SAJTÓFIGYELŐ 2017.12.04-2018.01.02.

2018-01-03
sajtofigyelo_01_03

A jelenlegi sajtószemle majdnem egy teljes hónap anyagát tartalmazza.

A legnagyobb hatású médiameghírek azonban december 30. és január 1. között jelentek meg, miután az iskola- és óvodavezetőkhöz  megérkezett a felszólítás a HIT (Honvédelmi Intézkedési Terv) elkészítésére.  „Valami tévedésről lehet szó, mert ráadásul a félelemkeltés konkrétan is veszélybe sodorja az országot. Azzal ugyanis, ha valamit elhiszünk, rendkívüli mértékben megnöveljük a bekövetkezésének valószínűségét. Az önbeteljesítő jóslat már jó pár évtizede leírt folyamat. Első lépésben el kell ültetni egy hitet, hogy valami be fog következni. Ennek megfelelően megváltozik az emberek attitűdje, viselkedése, így a várt esemény jó eséllyel bekövetkezik. Bankcsőd, tőzsdei összeomlás, pénzek elértéktelenedése, mind így történik. A pedagógiában Pygmalion-effektusként jól ismert jelenség, hogy amely gyerekről azt gondolja a pedagógus, hogy kiváló képességű, jobban fejlődik, mint akiről ellenkező véleménye van.” (Gyarmathy Éva: Jobb nem félni, hvg.hu, 2018.01.02.)

Tartalom

  1. Honvédelmi nevelés (HIT)
  2. Oktatáspolitika
  3. Problémás jelenségek
  4. PIRLS eredmények (szövegértés)
  5. Civil Közoktatási Platform – Tanítanék Mozgalom
  6. Pedagógusok
  7. Diákok
  8. Nemzeti Alaptanterv
  9. Digitális oktatási stratégia
  10. Felsőoktatás
  11. Szakképzés, felnőttképzés
  12. Esélyteremtés
  13. L.Ritók Nóra
  14. Gyermek- és ifjúságvédelem
  15. Fogyatékkal élők
  16. Pedagógia, pszichológia
  17. Könyvismertetők

 

 

1. Honvédelmi nevelés

Kiemelt ügy a honvédelmi nevelés, 17,5 milliárdot kaptak a kiválasztottak (12.29.)

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány a Honvédelmi Sportközpontok megépítéséhez szükséges hatósági ügyeket – derült ki a Magyar Közlönyből. Korábban arról volt szó, hogy a program első ütemében 40 helyszínen, a megyei és járási székhelyeken alakítják ki az elsősorban dzsúdózásra, vívásra, karatéra és sportlövészetre alkalmas tereket 17,5 milliárd forintos büdzséből, a most megjelent kormányrendelet viszont egyelőre „csak” 16 helyszínt sorolt fel. A megyeszékhelyek közül Kecskeméten, Pécsen, Szekszárdon, Székesfehérváron és Zalaegerszegen lesz honvédelmi sportközpont, de például Hódmezővásárhely, Kisvárda, Sárospatak, a 13 ezer lakosú Újfehértó és a 11 ezer fős Szigetvár is a kiválasztottak között szerepel.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Jövőre minden óvodának és iskolának fel kell készülnie a terrortámadásra (12.30.)

Fél évet kaptak a magyarországi óvodák és iskolák, hogy HIT-et, vagyis Honvédelmi Intézkedési Tervet készítsenek maguknak. Erről december végén értesítette az igazgatókat az Emberi Erőforrások Minisztériuma Az iskoláknak küldött levél szerint a potenciális terrorfenyegetettség miatt minden intézménynek fel kell készülnie egy “esetlegesen bevezetendő különleges jogrendre”. A levél alapján a HIT egy elég részletes dokumentum lesz, ami arra jó, hogy az iskolák akkor is el tudják látni a feladatukat, ha megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, rendkívüli állapot,szükségállapot, vagy váratlan támadás miatt különleges jogrendet vezetnének be az országban.
(Forrás: abcug.hu)

Seszták és Lázár városa is kap egy-egy lőteret (12.30.)
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű lett a Honvédelmi Sportközpontok fejlesztése, és az is megvan, hogy első körben, mely városokban épülhetnek lőterek. Bár korábban arról volt szó, hogy első körben 17,5 milliárd forintból 40 lőteret létesít a kormány, a most megjelent határozat egyelőre 16 várost nevesít, többek között Seszták Miklós fejlesztési miniszter és Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter városát is.
(Forrás: mfor.hu)

Óvodáktól és iskoláktól kér terrorellenes intézkedési tervet a kormány (01.01.)

Jogszabály egyébként eddig is kötelezővé tette a tanároknak, hogy ilyen tervet készítsenek. Egy éppen egy éve életbe lépett rendelet szerint ráadásul nemcsak közoktatási intézményekben, de kórházakban, rendelőkben, bizonyos közgyűjteményeket kezelőknek, meghatározott sportlétesítményeknek, de még egy könyvtárellátónak is el kellett volna készítenie egy ilyen tervet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a tanárok nem is tudtak róla, hogy van ilyen kötelezettségük, így nem is készítettek ilyet, ez viszont eddig senkit se zavart. Mendrey László szerint a választási kampány miatt lett fontos, hogy foglalkozzanak ők is a terrorral, így viszont még kevesebb idejük marad tanítani.
(Forrás: Hírtv)

Deák Dániel: Jogi állásfoglalás a honvédelmi intézkedési tervről (01.01.)

A bevezetendő honvédelmi intézkedési terv (HIT) az iskolákat és azok polgárait a fentiek szerint nyilvánvalóan megalapozatlanul kényszeríti egy intézkedéssorozat hatálya alá. Az érintetteknek számolniuk kell pl. a riasztás és értesítés kötelezettségével, készenléti szolgálattal, vagy mozgósítási jegyzékek készítésével. Miközben a kötelezően alkalmazandó intézkedési terv egy „lehetséges lehetőségre“ hív fel, kiválthat olyan nem kívánatos hatást, mint pl. hisztéria, idegenellenesség és gyűlölködés, és kiötlői nem vetnek számot azzal, hogy lelkiismeretüket követve miként foglalnak állást az érintettek. A háborgó lelkiismeret összeütközésbe kerülhet a jogszabályi kötelezéssel. Az intézkedési terv hatálya alá eső kényszerű besorolás sértheti azok alkotmányosan garantált lelkiismereti szabadságát, akik indokolatlannak és károsnak gondolják a terv bevezetését.
(Forrás: ckpinfo.hu)

Gyarmathy Éva: Jobb nem félni (01.02.)

Nem mindegy, mi történik az oktatásban. A tudatlanság az oktalan félelem forrása. A diktatúrák ezért mindig igyekeznek a tudástól és az információktól elvágni az embereket, és ezzel növelni a félelmet és a bizonytalanságot. A veszély és fenyegetettség érzése felülír mindent. Kiirtjuk a parlagfüvet, a kártevőket, mindent és mindenkit, akit betolakodónak ítélünk. Önvédelemre hivatkozva megtámadhatsz Másokat, önvédelemre hivatkozva megtámadhatnak Téged, elpusztíthatsz másokat, elpusztíthatnak Téged, de legalább is korlátozhatják a szabadságodat. (Lásd, hogyan lett a terrorizmus jelszavával a szabad USA egy börtön.) Hol van a határ?
(Forrás: hvg.hu)

Az iskolák és óvodák feladata lesz a terrortámadások kezelése, és ettől nem mindenki boldog (01.02.)

A reakciókból látható, hogy maguk az igazgatók és tanárok sem feltétlenül értik, pontosan mit és miért vár tőlük a kormány. Deák Dániel, a Corvinus tanszékvezető professzora szerint a munkaterv számos megfogalmazása értelmezhetetlenül tág, és a HIT jogilag is aggályos lehet. A Civil Közoktatási Platform honlapján közzétett írásában a jogász felveti: „megvizsgálható például az, hogy az ágazati miniszter jog- és célszerűen létesít-e adatszolgáltatási csatornákat, és azok mennyiben támaszthatók alá korrekt törvényi felhatalmazással, vagy például vizsgálható az is, hogy a HIT mennyiben van összehangolva a hatályos ingatlanhasznosítási szabályokkal. Ezek azonban csak részletkérdések a lelkiismereti szabadság önkényes megsértésének alapvető problémájához képest.”
(Forrás: 444.hu)

 

 

2. Oktatáspolitika

Visszavonul Hoffmann Rózsa (12.05.)

Visszavonul Hoffmann Rózsa a KDNP politikusa, volt oktatási államtitkár, így neve már nem szerepel majd a Fidesz-KDNP országos választási listáján sem – mondta el az ATV főmunkatársának a Kereszténydemokrata Néppárt egyik vezető politikusa, amikor a Fidesz-KDNP választási listájáról érdeklődtünk. Hoffmann Rózsát is kerestük, nem értük el. Viszont KDNP-s politikusok azt mondták munkatársunknak, hogy marasztalták Hoffmann Rózsát, a jövőben is szükség lenne a szakértelmére, de ő már időben jelezte, ha betölti a 70. életévet, nem politizál tovább, visszavonul.
(Forrás: atv.hu)

Palkovics László az Arénában (videó)(12.06.)

2 részes interjú a sikeres PIRLS mérésről, az oktatáspolitika ebben játszott szerepéről, valamint a felsőoktatási intézményeink színvonaláról, a külföldi kapcsolatainkról, a tudományos kutatásokról.
(Forrás: Inforádió)

Palkovics: javultak a diákok készségei, mert a tanítók nem aggódnak a gázszámla miatt (12.13.)

A kiszámíthatóság és a nyugalom meghozta eredményét – mondta Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán a PIRLS- (Progress in International Reading) felmérés eredményeivel kapcsolatban. Az államtitkár szerint különösen azokban az iskolákban érezhető a diákok teljesítményének javulása, amelyek önkormányzati fenntartásban voltak, de államiba kerültek.
(Forrás: Eduline)

Nem akarják látni a szegregációt (12.21.)

Leszavazta az Országgyűlés Fidesz-KDNP-s többségű Kulturális Bizottsága Ikotity István és Szél Bernadett LMP-s képviselők indítványát, amelyben egy, a magyarországi iskolai szegregációt feltérképező vizsgálat megindítására tettek javaslatot. A képviselők azt szerették volna elérni, hogy az Országgyűlés kérje fel a kormányt, 2019. január 1-ig végezze el a hazai iskolarendszerben érvényesülő szegregáció társadalomtudományi felmérését, valamint az eredményekből kiindulva dolgozza ki és széles körű társadalmi egyeztetés után fogadja el az iskolai szegregáció visszaszorítását célzó aktualizált cselekvési programot.
(Forrás: Népszava)

 

 

3. Problémás jelenségek

Felső tagozatban valami elromlik  (12.09.)

„Nem szabad ezt a felmérést összekeverni vagy párhuzamba állítani a PISA-val. A PIRLS feladatai ugyanis nagyon hasonlítanak azokhoz, amelyekkel a gyerekek nap mint nap az iskolában találkoznak, szemben a PISA-val, amely egészen más kihívások elé állítja a diákokat. Alsóban még nincs nagy különbség a szöveg által támasztott valós kihívások és az iskolai anyag között. Sajnos 15 éves korukra nagyon nagy lesz a különbség, mert ötödik osztálytól lényegében megszűnik a szövegértés-tanítás, és a félig kialakult képességek bizony általában visszafejlődnek” – mondja Steklács János, aki szerint még nagyobb örömre akkor lenne ok, ha ezek a gyerekek egy későbbi, akár PISA-felmérésen is hasonlóan jól tudnának majd szerepelni.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Kunhalmi Ágnes és Radó Péter az oktatásról (videóval) (12.21.)

Az oktatás nem a politikusoké és nem a kutatóké, hanem mindenkié, hiszen valamilyen módon mindenki érintett benne. Az oktatással foglalkozó szakembereknek is van hajlam a bezárkózásra. A szakemberek bezárkózása részben a politika hibája, nehéz egy szakértőnek függetlennek maradni. A pedagógusokat naponta ítélik meg a szülők. A közöttük lévő kommunikációt az segítené, ha az iskola nyitott intézmény lenne, és nem szorítaná a szülőt alárendelt, kiszolgáló szerepbe. Az érdemi szülői bevonódást erősíteni kellene. A politika és az iskola olyan, amilyenné tesszük. Ha meg sem próbáljuk az érdekeinket érvényesíteni, akkor kiszolgáltatottak maradunk. Az alattvalói mentalitás érvényesül az egészségügyben és az oktatásban is. Szó esik Radó Péter új könyvéről és az Oktpolcafé című blogról.
(Forrás: PC Váltó 56)

Ilyen kasztrendszer Indiában sincs, de nagy baj lesz abból, ha politikai játékszernek tekintik a cigányságot (Ónody-Molnár Dóra interjúja) (12.23.)

Orsós János, a sajókazai Ámbédkár gimnázium alapítója szerint ami ma a cigánysággal történik, tömegek elleni merénylet. A tavalyi és az idei tanévben meghirdették az Út az érettségihez nevű alprogramot, de ezzel egyidejűleg folyamatosan működik az Út a szakmához program is. Ha egy szegény gyerek 16 éves kora után a gimnáziumot választja, akkor jár neki a 12 800 forintos családi pótlék, és ha megnyeri ehhez az Útravalót, akkor a tanulmányi átlagától függően további 8–15 ezer forintot kap. Ha az Út a szakmához programot választja, akkor a családi pótlék mellett elérhető ugyanez az ösztöndíj, plusz az iskolák által fizetett gyakorlati ösztöndíj, ami akár 40 ezer forint is lehet. Vagyis: az állam pénzzel ösztönzi, hogy szakiskolában tanuljon a szegény gyerek, ne gimnáziumban.

„A porosz rendszer repedéseibe igyekeznek becsempészni új dolgokat” Évértékelő interjú Setényi János oktatáskutatóval (12.28.)
Az értelmes magyar reflexió a PISA-ra kettős, az egyik, hogy vannak erősségeink, amit a PISA pont nem mér. A tapasztalatunk az, hogy a magyar gimnazisták, akik tömegesen kerülnek be a nyugat-európai elit egyetemekre különösebb intellektuális nehézség nélkül, kiválóan teljesítenek, tehát eszerint a gimnáziumi szektorunk jól működik. A PISA viszont olyan dolgokat mér, amelyek nincsenek jelen a magyar osztálytermekben, ezért gyengék az eredményeink nemzetközi összehasonlításban.
(Forrás: Index- 10 perc iskola blog)

 

 

4. PIRLS eredmények (szövegértés)

Fáradt, éhes gyerekek – még néhány aggasztó adat a PIRLS-ből (12.05.)

Hazánkban a 4. évfolyamos diákok 43 százaléka mindennap vagy szinte mindennap fáradtnak érzi magát, 48 százaléka néha, és mindössze 9 százalékuk nem panaszkodik fáradtságra. (A nemzetközi átlag 32, 50, 18 százalék) Ennél még aggasztóbb adat, hogy a magyar diákok 19 százaléka mindennap vagy szinte mindennap éhesen érkezik az iskolába. Ez akkor is durva, ha a nemzetközi átlag ennél is rosszabb: 26 százalék. A vizsgálat megkérdezte a tanárokat és az igazgatókat arról is, mennyire jellemzőek az adott intézményre a fegyelmezési és biztonsági problémák. A válaszok alapján három kategóriába sorolták be a tanulókat (biztonságos és fegyelmezett, valamennyire biztonságos és fegyelmezett, nem biztonságos és fegyelmezett).
(Forrás: hvg.hu)

Félsiker: negyedikben javult a magyar gyerekek olvasása (12.05.)

A két nemzetközi tanulói teljesítményvizsgálat több szempontból is nehezen összehasonlítható. A legfontosabb különbséget már említettük: míg a PIRLS a negyedik osztályosokat méri, a PISA (Programme for International Student Assessment) a 15 éveseket.A másik nagy különbség, hogy míg a PIRLS-vizsgálat tesztfüzeteiben található – irodalmi és információszerzést célzó – szövegek igyekeznek az iskolában tanultakhoz igazodni, a PISA-tesztek elsősorban a felhasználható tudást mérik, azaz a tankönyvekben megszokott szövegekhez képest a tanulók számára újszerű feladatokat tartalmaznak.
(Forrás: hvg.hu)

Jó hír: javult a magyar gyerekek szövegértése (12.05.)

Jobb eredményt értek el a 10 éves magyar diákok az egyik legjelentősebb nemzetközi szövegértési felmérésen, mint valaha – derült ki a Progress in International Reading Literacy Study (PIRLS), vagyis magyarul a Nemzetközi Olvasás és Szövegmegértés Vizsgálat legfrissebb, lapunk által megismert részletes eredményeiből. A Magyar Nemzet információi szerint a javuló eredményeket az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) az iskolarendszer központosításának tulajdonítják.
(Forrás: Magyar Nemzet)

A magyar diákok minden eddiginél jobb eredménye nem pont az, aminek látszik (12.06.)

A PDSZ elnöke viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a PIRLS-felmérésben csak 150 magyar iskola negyedikes diákjai vettek részt. Mendrey szerint ez jelzi ugyan, hogy vannak jó irányok a magyar oktatásban, gyakorlati tapasztalatai is azt mutatják, hogy az általános iskolák alsó tagozataiban is alapvetően rendben mennek a dolgok. A probléma az, hogy a PIRLS csak az iskolák egy kiragadott szeletének eredményeit tükrözi, hiszen Magyarországon több mint négyezer közoktatási intézmény működik. A PIRLS-felméréssel szemben a PISA-teszt során a teljes közoktatás teljesítményét mérik, így a mostani eredményeket is ezzel a megközelítéssel kellene vizsgálni.
(Forrás: 24.hu)

 

 

5. Civil Közoktatási Platform – Tanítanék mozgalom

Pártok oktatáspolitikai elképzelései (1. konzultáció)(12.05.)

Elkészült a CKP meghívását elfogadó pártok oktatáspolitikai elképzeléseit bemutató 1. rendezvényünk mérlege. Milyen azonnali beavatkozásokat tartanak szükségesnek a megjelenő oktatáspolitikusok, amennyiben a következő kormányzati ciklusban módjukban áll meghatározni és/vagy befolyásolni a hazai oktatásügy alakulását? Milyen elképzeléseik vannak a tartalmi szabályozás, az intézményfenntartás és az autonómia kérdésköréről?
(Forrás: ckpinfo.hu)

A Civil Közoktatási Platform is nekiment az oktatási államtitkárnak (12.08.)

Az iskolai oktatás eredményessége hallatlanul összetett hatásrendszer működése nyomán alakul ki. Semmilyen korrekt számítás nem igazolja, hogy az államtitkár által említett hatások voltak a meghatározók. Egyáltalán: a négy mérés eredményeiben mutatkozó hektikusság alapján egyértelműen megfogalmazható, hogy valójában nincs mit megmagyarázni. Nem kereshetjük semmiféle javuló tendencia okait, mert ez a tendencia nem mutatható ki, egyelőre nem létezik, vagy ha igen, meg kell várnunk legalább a 2021. évi PIRLS eredményeket, hogy egymás utáni három tesztátlag alapján – még akkor is bizonytalanul – mondhassunk majd bármit” – olvasható a Civil Közoktatási Platform közleményében.
(Forrás: Eduline)

Tényleg akkora a siker? A CKP a PIRLS szövegértés-vizsgálatról és annak kormányzati kommunikációjáról (12.08.)
Palkovics Lászlónak a PIRLS esetében elég volt egyetlen növekedési adat, hogy a jelenlegi oktatáspolitika pozitív hatását vizionálja. A PISA szövegértés vizsgálat 2009-2012-2015. évi három mérés egyértelmű csökkenést mutató szövegértés eredményeit nem interpretálta hasonló módon. A PISA lesújtó, és tendenciaként is értelmezhető eredményeit elbagatellizálta, a mostani egyszeri növekedésben viszont a saját oktatáspolitikájuk eredményességének bizonyítékát látja. Ez nagyfokú következetlenség.
(Forrás: ckpinfo.hu)

Interjú Törley Katalinnal (hanganyag) (12.28.)
A Tanítanék Mozgalom 2017-ben sem maradt tétlen, még ha tevékenysége nem is volt annyira szem előtt, mint a tüntetések szervezése idején. A Törley Katalinnal készült interjúból kiderül, hogy milyen ügyeket karoltunk fel 2017-ben, és az is, hogy 2018-ban, a választás évében mit tehetünk gyermekeink jövőjéért.
(Forrás: Klubrádió)

Újévi meglepetés: HIT-tételre kötelezett iskolák (01.02.)
És mi jutott az év végén az oktatásnak? Az előző évi meglepetéshez hasonlóan – amikor a szakképzésben résztvevők másfél hónappal az érettségi jelentkezés előtt végre megtudhatták, hogy miből is kell májusban vizsgázniuk – egy újabb feketeleves: Az iskoláknak HIT-et kell tenniük, azaz Honvédelmi Intézkedési Tervet írniuk. (Az elnevezésekben, rövidítések megszülésében igazi profi csapata lehet a kormánynak, hiszen ez a rövidítés méltó társa a korábbi PÖCS-nek).
(Forrás: Facebook)

 

 

6. Pedagógusok

AB: a kormány önkényesen különböztette meg a nyugdíj előtt álló tanárokat (12.15.)

A kormány is rájöhetett, hogy nem igazságos a legidősebbeket a kezdők közé sorolni alacsonyabb fizetéssel, és 2016-ban a törvény adta felhatalmazás alapján úgy döntött: a nyugdíj előtt állók kerüljenek a magasabb, „Pedagógus II.” fokozatba. Csakhogy hozzátette: ez nem vonatkozik azokra, akik korábban önként jelentkeztek vizsgára, de az sikertelen volt. Ez ellen tettek alkotmányos panaszt többen, mondván: egy nem kötelező vizsga eredménye alapján ne zárják ki őket az előléptetésből és a nyugdíjukba beszámító magasabb fizetésből. Az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezette öttagú tanácsa megsemmisítette a pedagógusminősítésről szóló kormányrendeletnek ezt a részét.
(Forrás: hvg.hu)

A klebelsberges tanárok egy fillér jutalomra sem számíthatnak (12.21.)

Idén sem számíthatnak egyetlen fillér jutalomra karácsony előtt a Klebelsberg Központhoz tartozó iskolák dolgozói, miközben a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásában működő szakgimnáziumok és szakközépiskolák minden munkatársának jut valamilyen ajándék.Az egyházi intézmények legtöbbjében szintén jár a dolgozóknak egy kis plusz, sőt a nagyobb települések önkormányzati óvodái is örülhetnek egy kis év végi juttatásnak.
(Forrás: Hírtv)

Miközben a minisztériumokban százezres jutalmakat osztanak, az állami fenntartású általános iskola egész tantestülete 1 darab Mozart csokigolyót kapott az év végén (12.20.)

Olvasónk „egy aggódó pedagógus és szülő” aláírással így zárta a levelét:„Nem tudom, süllyedhet-e mélyebbre a pedagógus szakma, de ha ez a »megbecsülés« folytatódik a továbbiakban is, 5 éven belül nem lesz, aki tanítsa a gyermekeinket, inkább beállnak egy Lidl kasszába 6 órába, másfélszer annyi fizetésért és juttatásokért.”
(Forrás: 444.hu)

 

 

7. Diákok

Szívvel-lélekkel korrepetálják egymást a diákok (12.06.)

A Városmajori Gimnáziumban trenddé vált, hogy a tanárok helyett a felsőbb évesek korrepetálják az alsóbb éveseket az órák után. A kezdeményezés tavaly szeptemberben indult, de ma már 30-40 diák is részt vett benne. Néhány gyerek a közösségi szolgálati óraszám teljesítése miatt csinálja, de rengetegen csak önszorgalomból vagy mert kíváncsiak, milyen tanítani.
(Forrás: abcug.hu)

Meglepő adatok a gyerekekről (12.17.)

A 20 év alatti fiatalok jól felszereltnek számítanak a kommunikációs eszközök terén. Több mint harmaduknak saját tévéje, szinte minden második fiatalnak saját számítógépe/laptopja, illetve 73 százalékuknak táblagépe van – derül ki a Kutatópont által végzett 2000 fős kutatásból. A fiatalok elsődlegesen a tévét nézik, második helyre szorult az internet használata, nyomtatott sajtót pedig szinte alig vesznek a kezükbe. A Kutatópont azt is megkérdezte, hogy a szülők milyenen módon kontrollálják azt, hogy a gyerekük mit nézhet. A válaszokból az derült ki, hogy a háztartások 67 százalékában nem használnak szűrőprogramot.
(Forrás: Inforádió)

„Mindig attól félek, hogy lesz valami baj”.Hétköznapi agresszió az iskolában. Lőrincz Andrea írása (12.17.)

Azt, hogy a diákok mi alapján választanak maguknak célpontot, nem lehet egyszerűen meghatározni, ami biztos, hogy mindig valamilyen „mássággal” bíró tanuló kerül a célkeresztbe. Ez a másság nagyon sokféle lehet, így például cigány, vidéki, gazdag, szegény, jó tanuló, állami gondozott, fogyatékossággal élő, szeplős, sovány stb. is kerülhet „kiválasztásra”. A diákok stigmát képeznek ezekből a tulajdonságokból és egy idő után természetesnek veszik az ezekkel bírók kívülállását. Ebből is látszik, hogy mennyire könnyű kirekesztetté, csúfolás vagy bántalmazás áldozatává válni az iskola falain belül.
(Forrás: Tani-tani Online)

Gilvánfa hívja Budapestet! (12.28.)

Megugrott a dél-baranyai Gilvánfa, Alsószentmárton, Magyarmecske és Budapest között indított online videóhívások száma január óta. Ekkor indult el az E-Tanoda program, melynek lényege, hogy fővárosi középiskolás fiatalok segítenek a leszakadó térségben élő hátrányos helyzetű diákoknak, Skype-korrepetálásokat tartanak nekik. A heti egyszeri tanulási alkalmak rövid távú jótékony hatása megkérdőjelezhetetlen, de hosszú távon derül ki igazán, mit jelent a helyi gyerekeknek a rendszeres kapcsolat egy teljesen más környezetben élő kortársukkal.

(Forrás: abcug.hu)

Hajmeresztő nehézségekkel jár, ha elitiskolába akarjuk járatni a gyerekünket (01.01.)
A közoktatási törvény értelmében minden szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat iskolát. Ezzel a joggal szemben érvényesül azonban egy másik: az oktatási intézmény köteles felvenni azokat, akik a körzetében élnek. Ha ezek után is maradnak fenn helyek, azok már “szabadon” választhatóak bárki számára. Mivel ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy osztályban marad 4-5 hely, amire sokszoros a túljelentkezés, az iskolák válogatnak a jelentkezők közül. Gyakran egészen hajmeresztő módszerekkel.
(Forrás: B1 BLOGCSALÁD )

 

 

8. Nemzeti Alaptanterv

Miniszteri biztos: tanulni kell megtanítani a gyermekeket (12.05.)

Csépe Valéria úgy fogalmazott, hogy az oktatás mindig rohan a társadalom és a gazdaság kihívásai után, ezért az alapkészségek megerősítésére, a kompetenciák meghatározására van szükség. Nem ismert, hogy milyen szakmák lesznek például 2034-ben – jegyezte meg. Az új Nat bevezetésének céldátuma 2019. szeptember 1-je, a feladat az, hogy egy tudományosan megalapozott, koherens javaslatrendszert dolgozzanak ki – mondta a miniszteri biztos, hozzátéve: a cél egy időtálló alaptanterv, a korábbiak ugyanis alig értek meg többet öt évnél.
(Forrás: Magyar Idők)

Új NAT: arról is folyik a vita, hogy tegyenek-e alapvizsgát a diákok (12.05.)
Mint Csépe Valéria hangsúlyozta: 2018 szeptemberétől indulhat meg többek közt a szakmai, valamint a társadalmi egyeztetés. Felhívta rá a figyelmet: utóbbi a szaktárca feladata lesz. Ezt követően kell majd döntést hoznia arról, milyen módon lehet felmenő rendszerben bevezetni az új natot, ehhez milyen feltételek adottak és milyen kockázatok várhatók. Arról is beszélt: az a félreértés állandóan megjelenik, hogy a 174 bejegyzett szakmai szervezet közül ki mindenkinek kellene részt venni egy szakmai munkában, holott ekkora létszámmal nem lehetne dolgozni. Szerinte már most is szakemberek dolgoznak a nat megújításán a tanítónőktől kezdve az egyetemi tanárokig.

(Forrás: Magyar Nemzet

Csökkenthető a lexikális tudásmennyiség (12.06.)
A közoktatás legalább két szinten érinti a tudományt: a tartalmaiban és a hozzáférésben is – mondta Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának egyik vezetője. „A tudomány képviselői szeretnék, ha az oktatásügyben tudományos tartalmakat tanítanának és tudományos módszerekkel alapoznák az oktatás módját. Másrészt pedig a tudás megjelenítésének és a tudáshoz való hozzáférés útjainak számtalan új technológiai kiindulású változata van, ami a szellemi szférát is érinti. Ilyen például az, hogyan szerveződjön az iskola munkája az internet és a mobiltelefonok világában.” Szülők és diákok is panaszkodnak, hogy túl sok lexikális tudást követel az iskola, ezen, Pléh Csaba szerint,
(Forrás: Inforádió)

 

 

9. Digitális oktatási stratégia

6,2 milliárdos informatikai fejlesztési támogatás érkezik a közép-magyarországi iskoláknak (12.04.)

Balog Zoltán a Péceli Integrált Oktatási Központ, Általános Iskola és Gimnáziumban tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az érintett 650 iskola december 15-ig megkapja a kormányzati támogatásból finanszírozott eszközöket: 14 ezer számítógépet és monitort, 6 ezer laptopot és 7 ezer projektort. Hozzátette, hogy a kormány mindenképpen szeretné fejleszteni a köznevelési intézmények informatikai eszköztárát, mivel minden gyermek egyformán fontos, bármely településen is járjon iskolába.
(Forrás: Magyar Idők)

Elfelejthetjük a tankönyveket, minden magyar gyerek tablettel mehet majd iskolába (12.13.)

Már jövőre minden iskolában lesz erős internet, de a Digitális Oktatási Stratégia alapján ezen kívül átalakulhat a tankönyvpiac, minden gyerek okoseszközzel mehet iskolába, új szemléletű tanórák lesznek, a tanároknak számot kell adni a digitális kompetenciájukról. Horváth Ádámmal, a stratégia megvalósításáért felelős Digitális Pedagógiai Módszertani Központ vezetőjével beszélgettünk.
(Forrás: hvg.hu)

Kétszáz iskola kaphat 6 milliárd forintot a köznevelés digitalizációjára (12.18.)

Csaknem kétszáz iskola kaphat digitalizációra több mint 6 milliárd forintot egy EFOP (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program) pályázaton, további csaknem két milliárd forintról pedig később dönt a kormány – közölte Czunyiné Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos és Schanda Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
(Forrás: Magyar Idők)

 

 

10. Felsőoktatás

Az ELTE visszaszólt a Mészáros-médiabirodalomnak, hogy ne hazudjon Finnországról (12.05.)

Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vidéki lapjainak a főszerkesztője a minap írt egy publicisztikát arról, hogy a finn oktatási rendszer sikere csak szemfényvesztés. Az ELTE Finnugor tanszéke azt állítja, nem is értik, miért kellett egy ilyen lejárató hangvételű, a tényeket teljesen figyelmen kívül hagyó írást megjelentetni az ország több vidéki hírportálján. Nyilvánvaló, hogy Finnországban nem gyújtogatnak katedrálisokat és nem rendeznek tömegmészárlásokat az iskolás gyerekek.
(Forrás: 168 óra)

Így teszi magáévá a kormány kedvenc egyeteme Budapest régi közparkját (11.07.)

A kormány egy 2012-es határozattal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem birtokába juttatta az Orczy-parkot, hogy itt hozhassák létre az új Ludovika Campust. Mire a projekt lezárul, az egykori Orczy-parkot teljesen körülépítik az egyetem épületeivel.Az Orczy-kertben a számítások szerint már a 400-at közelíti a Ludovika Campus építkezései miatt kivágott fák száma. Az NKE sajtóosztálya azonban kérdésünkre nyomatékosította: a projekt keretében az Orczy-park teljes felújításon esik át, és a munkák végeztével ismét birtokba vehetik azt a parkhasználók.
(Forrás: hvg.hu)

Ha egyetemistaként jön egy iráni, az már nem zavarja a kormányt (12.15.)

Rohamosan nő a külföldi, főleg harmadik országbeli hallgatók aránya a magyar felsőoktatásban. Az egyetemek pénzt remélnek tőlük, a kormány pedig kapcsolati tőkét. Leginkább a kínai diákok száma nőtt meg 2013 óta, de kétezerhez közelít a szerb és az iráni hallgatók száma is a hazai campusokon. Van egyetem, amelyik idén százmilliókat költött ázsiai diákok toborzására a csökkenő hallgatólétszám miatt.
(Forrás: abcug.hu)

Patyi András: szervezett kampány folyik az NKE és személyem ellen (12. 17.)

A vádaskodókat azonban nem az igazság érdekli, hanem az NVB-t, mint a választások lebonyolításáért és tisztaságáért felelős központi szervet és az NKE-t mint állami egyetemet akarják lejáratni – jelentette ki. Az NKE rektora szerint mindez azt jelzi, hogy nem a tényeket, a valóságot akarják megismerni, céljuk nem az értékközvetítés, hanem a „hecckampány”. Megjegyezte: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet szokták a „kormány, illetve a miniszterelnök kedvenc egyetemének” hívni, holott másutt is vannak campusépítések, több tízmilliárd forintos fejlesztések, és több főiskola lett egyetem az elmúlt években. Kitért arra is, ahogyan az orvosképzés „betegközeli”, „kórházközeli”, ily módon az NKE is lehet „közigazgatás-közeli, honvédelemközeli, kormányzat közeli”, hiszen ezekre a pályákra készítik fel a hallgatókat.
(Forrás: Magyar Idők)

Megoldódott-e az elmúlt 10 évben a magyar felsőoktatás kritikus helyzete? (12.17.)
Az Új Egyenlőség stúdiójában Polónyi István oktatáskutatót, a Debreceni Egyetem tanárát kérdeztük a magyar felsőoktatás, illetve az egész hazai oktatási rendszer problémáiról. Nagyjából tíz évvel ezelőtt született meg a nagy vihart kavaró „Tudásgyár vagy papírgyár?” című kötet, amelynek ő is szerzője volt. A pedagógusképzést leginkább a felsőoktatáson keresztül lehetne átalakítani, de ott – a nyugati példákkal ellentétben – egyelőre a tradicionális elitképzési szemlélet uralkodik és a szaktanárképzés mellett a pedagógia sokkal kevesebb hangsúlyt kap.
(Forrás: Új egyenlőség)

Súlyosan csökken a magyar egyetemisták száma (12.27.)

Nappali képzésben 202 280-an vesznek részt a 2017/18-as tanévben, ami 3300 fős csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A visszaesés itt is folyamatos, 2007 és 2010 között például minden évben 240 ezer felett volt a nappali képzésre járó hallgatók száma, ezt követően azonban erőteljes zuhanás vette kezdetét. A mostani adat a 2002/03-as tanév óta a legalacsonyabb.
(Forrás: Inforádió)

Rétvári Bence: egyre több a diplomás (12.28.)

Jelentősen emelkedett a diplomázók száma az országban, több mint kétezerrel többen szereztek diplomát 2016-ban, mint 2010-ben. Míg 7 évvel ezelőtt kevesebb, mint 66 ezren végeztek valamilyen felsőfokú képzésen, addig ez a szám a legutóbbi tanévben a legfrissebb adatok szerint meghaladta a 68 100-at – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az MTI-nek.
(Forrás: Magyar Idők)

Felsőoktatási vonzáskörzetek – Hol tanulnak a hallgatók? (12.30.)

A magyar felsőoktatási rendszer szinte folyamatosan változásban van a rendszerváltozás óta. A 2005/06-os tanévig erőteljesen nőtt a hallgatók száma, azóta pedig csökkenő, illetve stagnáló hallgatói létszámokat látunk. Közben nem csak a képzés szerkezete, hanem a rendszer intézményi struktúrája is jelentősen változott, változik. Az utóbbi évek felsőoktatási politikájának egyik kulcskérdése, hogy egyes képzéseket mely intézmények, mely településeken indíthatnak, ezeken hány hallgató tanulmányait támogatják. A változó körülmények között fontos, hogy a lehető legtisztábban lássuk, hogy milyenek a diákok továbbtanulási jellemzői, és melyek azok a szempontok, amelyek meghatározzák ezeket. A felsőoktatási továbbtanulással kapcsolatban két alapvető kérdést lehet feltenni a jelentkező szempontjából. Részt vesz-e valaki egyáltalán a felsőoktatásban, és ha igen, akkor hová jelentkezik?
(Forrás: Index)

 

 

11. Szakképzés, felnőttképzés

Parragh László: Tettestársak voltunk a kormánnyal (Buják Attila interjúja) (11.30.)

Kevés a pályakezdő szakmunkás, túl sok a lébecoló gimnazista, a gazdaság fejlődését krónikus munkaerőhiány lassítja – hangoztatja jó ideje Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének és Orbán Viktornak a nézetei néha megdöbbentően egybecsengenek, mondatról mondatra egyeznek. A NER előbb a tankötelezettség korhatárát szorította le, újabban gimnáziumbezárásokról, középiskolai felvételiről értekeznek. A tét nem csekély: az egyetemek után sikerül-e a középfokú oktatást is a rendszer társadalomképébe illeszteni? A dolog pikantériája, hogy Parragh a fiatalokat abba a szakoktatásba terelné, amely szétesőben van. A nagy cégek profitérdekein túl vajon mi ebben a logika? Egy új kasztrendszer felé tartunk?
(Forrás: 168 óra)

Több tízezer fiatalt taszított a kormány az iskolából a semmibe (12.12.)

A 2016/2017-es tanévben a 15-19 éveseknek mindössze 82 százaléka járt iskolába vagy egyetemre, miközben egy évtizede ez az arány még inkább 90 százalék volt. Önmagában a negatív demográfiai folyamatok miatt is folyamatosan csökken a tanulók száma Magyarországon. Tíz év alatt kis híján ötödével, bő 110 ezer fővel zsugorodott a 15-19 éves népesség. Ám a Fidesz oktatáspolitikájának köszönhetően a tanulók száma még gyorsabban csökken a korosztályban, mivel ennek lényege, hogy a fiatalok minél rövidebb ideig tanuljanak és minél hamarabb kilépjenek a munkaerőpiacra.
(Forrás: G7.24.hu )

 

 

12. Esélyteremtés

Rézangyalok – Vetítő (12.05.)

A hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő fiatalok iskolai alulteljesítése és lemorzsolódása súlyos problémát jelent ma Magyarországon. Miskolcon, egy baptisták által fenntartott általános iskolában 2014 szeptembere óta rézfúvóshangszer-oktatás folyik. A magyar kormány és a máltaiak közös, társadalmi felzárkóztatási céllal létrehozott Szimfónia programja válik itt valósággá.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Párizsig kellett mennie, hogy ne egy roma legyen (12.07.)

Eljutott Párizsba Ötvös Pisti, akit a Pannonhalmi Bencés Gimnázium egyetlen roma diákjaként mutattunk be még az év elején, néhány hónappal az érettségi előtt. A Hencidán nevelkedett fiú most szociális tanulmányokat hallgat egy párizsi egyetemen, közben meg egy civil szervezetnél dolgozik, ami nehéz helyzetben lévő családoknak nyújt segítséget. Pisti már önfenntartó, és érzi, hogy közép-kelet-európai diákként, szülői támogatás nélkül nem egyszerű a francia fővárosban az élet, de ezt az egészet a világért sem cserélné fel semmivel.
(Forrás: abcug.hu)

Elegük lett a rossz oktatási rendszerből, ezért elhatározták, hogy lehetőséget teremtenek a szakiskolásoknak (12.07.)

Eszterék azt mondják, nem tanodát indítanak, még ha a Deviszont sok elemében hasonlítani is fog az utóbbira, már csak azért is, mert több tagjuk is dolgozott tanodában. „Nem volt könnyű helyzet, amikor ki kellett találni valami megnevezést. A tanoda elnevezést semmiképpen sem akartuk, mert mi alapvetően nem tanodát szeretnénk csinálni. Viszont jelezni szerettük volna, hogy nem is arról lesz szó, hogy nyitunk egy szobát, ahová bárki bejöhet, és bármit csinálhat” – mesélik. Így végül közösségi térként határozták meg magukat, az elnevezés legfontosabb elemeként pedig a közösségit emelik ki. A Deviszont elindítói ugyanis azt szeretnék, hogy aki majd bejön hozzájuk, „tudjon tartozni valahová, és többről legyen szó, mint egyének csoportjáról”.
(Forrás: Magyar Narancs)

Megunták, hogy valami nagy baj van a magyar oktatással, újításba kezdtek (12.14.)

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a magyar iskolák nem képesek fejleszteni azokat a készségeket és képességeket, amelyekre a jövő munkavállalóinak szükségük van. A nagy állami oktatási innovációk eddig nem sok eredményt hoztak, néhány iskolában, civil szervezetnél és cégnél azonban vannak jó kezdeményezések. Ezek közül mutatunk néhányat.
(Forrás: Eduline)

Boda András: Felsődobszai garasok (12.23.)
Saját pénze, árfolyama és vására is van a majd 20 százalékos munkanélküliséggel küzdő Borsod megyei Felsődobsza általános iskolájának. Garas jár a diákoknak a pluszmunkáért, a pénzből pedig az iskolának küldött adományokból rendezett piacon vásárolhatnak a gyerekek. Ezzel a különleges programmal próbálják motiválni, célok kitűzésére késztetni, a pénzügyi ismeretek alapjaira megtanítani és persze sikerélményhez juttatni a hátrányos helyzetű diákokat, akik közül sokan még soha életükben nem kaptak zsebpénzt.
(Forrás: Népszava)

Ha nem szitkozódsz kiabálva, nem is vagy tanár (01.02.)

A világon mindenhol óriási nehézséget okoz a tanároknak, ha szegénységben élő, agresszív vagy hiperaktív gyerekeket kell tanítaniuk. Egyre több országban működik egy ösztöndíjprogram, amely nem tanár végzettségű, de szociálisan érzékeny, tehetséges fiatalokat küld a legrosszabb helyzetben levő iskolákba, hogy ott két évig tanítsanak. Román és osztrák ösztöndíjasokkal beszélgettünk arról, hogyan tudnak megfékezni egy csapatnyi dühöngő gyereket, és eljuttatni őket oda, hogy szomorúak legyenek, amikor kicsengetnek angolóráról. Kiderült, hogy nem csinálnak semmi különöset: egyszerűen odafigyelnek és meghallgatják őket.
(Forrás: abcug.hu)

 

 

13. L.Ritók Nóra

A pápával találkozott L. Ritók Nóra és három igazgyöngyös kislány(12.06.)

 L. Ritók Nóra, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány vezetője a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy Rómába látogattak három kislánnyal, és Ferenc pápával is találkoztak. L. Ritók azt írta, a gyerekek először ültek repülőn, szerdán délelőtt pedig Ferenc pápa is fogadta őket. A három kislány egy festményt vitt ajándékba a pápának, az alapítvány vezetője pedig egy levelet adott át neki, amelyben a munkájáról írt és azokról a kedvezőtlen társadalmi folyamatokról, amelynek következménye az oktatási szegregáció is.
(Forrás: hvg.hu)

„A legfurcsább, hogy a vidéken élők ennyire csöndben maradnak” – L. Ritók Nóra a szegénységről  (12.13.)

Azért készült könyv a blogbejegyzéseimből és más írásaimból, hogy azok, akik messze vannak mindattól, amiről írok, elgondolkodjanak róla. Nem irodalmi igénnyel készült szövegek, csupán egy szociális munkát is végző pedagógus mindennapos tapasztalatait rögzítik. Messziről könnyű mondani, hogy a szegénységért maga a szegény felelős. Miért nem művel kertet, miért nem keres munkát, miért nem tanul? A legtöbben még mindig a 19. századi, úgynevezett tisztes szegénységképpel élnek, mondván, hogy a nagymama is kevésből élt, de egész nap dolgozott, és mégis tisztán járatta a gyerekeit stb. Jó lenne már elengedni ezt a régi szegénységképet, a „kuncogó garasok” ideáját. A 21. század a fogyasztói társadalomról szól, aminek a hatása a szegénységben élőket ugyanúgy érinti, mint a többieket (Götz Eszter interjúja).
(Forrás: Magyar Narancs)

Az MTA az Igazgyöngy Alapítványnak gyűjt pénzt (12.19.)

tehetséges magyar fiatalok támogatása a célja annak a gyűjtésnek, amely az MTA 188. közgyűlése döntése nyomán indult el. Lovász László, az Akadémia elnöke levélben hívta fel az akadémikusok, illetve az MTA köztestületi tagjainak figyelmét arra a lehetőségre, amely szerint az akadémikusok, illetve a köztestületi tagok jövedelmük egy általuk meghatározott részét jótékonysági célra ajánlhatják fel. Az elnökség úgy döntött, hogy idén az Igazgyöngy Alapítványt támogatják a felajánlott pénzekből.
(Forrás: hvg.hu)

Az egyik iskolában minden gyerek barna, a másikban pedig egyik sem az (12.25.)

Öt közhasznú feladata van az Igazgyöngynek, ebből egyre, a művészetoktatásra mint alapítványi iskola kapunk támogatást. A másik négy területet mind civil támogatásokból működtetjük. Sajnálatos módon már két éve nem érünk el az államon keresztülfolyó uniós forrást. Tavaly a tanodapályázatunkat olyan indokokkal utasították el, amelyekből kiderült, hogy tulajdonképpen el sem olvasták. Vicces volt, hogy akkor csúsztunk át a külföldről támogatott civil szervezetek kategóriájába (a civiltörvény értelmében kötelező külföldről támogatott szervezetnek neveznie magát annak a civil szervezetnek, amelyik egy évben 7,2 millió forintnál nagyobb támogatást kap külföldről – a szerk.), amikor nyertünk kétmillió forintot a First Book nemzetközi nonprofit szervezettől, és ezer gyereket juttattunk első könyvhöz.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

14. Gyermek- és ifjúságvédelem

A testi fenyítés valójában érzelmi bántalmazás (12.08.)

Az „intézetis” gyerekekről sokan gondolják, hogy lopnak, megbízhatatlanok, buták és csak a baj van velük – mondja Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő, az UNICEF Magyar Bizottság korábbi gyermekjogi igazgatója, a Hintalovon Alapítvány életre hívója. Talán nem is meglepő, hogy a gyermekotthonban nevelkedő fiatalok önbizalomhiánnyal küzdenek, pesszimisták és nehezen alakítanak ki szoros emberi kapcsolatokat. Legalábbis ez derül ki a Generali a Biztonságért Alapítvány legújabb, nevelőotthonokban élő gyerekek önértékelését vizsgáló kutatásából. A tanulmányról Olt Boglárkát, az alapítvány képviselőjét és Gyurkó Szilviát kérdeztük.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Kedves politikusok! A gyerek nem kellék és nem dekoráció! – A gyerekjogász kiborult a térdepeltetett óvodásokon (12.14.)

„A legdurvább jogsértés, ami a gyerekekkel szemben elkövethető, amikor egy felnőtt a saját vágyaira és céljaira eszközül használja a gyereket” – írja gyerekjogász szakszerzőnk, aki felháborodott azon, hogy Csepregen egy polgármesteri útavatáshoz óvodásokat térdeltettek le az aszfaltra – így idézve föl egy népszokást. Dr. Gyurkó Szilvia szerint ez egyszerűen nincs rendben. Bármelyik párt vagy önkormányzat képviseletében csinálja is bármelyik felnőtt. A gyerekeket ugyanis nem szabad biodíszletnek használni.
(Forrás: wmn.hu)

Most Csepregen használt politikus óvodásokat biodíszletnek (12.15.)

Az ombudsmanhoz fordulok, hogy rendeljen el vizsgálatot a kampány közeledtével láthatóan szaporodó "babykissing" miatt. Teljesen áldatlan állapotok alakultak ki, elég a kormányablakok előtt énekeltetésből, a mikulásbőrbe bújt politikusokból és a szalmán térdeplős politikai performanszokból. Célom az, hogy a gyermekeket megóvjuk ezektől a visszaélésektől és az óvodákat, iskolákat is megóvjuk attól, hogy sok esetben kiszolgáltatott helyzetükkel visszaéljenek. Az LMP-frakcióban aláírásunkkal is felvállaltuk azt a civil kezdeményezést, amely elvárásként fogalmazza meg a politikusok felé, hogy ne gyermekek eszközként kezelésével próbáljanak politikai szimpátiát begyűjteni maguknak (Szél Bernadett).
(Forrás: hvg.hu)

Egy gyereket sem szabadna kiemelni a családjából anyagi okok miatt (12.15.)

A gyermekek alapvető igénye, hogy szüleik, testvéreik körében nőhessenek fel, ezt pedig nem szabad elvenni tőlük. Ahogy sok más esetben is, itt is rendszerszintű változásra lenne szükség, ezt hangsúlyozta Székely László is, aki a gyermekvédelmi intézmények felmérésén túl azt is kérte Balog Zoltántól, hogy tegyenek lépéseket az átmeneti gondozást nyújtó helyettes szülők számának és a családok számára létrehozott átmeneti otthonok férőhelyeinek növelése érdekében. Javasolta továbbá, hogy vizsgálják meg egy szakmai munkacsoport felállítsának lehetőségét, hogy meghatározhassák, hogyan előzhető meg vagy orvosolható ez a probléma.
(Forrás: Mérce)

Garázsból intézetbe? – Az állami gondozott gyerekek harmadát anyagi okból emelik ki a családból (12.23.)

Árvácskák kora jöhet. Anyagi okok miatt egy gyereket sem vehetnének el a szüleitől, a kiemelések harmada mégis ezért történik, derül ki egy most nyilvánosságra hozott ombudsmani jelentésből.  Nem csak emberségesebb, de gazdaságosabb is lenne a családok talpra állítása ahelyett, hogy szétszakítják őket.  Az anyagi okok miatt elvett gyerekek szinte sosem térhetnek vissza a szüleikhez, de megismétlik a sorsukat. A Rácz család története megmutatja, hogy milyen kevés segítséget kap egy otthontalan család az együttmaradáshoz.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Még mindig hiszünk a gyerek verésében (12.27.)

Ha a közbeszédből vagy a kommentekből indulunk ki, úgy tűnhet, hogy Magyarország a hétköznapi pofonok országa. A jelenség azonban számokban is mérhető, és az UNICEF legfrissebb eredményei elég elkeserítő képet festenek: túl sokan nincsenek tisztában azzal, hogy egy gyereket még indokolt esetben sem lehet elfenekelni vagy megpofozni.
(Forrás: hvg.hu)

Ismét több a sajátos nevelési igényű gyermek (12.29.)
Az SNI-diákok számának fokozatos növekedése idén ősszel sem állt meg: közel 1700-zal több gyermekről állapították meg, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2017–2018-as tanévre vonatkozó adatai szerint összesen már több mint 87 400 SNI-gyermek járt az óvodától kezdve a gimnáziumon át valamilyen típusú köznevelési intézménybe, míg tavaly ez a szám még csak 85 700 volt, míg azt megelőzően 83 600. Például a nappali oktatásban részesülő általános iskolások száma az idei tanévre kilencezerrel csökkent, összesen 732 500 volt, ám ahelyett, hogy ezzel párhuzamosan csökkent volna az SNI-diákok száma is, éppen hogy közel ötszázzal megnőtt
(Forrás: Magyar Nemzet)

Komoly baj van az ételallergiás gyerekek közétkeztetésével (12.28.)

Hogy a diétás ételek beszerzése mennyire nehéz ügy ma Magyarországon, azt jól bizonyítja egy közelmúltban történt eset, amikor is az egyik nyugat-magyarországi város önkormányzata megtagadta egy lisztérzékeny gyerek étkeztetését, mert túl sokba került volna. A polgármester arra hivatkozott, hogy gluténmentes étkezést csak ennek az egy gyermeknek kellene biztosítani, ez pedig irreális költséget ró az önkormányzatra. A legközelebbi diétás ételek készítését is vállaló konyha 44 kilométerre volt tőlük, és a legolcsóbb ajánlatnál is majdnem tízezer forintba került volna a napi adag étel. Székely László ombudsman szerint ez nem kifogás, a polgármester ugyanakkor jelezte, hogy rendszerszintű problémákat lát a speciális közétkeztetés finanszírozásának terén. A biztos ezért felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy vizsgálja meg a helyzetet.
(Forrás: 168 óra)

 

 

15. Fogyatékkal élők

Elmarasztalták a ballagásra nem javasolt aspergeres fiú miatt az iskolát (12.04.)

Mint a határozatban olvasható, az iskola alapító okiratában nem szerepel autista gyerekek ellátása, a tankerület kérésére, annak külön engedélyével, felvették és lehetőségeikhez képest ellátták a fiút. Az igazgató szerint a szülő felelőssége lett volna, hogy a gyermekek a fejlesztő foglalkozásokon megjelenjen, ez azonban legtöbbször nem történt meg. A kirendelt fejlesztő szakember hiába várta a diákot. Édesanyja viszont arra hivatkozott, hogy a gyermeke speciális fizikai és egészségi állapota miatt nem tudott részt venni a megadott időpontokban a foglalkozásokon. A határozatról megkérdeztük a Bakáts téri igazgatót, de Bodó László nem kívánta kommentálni az EBH döntését.
(Forrás: hvg.hu)

Fogyatékos-e, aki csak bukdácsol? (12.13.)

A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség (BTMN) kategória megszüntetésének szándéka olvasható ki szakértők szerint abból a tájékoztató levélből, amit az Oktatási Hivatal küldött ki az iskoláknak az elmúlt hetekben. A lapunk által is megismert, 16 oldalas dokumentum a köznevelési törvény lex Taigetoszként elhíresült, jövő szeptemberben életbe lépő módosításáról ad tájékoztatást. A törvény értelmében 2018. szeptember 1-jétől (felmenő rendszerben) megszűnik a BTMN-es tanulók esetében az értékelés és minősítés alóli mentesítés és a szöveges értékelés lehetősége. Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus szerint a szövegből kiolvasható a BTMN kategória megszüntetésének terve, hiszen annak egyetlen funkciója, vagyis az oda sorolt gyerekek felmentése, megszűnik.
(Forrás: Népszava)

Visszajárnak a növendékek a problémáikkal (12.28.)

Van olyan tanterem, ahol egy gyerekkel egy tanár tanul, ilyenkor egyéni anyanyelvi nevelés-oktatás folyik, vagyis a kommunikációs nehézségekkel küzdő gyerekek esetében például a hangok kialakítása – mondta lapunknak Farkas Andrea. A Hallássérültek Tanintézetének igazgatója végigvezetett az igényeiknek megfelelően tervezett és megépített épület minden zegzugán. Vannak olyan hallássérült diákjaik, akik óvodáskoruktól kezdve az intézményben vannak. Nekik ez az épület az otthonuk.
(Forrás: Magyar Idők)

 

 

16. Pedagógia, pszichológia

Nem kell üvöltözni, ha megjelenik egy fallosz a táblán (12.05.)

Magyarországon alig készítik fel a tanárokat arra, hogyan kell bánni a szegénységben élő gyerekekkel, vagy mihez lehet kezdeni, ha sokféle gyerek jár egy osztályba. A legtöbben amúgy is inkább az elitiskolákba vágynak, ahol sokkal kevesebb a baj. Más országokban viszont elitklubot csinálnak azokból a fiatal tanárokból, akik vállalják, hogy rosszabb iskolába mennek, ráadásul agyonfizetik őket. Itthon viszont nem sikk, inkább ciki, ha valaki romákat tanít egy borsodi faluban.

(Forrás: abcug.hu)

"Nincs olyan, hogy rossz fiú" – 100 éves Amerika óriási gyermekmentő intézménye (12.09.)

Egykori lakói közül sokan harcoltak és haltak hősi halált a második világháborúban. Több százan Flanagant jelölték meg legközelebbi hozzátartozójuknak, akivel leveleztek, és akit haláluk esetén értesíteni kellett. A háború következtében elárvult, elhagyatott, veszélyeztetett gyerekek száma világszerte a sokszorosára nőtt. Flanagan járta a világot Japántól Németországig, hogy elmesélje, meggyőződése szerint miként kell megmenteni az árvákat, a csavargókat önmaguk és hazájuk jövője számára. Berlinben 1948-ban újabb, ezúttal halálos szívroham érte. Magyarországon, a Boys Town által inspirálva, Sztehlo Gábor építette föl a Gaudiopolis gyerekköztársaságot a második világháború után.
(Forrás: hvg.hu)

Nemzeti tantervtől a tanuló agyáig – Angliában (12.19.)
Angliában a természettudományos oktatás nemzetközi összehasonlításban is eredményesebb az átlagnál. A két legismertebb teszten, az OECD PISA és az IEA TIMSS legutóbbi felmérésein az Egyesült Királyság, illetve Anglia magasan átlag fölött teljesítettek. Magyarország a TIMSS-en hasonlóan jól szerepelt, azonban a leginkább alkalmazott tudást mérő PISA-n messze alulmaradtunk az átlaghoz képest. Érdekes és tanulságos ezért bepillantani, hogyan épül egymásra nemzeti tanterv, iskolai tanmenet, óraterv és tanórai tevékenységek, valamint milyen segédanyagokkal támogatják az oktatást.
(Forrás: Békési Kálmán blogja)

Vizsgálatok, eredmények, kudarcok (12.20.)

A szövegértéssel kapcsolatban is nemzetközileg ismert társadalmi probléma vázolható fel. Világszerte felismerte a szakma, hogy a különböző társadalmi csoportok – ehhez még nem is kell bevándorlónak leni – különböző nyelveket használnak, e nyelvek átjárása nehezebb, mint korábban, mert jobban szétszakadt a társadalom. Van egy művelt köznyelv, amit mi is, és az intelligens politikai pártok is beszélnek, de azt már a kutya se érti, ám a "hello röfit" hamarabb megérti a társadalom. Az iskola világszerte válságban van, nehezen találja a válaszokat. De vannak államok, társadalmak, amelyek odafigyelnek, megpróbálnak segíteni, alkalmazkodni a társadalom kulturális tagoltságához, s hidakat építenek (Trencsényi László).
(Forrás: Népszava)

A középosztály és az oktatás. Minek annyi egyetemista? (12.22.)

Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium igazgatója, aki ott volt Magyar Bálint és Hiller István tanácsadói közt is, úgy látja, a kilencvenes és a kétezres években, egészen a 2008-as válságig nagyjából jó irányba mentek a dolgok, legalábbis megjelentek fontos elemek az oktatási rendszerben. Ilyennek látja a kompetenciamérést, a sztenderd érettségit, az autonóm iskolákat, vagy a helyi tanterveket, amelyek persze sok konfliktust szültek, és sokszor kiváltották a tanárok elégedetlenségét is. “Elindult az átalakítás, ami persze kosszal és kuplerájjal is járt, akár egy építkezés. Nagyjából látszott, hogy jó az irány, de egyszer csak abbahagyták az egészet, ott maradt a kosz, a rendetlenség. És akkor egyszer csak kitakarították, elhordták a koszt, a rendetlenséget, a sittet, és ott maradt a szétvert rendszer”.
(Forrás: abcug.hu)

Nincs mit mérni rajtuk (12.23.)
„A gyerekeket első osztályban értékelni olyan, mintha egy járni tanuló babát osztályoznánk. Ez egy folyamat, és ha már az elején azt mondjuk: te nem vagy elég jó, azt nem tudják pszichésen feldolgozni és könnyen beleragadhatnak a rájuk osztott szerepbe. Ebben az életkorban kizárólag a pozitív értékelés, a megerősítés, a biztatás tud motiváló lenni. Mindenfajta pontozás, jutalmazás egyfajta rangsort állít fel, amelyben elhelyezi a gyereket, aki eszerint kezd el működni. Ha nem elégedett a helyével a hierarchiában, akkor szorongani kezd, vagy elfedi ezt az érzést egyfajta destruktív magatartással” – mondja Ungár Ágnes, aki éppen ezért kifejezetten károsnak tartja a gyerekek értékelését ebben a szakaszban.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

 

 

17. Könyvismertetők

Szülő-megőrző. Sugár S. András Salamon Eszter könyvéről (12.10.)

Salamon Eszter – az Európai Szülők Egyesületének elnöke – volt gyakorló tanár, ma is gyakorló szülő – arra vállalkozott, hogy elrugaszkodjon a hétköznapok számtalan ijesztő gyakorlatától. Írt egy jól forgatható, problémák esetén felüthető olvasmányos kézikönyvet, melyben a szülő és gyermeke útját felszabadult derűvel és nyitottsággal járja végig egészen az érettségiig. Célja, hogy ezt a fárasztó utat a szülői felelősségre, a feladat szépségére, és nem utolsó sorban a gyerek egész életét meghatározó hatására hivatkozva felfrissítse. Felfrissítse és a 21. századra bevált, jól működő technikák mentén korszerűsítse azt.
(Forrás: Tani-tani Online)

Bánki évtizedek emlékműve. Körömi Gábor könyvismertetése (12.13.)

Az írásomban bemutatott könyv emlékkönyv Leveleki Eszter 100. születésnapjára és főhajtás a bánki táborok alapítója előtt. Egyúttal olyan személyes hangú módszertani összefoglaló, amelyben a táborok résztvevői, vezetői egy-egy rövid írás erejéig beszámolnak részben személyes, részben pedig nagyon is pedagógiai természetű tapasztalataikról. Maga a könyvcím is beszédes: Leveleki Eszter koszorúi. Régen az emlékkönyv kiadása népszerűbb műfaj volt, megtiszteltetés volt a felkérés, és megtisztelő volt a társaság, akikkel együtt szerepelt az ember szerzőként.

(Forrás: Tani-tani Online)

A mobilozó tanuló. Bene Viktória könyvismertetése (12.21.)

Egyre többször hallani, hogy az oktatásban nemcsak az interaktív tábláé, hanem a tanulók által kedvelt mobileszközöké a jövő. Első ránézésre azt hihetnénk, hogy a gyerekek professzionálisan kezelik a mobilokat, holott sokszor nem tudják, mennyi mindenre használhatnák még ezeket az eszközöket. A szerzők, Fegyverneki Gergő és Aknai Dóra Orsolya a hazai digitális pedagógia meghatározó alakjai. Fegyverneki Gergő nevéhez köthető a digitáliskultúra-azonos pedagógia fogalmának megalkotása, számos könyv és tananyagfejlesztés van a háta mögött, Aknai Dóra Orsolya fejlesztette ki a Környezetünk hangjai és a Rejtőzködő állatok elnevezésű szoftvereket sajátos nevelési igényű tanulók számára.
(Forrás: Tani-tani Online)

Összállította: Szekszárdi Júlia