472 pontot értek el. A posztszovjet országok közül előttünk van Észtország (535), Szlovénia (502), Csehország (499), Lettország (485) és Horvátország (473) is. Mögöttünk mindössze Litvánia (467), Szlovákia (463) és Bulgária (444) végzett a mért államok közül. A legjobb helyen Szingapúr végzett 561 ponttal.
(Forrás: Inforádió)

Kedves szülők, tanárok, felelős felnőttek, térjetek észre! (11.22.)

A félelem, szorongás az egyik leggyakoribb téma a tíz-tizennyolc évesek által anonim módon felkereshető chaten. Kedves szülők, nevelők, felnőttek! Mit csinálunk a gyerekeinkkel? Hogy lesz belőlük egészséges felnőtt, ha már gyerekként nem alszanak, nincs idejük kortárs kapcsolatokra, vagy csak úgy elmélázni? Ha azt ültetjük beléjük, hogy nem érdemelnek meg egy párkapcsolatot? Ha az általános iskolában úgy érzik, épp most teszik tönkre az egész életüket, mert hármasra sikerült egy felmérő? Ha a védőnőnek tudják csak elmondani, hogy vannak? Nem lehet minden gyereket pszichológushoz küldeni, akit a szülei nem védenek meg ettől az őrülettől.
(Forrás: wmn.hu)

A kormány meg sem próbálja uniós szintre hozni a diplomások arányát (11.24.)

Csapó Benő szerint, a magyar felsőoktatás rossz ütemben fejlődik, ami abból is következik, hogy a diákok egyre gyengébb teljesítménnyel kerülnek egyetemre és főiskolára, így egyre nehezebben képezhetőek. Az államtitkár mégis bízik benne, hogy a magyar diplomások aránya növekedni fog, ám hogy ezt mitől várja, arra nem adott választ. Palkovics László azt emeli ki, hogy a magyar diploma nagyon értékes.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Kevéssé értékelik egyelőre a többletmunkát az iskolák (11.25.)

A tankerületi központok által fenntartott intézmények kevesebb mint öt százalékában differenciálták a béremelés utolsó részletét szeptemberben. Az iskolák több mint 20 százaléka döntött úgy, hogy differenciálja az osztályfőnöki, intézményvezető-helyettesi és a munkaközösség-vezetői pótlékokat – adott tájékoztatást lapunk megkeresésére a Klebelsberg Központ. Hozzátették: az intézmények az idén kidolgozzák a teljesítményértékelés szempontrendszerét.
(Forrás: Magyar Idők)

Civilek és pártok ezentúl nem oszthatnak ételt? (11.27.)

A Népszava birtokába jutott EMMI-tervezet csak állami, önkormányzati és egyházi szervezeteknek adna ilyen célra területfoglalási engedélyt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a javaslatot most egyeztetik más tárcákkal és még nem tette nyilvánossá a tervet. A lap belső forrásai szerint a civil szervezetektől elvennék ezt a lehetőséget. Ennek előszele, hogy sok ételosztással foglalkozó egyesület már hónapok óta nem kap területfoglalási engedélyt pénzért sem, nemhogy ingyen, pedig korábban több fővárosi kerület méltányosságból elengedte a foglalási díjat. A civilek közül többen azt mondják, már most is kénytelenek trükközni, ha ételt szeretnének osztani a rászorulóknak.
(Forrás: Gépnarancs)

Az oktatási rendszer kihívásaira keresték a válaszokat (12.01.)

A jelenlegi magyar oktatási rendszer nem tudja követni a gyors technikai fejlődést és nem reagál azokra a kihívásokra sem, ami a tudás szerepét éri ebben a környezetben – vázolták az oktatáskutatók a péntek esti kerekasztal-beszélgetésen. Az iskolai környezet átalakítását többen is felvetették kisebb tantermek és kisebb tanulói csoportok mellett érvelve. Radó Péter szerint az online megoldások is nagyobb szerepet kaphatnának az órákon, a Pisa-teszteken ugyanis bebizonyosodott, hogy az online világban otthonosan mozgó gyerekek jobban teljesítenek.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Ideje lenne rákapcsolni, és átírni az alaptantervet (12.03.)

Nahalka István oktatáskutató úgy látja, az átlag alatti PISA-eredmények arról tudósítanak: ideje átírni az adatokat és képleteket középpontba helyező alaptantervet. Különben a középmezőnyből is kikerülünk. „A magyar pedagógustársadalomban megvan a lehetőség arra, hogy elsajátítson egy új kultúrát, az intézményeinkben meglenne az a potenciál. (…) Ehhez az kellene, hogy ne legyenek akadályok, márpedig ma az autonómia teljes elvonása, a mindent központból meghatározunk politikája abszolút gátat jelent az ilyen folyamatokkal szemben” – mondta a Látótérnek a szakember.
(Forrás: hirtv)

Brüsszeli köldökzsinóron lóg a magyar oktatás (12.04.)

A Magyarország éves oktatási kiadásai több mint ötödének megfelelő összeget, közel négyszázhatvanmilliárd forint európai uniós forrást kap a következő két évben a hazai oktatási rendszer. Olyan fontos feladatok ellátására is forrást ad Brüsszel, mint a felzárkóztatást célzó tanodák támogatása, tehetséggondozás, iskolai közösségépítés, illetve életvezetési tanácsadás. A 2020-ban záródó uniós finanszírozási ciklus után jelentős mértékben csökkennek majd a vissza nem térítendő támogatások, miközben emelkedik a projektekben vállalandó önrész mértéke. Tehát ha a közeljövőben érdemi fejlesztéseket, illetve felzárkóztatást szeretne elérni Magyarország az oktatás területén, akkor a következő kormánynak jelentősen – százmilliárdokkal – növelnie kell a költségvetésben az oktatási rendszer finanszírozását, hogy pótolja a kieső uniós forrásokat.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

Civil Közoktatási Platform

Jelentős változásokra van szükség az oktatásban: Íme az elképzelések (11.12.)

Jelentős változásokra van szükség az oktatásban – legalábbis ez derült ki az ellenzéki pártok elképzelései alapján. A Civil Közoktatási Platform meghívására 10, a választáson is induló párt politikusa mondta el terveit arról, mit és hogyan változtatna, ha tehetné. További részletek a videóban.
(Forrás: atv)

Az elmúlt 8 év az oktatásban

A Szülői Hang Közösség egy kérdőívvel szeretné megismerni a szülők véleményét a jelenlegi helyzetről és a változtatási igényekről. Azt kérik,hogy saját tapasztalataik alapján válaszoljon akérdésekre. A válaszokat a Civil Közoktatási Platform szakértőinek bevonásával fogják kiértékelni. Az eredményeket nyilvánosságra hozzák, így a szülői véleményeket, elvárásokat közvetíteni tudják azok felé, akik az ország vezetésére készülnek.
(Forrás: Szülői Hang)

 

Pedagógusok

"Komoly dolgozói szegénységgel" küzdenek a kezdő pedagógusok? (11.14.)

Ikotity István (LMP) szerint a pedagógus-életpálya bevezetése után is komoly dolgozói szegénység sújtja a kezdő pedagógusokat. A közszféra legjobban bérezett dolgozóinak kell lenniük a pedagógusoknak és az LMP minden költségvetési száz forintból húszat, azaz a GDP 10 százalékát az oktatásra költené – ismertette.
(Forrás: Eduline)

Óráról hívták ki az idős tanárt, hogy kirúgják (11.16.)

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvédje, Nyitrai Károly arról mesélt a Népszavának, hogy az iskolákban hogyan bánnak a nyugdíjt elért kollégákkal. Volt olyan ügyfelem, akit tanóráról hívott ki az intézményvezető, hogy közölje vele: hónapokkal korábban elérte az öregségi korhatárt, ezért már nem taníthat tovább, sőt már rég nem dolgozhatna az iskolában. Ott helyben, közös megállapodással meg is szüntették közalkalmazotti jogviszonyát- mondta el Nyitrai, aki hozzátette, nemcsak jogilag aggályos a dolog, de méltatlan is egy 30-40 évet végig tanító pedagógussal szemben. 
(Forrás: Propeller)

Tanárhiány – A fele se tréfa! (11.23.)

A tisztánlátást viszont nehezíti, hogy a kormányzat ködösít a tanárhiányról. A Klebelsberg Központ lapunkkal korábban azt közölte, az általuk fenntartott iskolákban mintegy "1300 státusznyi tanórát látnak el túlórában a pedagógusok". Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tájékoztatása szerint jelenleg 172 ezer a fő munkaviszonyú pedagógusok száma, a betöltetlen álláshelyek ennek 1-2 százalékát teszik ki. Vagyis a szaktárca szerint is legalább1700-3400 tanár hiányzik. A kormány által életre hívott Nemzeti Pedagógus Kar viszont legalább 4500 betöltetlen álláshelyről tud. Vagyis annyi biztosan állítható: Balog miniszter tévedett, nem néhány száz, hanem több ezer tanár hiányzik.
(Forrás: Népszava)

Méltatlan minősítés – 18 sorban 28 hibával (12.02)

Líviát megdöbbentette, hogy olyan ember értékeli mások munkáját és dönt a sorsukról, aki a 18 soros bírálatban 28 helyesírási és központozási hibát vétett. Fellebbezett és megpróbálta kijavítani a hibákat (a bíráló például kifogásolta, hogy megsérti az anonimitást, az egyik dokumentumban ugyanis benne maradt néhány gyerek neve), a rendszer azonban négy hónappal a feltöltés után már nem engedett hozzáférni a feltöltött anyagokhoz.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

 

Diákok

Nagyüzem lesz a középiskolákban: 5800 szóbeli vizsgát tartanak öt nap alatt  (11.17.)

A szóbelik az érettségi vizsgabizottságok előtt zajlanak. Ebben az időszakban 120 érettségi vizsgabizottságot működtető középiskolában, illetve kormányhivatalban 136 vizsgabizottság előtt mintegy 5800 középszintű szóbeli vizsgát bonyolítanak le. A bizottságok a középszintű szóbelik után hirdetik ki a vizsgázók valamennyi érettségi eredményét. A vizsgázó, illetve a kiskorú vizsgázó szülője a bizottság döntése ellen az eredményhirdető értekezletet követő öt napon belül – kizárólag jogszabálysértésre való hivatkozással -– fellebbezést nyújthat be az érettségi vizsgajelentkezést fogadó intézményen keresztül a területileg illetékes kormányhivatalnak.
(Forrás: Eduline)

Elit gimnáziumok diákjai távkorrepetálják hátrányos helyzetű társaikat (11.27.)

Létezik egy program, mely az internet és a digitális eszközök bevonásával e-tanuló csoportba szervezi az elit budapesti gimnáziumok és a leszakadó régiók jobb sorsra érdemes diákjait. Hogyan működik a közös tanulás? – Egy január óta együtt dolgozó páros, a 17 éves Eszter, és a 13 éves Brigi vezetett be bennünket közös „tanulószobájukba.”
(Forrás: hvg)

Dráma az iskolában – Megdöbbentő dolgokat tudhatunk meg a kamaszokról (11.26.)

Mélyre ment tüske – Rettegnek a jövőtől, és ha kérdezik őket, ömlik belőlük a szó. De ritka és akkor sem mindig őszinte az érdeklődés a kamaszok problémái iránt. A bennük élő frusztrációk feloldásában azonban sokat segíthet az iskolai drámapedagógiai oktatás és a színjátszókörös foglalkozás – olykor hősök születnek így, olykor megnyugvást találnak a nemcsak őket, de a társadalom egészét is érintő gondok közepette. Perényi Balázs drámapedagógussal beszélgettünk.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Összetört pengét akartak itatni egy fiúval egy békéscsabai iskolában (11.29.)

Bíróság elé állítanak egy 14 és egy 15 éves békéscsabai fiút, akik áprilisban pengedarabokat tettek 13 éves osztálytársuk ivópalackjába – közölte az ügyészség szerdán. A fiúk egy békéscsabai általános iskola hetedikes tanulói voltak. Idén április 19-én aztán az egyik fiú borotvapengét vitt magával az iskolába, amelyet több darabra törtek, és a penge felét, illetőleg egy negyed darab éles pengedarabot az utolsó órán beletették áldozatuk műanyag ivópalackjába, amelyben akkor tea volt. Csak a véletlenen múlt, hogy nem ivott bele,
(Forrás: hvg.hu)

„Sok a fenék, és kevés a szék”: miért nem politizálnak a magyar fiatalok? (11.29.)

Lassan közhelyszámba megy, hogy a magyar fiatalok még régiós, illetve európai összevetésben is inaktívak, ha politikáról van szó. Sőt: egyenesen valamiféle gyanús, megvetendő dolognak tartják a politikát, amivel tisztességes ember nem foglalkozik. Ennek következtében aztán nem választanak pártot, nem vesznek részt sem a pártpolitikai életben, sem egyéb közéleti aktivitást nem mutatnak számottevően, és végül a szavazáson is alacsony számban vesznek részt. Ráadásul az utóbbi évek hozadéka, hogy egyre több fiatal el is hagyja Magyarországot.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

Irodalomoktatás

Nényei Pál: Érthetetlen a kötelező olvasmányok körüli feszültség (11.11.)

A tanár felelőssége ma sokkal nagyobb, mint korábban – véli Nényei Pál író, középiskolai tanár. Ha egy mű nem adja magát könnyen, akkor szerinte egy gyerek ma sokkal hamarabb a sarokba hajítja, éppen ezért a tanárnak kell felmutatnia azokat a kapcsolódási pontokat, melyek segítségével a művet a gyerek is magáénak érezheti. Az irodalom visszavág című könyvében is erre tesz kísérletet, amikor az irodalom születését, a görög eposzok vagy színház világát kortárs összefüggésekbe ágyazva próbálja felfesteni.
(Forrás: Könyvesblog)

Olvasni kötelező, de mit? Magyarul Balóval – videó (11.20.)

A magyartanítás problémáiról, a műveltségeszmény változásairól beszélget Arató Lászlóval Magyartanárok Egyesülete vezetőjével, Fenyő D. Györggyel, a Radnóti Gimnázium magyartanárával és Nényei Pál tankönyvszerzővel, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanárával
(Forrás: rtl.hu)

 

Digitális pedagógia

Itt lenne az ideje végre megválaszolni, depresszióba taszítja-e gyerekeinket a mobilnyomkodás és a Facebook (11.22.)

A közösségi oldalak megjelenése óta tudományos körökben komoly vita folyik arról, hogy azok milyen hatással vannak a fiatalokra. Az általános megállapítás szerint ugyanúgy lehet jó is, mint rossz, hiszen a közösséghez való tartozás érzése mellett könnyen előfordulhat, hogy a barátokból ellenségek lesznek, a fiatalok pedig csalódnak az emberi kapcsolatokban. A dolog azonban úgy tűnik, nem ennyire egyértelmű. A napokban két tanulmány is megjelent a témában, a kettő pedig ellentétes eredményre jutott.
(Forrás: hvg.hu)

Leolvasható kudarc (11.26.)

Működésképtelen állami rendszerek, homályos koncepciók, gyenge alapok, hiányzó szaktudás. Magyarországon évtizedek óta kísérleteznek olyan átfogó digitális rendszerek bevezetésével, mint az e-recept vagy az e-napló. A végeredmény – tisztelet a kivételnek –: gyanakvó polgárok, gyanús közbeszerzések és akadozó ügyintézés. A jó szándék mindig megvolt, de valahol állandóan utat tévesztünk.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

 

Szakképzés, felnőttképzés

Az oktatásnak a munkaerőpiac igényeinek megfelelően kell megújulnia (11.27.)
Az oktatásnak, ezen belül a szakképzésnek és a felnőtt oktatásnak a munkaerőpiac igényeinek megfelelően kell megújulnia, hogy az oktatási rendszer ki tudja alakítani a vállalatok által elvárt kompetenciákat – mondta Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten az Európai Szakképzési Hét záró rendezvényén.
(Forrás: Magyar Idők)

Ennyiért mozdulnának a fiatalok (11.28.)

Nőtt azoknak a 19-29 éves fiataloknak a száma, akik nem költöznének az országon belül máshova egy új állás miatt: 10-ből két fiatal nem mozdulna a munka miatt. A többség, a fiatalok közel fele akár egy másik megyébe is átmenne, de az aktív keresők 37 százaléka ezt csak a jelenlegi fizetése duplájáért tenné meg – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A diákok nyitottabbak a külföldi munka iránt.
(Forrás: Inforádió)

Parragh László: A kereslet alapján változik a jövőben a szakképzés (12.02)

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke cáfolja azokat az állításokat, amelyek szerint „lebutított” képzést kapnának a fiatalok, mivel az alapkompetenciák elsajátításához továbbra is a többéves oktatást kell elvégezni. Ugyanakkor az alapra épülő további kompetenciák elsajátítása meggyorsítható. Ebben a jövőben nagyobb segítséget nyújtanak a vállalati szféra szereplői is. A felnőttképzések közül pedig a piacképes szakmák lesznek támogatottak, de a kínálat továbbra is megmarad.
(Forrás: Magyar Idők)

 

Felsőoktatás

Itt a HVG felsőoktatási toplistája: ezek a legjobb hazai egyetemek, főiskolák (11.15.)

Megőrizte az első helyet a HVG felsőoktatási rangsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem, amely mind az oktatói, mind a hallgatói kiválóság alapján összeállított alrangsorban vezet – közölte az Eduline.hu.  Az ELTE-t a Szegedi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem követi az összesített listán, de a rangsor készítői az öt legjobb eredményű felsőoktatási intézmény közé sorolták a Semmelweis Egyetemet és a Debreceni Egyetemet is. Az összesített és a kari rangsor idén is a hallgatói és az oktatói alrangsorból áll össze.
(Forrás: hvg.hu)

Zaklatás az egyetemeken: még nem hallottak ilyenről, de van segítség (11.17.)

A kilenc felsőoktatási intézményből négy válaszolt megkeresésünkre, a Heti Válaszban pedig interjú jelent meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorával, bár ebben nincs pontos válasz kérdéseinkre, de elhangzik benne néhány releváns információ. A kiküldött levelekben azt kérdeztük, tapasztaltak-e az érintett egyetemen olyat, hogy egy tanár vagy dolgozó visszaélt vélt vagy valós hatalmával más tanárral vagy dolgozóval szemben, illetve megkérdeztük, ilyen esetben milyen fórumhoz fordulhat a tanár vagy egyetemi dolgozó, ahonnan segítséget remélhet.
(Forrás: hvg.hu)

Morzsolódó egyetemisták – Egyre többen hagyják félbe a tanulmányaikat (11.21.)

A szakemberek becslése szerint átlagosan a diákok jóval több mint harmada kopik ki a felsőoktatásból, de egyes területeken ennél rosszabb az arány. Az Oktatási Hivatal 2015-ben készült felmérése azt vizsgálta, hányan végeznek az eredeti szakjukon. Ebből az derült ki, hogy az alapképzésben közel 50 százalék a lemorzsolódás, a mester- és a doktori képzésekben valamivel jobb az arány. Viszont ebben az adatban még nincsenek benne azok a fiatalok, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudják átvenni az oklevelüket. Vagyis kijelenthető: a magyar felsőoktatásban magasnak tekinthető a hallgatók lemorzsolódása, bár nemzetközi összehasonlításban ezzel valahol a mezőny közepén vagyunk.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

„Demokráciában ez nagy halál” – Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus (11.26.)

Csak hiába képzünk még több fejlesztőpedagógust, ha az iskolának nincs pénze. Ugyanis pedagógus sincs már. A fejlesztőpedagógusok napközist játszanak a tanárhiány miatt. Közben meg ki fejleszti a gyerekeket? Az nem lenne rossz lépés, ha az egész BTMN kategóriát megszüntetnék, mert ez fából vaskarika, semmire sem jó. Viszont ezt csak akkor lehetne megtenni, és az ezzel járó felmentést elvenni, ha a pedagógusokat kiképeznék, ha a mindennapi oktatásban a tanárok megfelelő tanítási módszereket tudnának alkalmazni.
(Forrás: Magyar Narancs)

Tudományegyetemen terjesztik a legalantasabb propagandalapot (11.29.)

Egyre több ELTE-s karról kaptunk olyan információkat, mely szerint a Habony-közeli, pártsemlegesnek kevéssé mondható Lokál napilapot rendszeresen terjesztik az egyetemen, sőt van ahol külön újságtartó állványt is fenntartanak neki. Feltehetőleg valamilyen szerződéses viszonyban áll a kormányközeli újság, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ugyanis – mint azt több olvasónk is jelezte – a korábban külön a Metropolnak fenntartott helyeken ma már a Lokál példányai találhatóak meg.
(Forrás: Átlátszó Oktatás)

 

L.Ritók Nóra

L. Ritók Nóra: Nem nagyon találkozunk politikusokkal a szegregált utcákban (11.28.)

"Nem érzékelek a mélyszegénységben élők helyzetén szinte semmilyen változást, mint ahogy a gyerekek helyzetén sem" – mondja a berettyóújfalui kistérségben sok éve esélyteremtő modellt működtető L. Ritók Nóra. Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője lassan egy évtizede írja meg rendszeresen a tapasztalatait a hvg.hu A nyomor széle blogjában és másutt. Most könyv jelent meg felkavaró, elgondolkodtató írásaiból. Interjú.
(Forrás: hvg.hu)

A legdurvább szegénységről írt könyvet L. Ritók Nóra (11.28.)

L. Ritók Nóra 1000 oldalnyi történetéből, blogbejegyzéséből szerkesztették össze a Láthatatlan Magyarország című könyvet, mely több tízezer éhező gyermek életébe és a magyar mélyszegénységbe enged betekintést.Kedd reggel a Katona Színházban, a könyv bemutatóján az Igazgyöngy Alapítvány vezetője kiemelte, a történetek összegyűjtésénél, szerkesztésénél nagyon fontos szempont volt, hogy a történetek hatásosak legyenek, közben a könyv ne menjen át szegénység-pornóba.
(Forrás: Szeretlek Magyarország)

L. Ritók Nóra: Budapestről nem látni, mi történik egy kis falu zsákutcájában
Annak ellenére, hogy L. Ritók tisztában van vele, hogy konkrét, olykor igen szomorú esetek bemutatása jobban megfogja az embereket, arra azért vigyáztak, hogy a most megjelenő kötet ne „szegénységpornó” legyen. Szerinte ugyanis ha túlságosan sokkolni akarnák az olvasót, egy idő után megcsömörlene az ember. Azon ugyanakkor maga is megdöbbent az írásokat olvasgatva, hogy mennyi munkát végeztek a munkatársaival együtt. A segítségnyújtás elsősorban még mindig Berettyóújfalu környékén történik, de sokszor előfordul, hogy az ország más területén élők helyzetén is próbálnak javítani.
(Forrás: Magyar Narancs)

 

Gyermek- és ifjúságvédelem

Csak az volt a fura, hogy sok a gyerek (11.20.)

Az iskolát befejezték, dolgoznak, és azon vannak, hogy azt a szeretetet és biztonságot megadhassák gyerekeiknek, amit ők a saját családjuktól nem kaptak meg. Most publikáltak egy tanulmányt az SOS Gyermekfalvakból kikerülő fiatalok helyzetéről, és ez alapján úgy tűnik, hogy a többség szépen boldogul az életben. A gyermekfaluban töltött évekre pozitívan gondolnak vissza, és utólag jó döntésnek tartják, hogy kiemelték őket a családjukból.
(Forrás: abcug.hu)

Esélyük sincs a menekült gyerekeknek, hogy bizonyítsanak (11.23.)

Nem derülhet ki, mennyire jók matekból a menekült fiatalok, ha hiányos magyar nyelvtudásuk miatt nem értik meg a szöveges feladatokat, és hiába érettségizhetnek magyar helyett magyar mint idegen nyelvből, ha a történelem érettségihez ennél magasabb szintű nyelvtudás kell. Ilyen és ehhez hasonló buktatók mutatják, mennyire nem érzékeny a magyar oktatási rendszer a nem magyar anyanyelvű fiatalokra. Pedig a menekülteket törvény szerint ugyanolyan oktatási jogok illetik meg, mint a magyar állampolgárokat.
(Forrás: abcug.hu)  

 

Fogyatékkal élők

"Mindenki egyformán ember" (11.20.)

Hat éve már, hogy Csordás Anett néhány szülőtársával együtt megalapította a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesületet. Ez jelenleg az egyetlen civil szervezet az országban, amely a központi idegrendszeri sérült gyermekeket és családjaikat támogatja. Az egyesületnek körülbelül 150 fő tagja van, négy másik civil szervezettel működnek együtt, és több ezer fős levelezőcsoportjuk van, amellyel napi kapcsolatot tartanak. Az egyesület tagjai rendszeresen gyűjtenek adományt rászoruló családoknak és támogatják a gyerekek külföldi kezelését, családi programokat szerveznek; tevékenységükben kiemelt szerepet kap az érdekvédelem, a párbeszéd kialakítása, az együttműködés a döntéshozókkal és más civil szervezetekkel.
(Forrás: Házi Patika)

Prókai Eszter: Előbb állítsuk lábra a gyereket, a többi ráér! (11.29.)

A társadalombiztosító csak a halló- és látásjavító készülékeket tartja államilag finanszírozható kommunikációs eszköznek, ezeken túl nem jár támogatás. Pedig számtalan más, korszerűbb módja létezik már annak, hogy a sérült gyerekek ki tudják magukat fejezni. Ezek azonban nagyon drágák ahhoz, hogy az ápolási díjból élő családok megvegyék őket. Az egészségügy hozzáállása jól tükrözi az egész rendszer szemléletét: a fogyatékossággal élőket előbb lábra kell valahogy állítani, pedig ennél sokkal fontosabb lenne, hogy a kommunikációjukat fejlesszük. Az azonban sokszor csak az iskolában kezdődik el, amikor már túl késő.
(Forrás: abcug.hu)

 

Pedagógia, pszichológia

Holisztikus megközelítés a pedagógiában (11.23.)

A pedagógusok világképének eltérősége miatt a holisztikus nézőpont érvényesülési lehetősége is meglehetősen széles sávban mozog. Ez így is van rendjén. Amit viszont fontos kiemelni, hogy minél inkább megvalósul a holisztikus látásmód bensővé válása, úgy horizontális, mint vertikális kiterjedésben, annál inkább lehetséges széles látókörű gyermekeket, felnőtteket nevelni, tanítani. Ennek hatása a társadalom megannyi szegletében pozitív hatást indukál. Az egyidejű minél komplexebb foglalkozás a nevelés-oktatás résztvevőivel közelebb hozza őket a valós élethelyzetekhez, könnyebben sajátítják el a helyzetfüggő rugalmas alkalmazkodás, elfogadás, avagy kezdeményezés művészetét.
(Forrás: Tani-tani Online)

Aránytalan a lemaradás a magyar iskolában (videóval) (11.24.)

Nálunk sokkal kevesebb kiemelkedő teljesítményű diák van. Például Amerikával nagyjából egy szinten teljesítettünk matematikából, természettudományból, de ha azt nézzük meg, hogy hatos szinten, a legmagasabb teljesítményszinten hogyan teljesítenek a diákok, akkor Amerikában már sokkal magasabb arányban fordulnak elő a diákok. Nagyjából ugyanez a helyzet a lemaradókkal is: aránytalanul sokan lemaradnak a fősodorból nálunk – mondta el Csapó Benő.

(Forrás: Hírtv)

Ilyen egy jó pedagógus – pszichológusokat és pedagógust kérdeztünk (11.23.)
Mely tanárainkra emlékszünk vissza szeretettel? Volt valamilyen közös tulajdonságuk, amelyek igazán jó tanárokká tették őket? Vajon szüleink és mi ugyanazokat a jellemzőket említenénk? Rengeteg kérdés merült fel bennünk is, ezért a témában érintett pszichológusoknak és pedagógusnak is feltettük azt a kérdést, hogy mitől lesz jó egy pedagógus. Hogy mit mond Vekerdy Tamás, "Jocó bácsi" vagy N.Kollár Katalin és Szabó Éva erre a fontos kérdésre, az a cikkünkből kiderül. 
(Forrás: Mindset)

Magyar mélyszegénységből római galériába (11.25.)

Apró lépések a művészetben a társadalmi integrációért címmel nyílt pénteken kiállítás a római Medina Roma művészeti galériában. Húsz mélyszegénységben élő magyar gyermek festményeit csodálhatja meg az olasz közönség, mindegyik kis művész az Igazgyöngy Alapítvány programjában vesz részt.A tárlatot szervező Tresure Rome és Tresure Rome Collection olasz cégek tulajdonosa, Kiss Henrietta hosszú ideje követi, és ahogy tudja, segíti az alapítvány munkáját.
(Forrás: Magyar Nemzet)

A biológia tanárnő meghackeli az oktatási rendszert (11.22.)

Joós Andrea nem bírta elviselni, hogy a diákjai unják a biológia órát, ezért kitalálta az élménybiológiát. A diákok az óráin csirkét boncolnak, videón felelnek, pontokat gyűjtenek, párosan írnak dolgozatot. Mindez nehezen szuszakolható bele a merev magyar oktatási rendszerbe, de reméli, hogy a jövő tanárgenerációjának már ez lesz az alapvetése.
(Forrás: abcug.hu)

Kevéssé értékelik egyelőre a többletmunkát az iskolák (11.25.)
A tankerületi központok által fenntartott intézmények kevesebb mint öt százalékában differenciálták a béremelés utolsó részletét szeptemberben. Az iskolák több mint 20 százaléka döntött úgy, hogy differenciálja az osztályfőnöki, intézményvezető-helyettesi és a munkaközösség-vezetői pótlékokat – adott tájékoztatást lapunk megkeresésére a Klebelsberg Központ. Hozzátették: az intézmények az idén kidolgozzák a teljesítményértékelés szempontrendszerét.
(Forrás: Magyar Idők)

„Demokráciában ez nagy halál” – Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus (11.26.)

Csak hiába képzünk még több fejlesztőpedagógust, ha az iskolának nincs pénze. Ugyanis pedagógus sincs már. A fejlesztőpedagógusok napközist játszanak a tanárhiány miatt. Közben meg ki fejleszti a gyerekeket? Az nem lenne rossz lépés, ha az egész BTMN kategóriát megszüntetnék, mert ez fából vaskarika, semmire sem jó. Viszont ezt csak akkor lehetne megtenni, és az ezzel járó felmentést elvenni, ha a pedagógusokat kiképeznék, ha a mindennapi oktatásban a tanárok megfelelő tanítási módszereket tudnának alkalmazni.
(Forrás: Magyar Narancs)

"Békén kellene hagyni a tanárokat" (12.01.)

Minden vizsgálat bebizonyította, hogy aktivitás közben lehet tanulni, és így fejlődik az idegrendszer is. Ma egy tanóra 70 százalékában a tanár aktív, tehát az iskolában leginkább a pedagógus fejlődik, nem a gyerek – véli Gyarmathy Éva pszichológus. Hogy jön a digitális kultúrához az ősember-gondolkodás? Miért nincs értelme az alaptantervnek? Miben van igaza Csépe Valéria miniszteri biztosnak? Interjú.
(Forrás: hvg.hu)

A hatalommal való visszaélés és a zumba. Gyarmathy Éva írása (12.02.)

A hatalommal való visszaélés legpusztítóbbja, amikor a tudásátadó, segítő, támogató pozícióval él vissza valaki, mert a tudásátadásra, segítésre és támogatásra várók nem csupán kiszolgáltatottak, hanem szocializációs helyzetben vannak. Ennek a prototípusa a szülői helyzet. Ezt követi a pedagógus, mentor, tréner, terapeuta szerep, amelyek kicsit mind a szülői szerepet is hordozzák, és így rendkívüli mértékben bizalmi helyzetek. Amikor nem csupán a tudásával, hanem teljes személyiségével vesz részt a folyamatban a meghatározó pozícióban lévő fél, akkor a tudástartalom mellett, a viselkedés is átadódik mint modell.
(Forrás: Tani-tani Online)