SAJTÓFIGYELŐ 2018. 01. 03 – 2018.01.28.

2018-01-28

SAJTÓFIGYELŐ 2018. 01. 03 – 2018.01.28.

A szemlézett időszakban a legnagyobb sajtója tagadhatatlanul az elmúlt héten lezajlott diáktüntetésnek volt. Érdemes áttanulmányozni a megjelent híradásokat, tényeket, véleményeket. Roppant tanulságos végignézni, hogy ki hogyan fogadja az esemény hírét. Lelkes, aggodalmaskodó és lejárató szándékú megnyilvánulások egyaránt találhatók a gyűjteményben.

 

Tartalom

Diáktüntetés

Oktatáspolitika

Tanítanék Mozgalom

Honvédelmi Intézkedési Terv (HIT)

Problémás jelenségek

Civil Közoktatási Platform

Pedagógusok

Digitális oktatási stratégia

Felsőoktatás

Szakképzés, felnőttképzés

Hátrányos helyzet

Alternatív iskolák

Gyermek- és ifjúságvédelem

Pedagógia, pszichológia

 

Diáktüntetés

„Ne menj suliba!” – több ezer diák tüntethet iskola helyett a Parlament előtt (01.06.)

„Január 19-én ne menj suliba! Tiltakozzunk együtt az oktatási rendszer minősége és rendszere ellen, pl.: ne legyen 7, 8 vagy 9 órája a diákoknak naponta! Mutassuk meg, hogy nem állunk be a sorba és nem tűrjük a szabadidőnk elvesztését! Gyere te is a Parlament elé január 19-én és mutassuk meg, hogy minket nem alakítanak zombivá! A tüntetés teljesen független és csak diákoknak szól” – olvasható a facebookos leírásban. Szombat délutánig 6600-an igazoltak vissza, és 25 ezren jelezték, hogy érdekli őket. Gyetvai Viktor, a tiltakozás szervezője azt mondta az Atv.hu-nak, hogy „bár felesleges tudás nem létezik, mégis úgy gondolják, racionalizálni kell a tanítást”. Például az alsó tagozatosok nincsenek arra felkészülve, hogy annyit kell az iskolában lenniük, mint a felnőtteknek a munkahelyükön.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Kell egy szlogen, amire harapnak a diákok (01.08.)

Ha a délelőtti iskolakerülés és a délutáni tünti közötti összefüggés érdekelne bárkit is, arról nem szól sem a facebook felhívás, sem a videó, sem a ballib médiaszél az Indextől a 444-en át egészen a MagyarNarancsig, csak a várható többezer tüntetőről. Azt sem tudjuk, hogy aki délelőtt mégis elmegy iskolába, azt szívesen látják-e a tüntetők… Azonban, tiszteletben tartva a péntek délutáni tünti jogát, nem világos, miért, kinek és melyik fenti pontban segít az, ha ugyanaznap délelőtt valaki nem írja meg dolgozatát, nem végez el egy kísérletet kémiából, vagy fizikából, nem elemez verset, vagy kihagyja a testnevelés órát.
(Forrás: Magyar Idők)

 

Gyurkó Szilvia: Mi van, ha a gyerek tüntetni akar? – Nem árt, ha tudod ezeket, mielőtt döntesz (vagy segítesz dönteni neki) (01.16.)


Tüntetést iskolaidőre is szervezhetnek a diákok, de arról gondoskodniuk kell, hogy távolmaradásukat megfelelő módon igazolják – ami ebben az esetben elsősorban szülői igazolást jelenti. Jogi szempontból a gyülekezési szabadság gyakorlása ebben az esetben az oktatáshoz való joggal kerülhet konfliktusba. Mivel azonban egy tüntetés rövid ideig tartó, átmeneti kiesést jelent az oktatásból, ezért ez az „érdekütközés” csak látszólagos. Problémát az jelentene, ha, mondjuk, mostantól mindennap tüntetni akarnának a diákok iskola helyett.
(Forrás: wmn.hu)

 

A kormánypropaganda azt állítja: a január 19-én tüntető diákok iskolakerülők, akik kihagyják a testnevelésórát (01.08.)

Várni kellett ugyan pár napot, de a kormánypropaganda ma már szerencsére értelmezte a napok óta terjedő eseményt, vagyis hogy a diákok január 19-én tüntetni készülnek a Parlament előtt, és úgy tiltakoznak a jelenlegi oktatási rendszer ellen, hogy aznap nem mennek iskolába. Már közel nyolcezren jeleztek vissza a Facebook-eseménynél, így a kormányzati harsona is szolgálatba állt, és megírta, hogy ez nagyon nem okés. „Azt sem tudjuk, hogy aki délelőtt mégis elmegy iskolába, azt szívesen látják-e a tüntetők…” – szól a Magyar Idők online jegyzete, amely nem érti az összefüggést „a délelőtti iskolakerülés és a délutáni tünti között”.

(Forrás: Magyar Narancs)

 

áció-ráció-demonstráció: Ne menj suliba január 19-én! (01.16.)
A szokatlan akciót kezdeményező diákok természetesen nem valamiféle közönséges lógásra bíztatnak, éppen ellenkezőleg: azt javasolják, hogy az iskolából távolmaradók önszerveződő csoportokban üljenek össze, és magáról az iskolaügyről, az oktatás problémáiról, a diákok előtt álló lehetőségekről, saját jövőjükről beszélgessenek. Az akciót, akárcsak a demonstrációt diákok találták ki, diákok szervezik, annak minden eleméről maguk döntenek, a felszólalók is elsősorban ők lesznek.
(Forrás: ckp.tanitanek.com)

 

Tüntetnek, hogy itthon maradhassanak (01.17.)

Kizsigereli és halálra untatja a diákokat a magyar oktatási rendszer, ami sokakat egyre jobban idegesít. Pénteken diáktüntetést tartanak a Kossuth téren, hogy elmondják, milyen azonnali változtatásokat várnak a kormánytól. Az esemény egyik szervezője szerint a kormány hozzáállása sok mindent el fog dönteni, például azt is, hogy érdemes-e még ebben az országban maradni. Ha nem törődnek a diákokkal, akkor lehet menni bárhová, csak el innen.

(Forrás: abcug.hu)

 

Tízperc követés „…mert itthon szeretnék maradni” (01.18.)
Január 19-én Ne menj suliba címmel egész napos tüntetést szerveznek diákok és a Független Parlament, mert elegük van a jelenlegi oktatási rendszerből. Az elmúlt időszakban sok támadás érte a szervezetet, miközben egyre csak gyűlik a pénteki esemény pártolóinak száma. Gyetvai Viktort, a tüntetés egyik szervezőjét kérdeztük a Független Diákparlament működéséről és az Országház elé tervezett megmozdulásról.
(Forrás: Index- 10 perc iskola blog)

Szülők engedélye kell a diáktüntetéshez (01.18.)
Nem az iskola és a gyerek vitája ez, vagy nem a minisztérium és a gyerek vitája. Bármennyire próbálják így beállítani, a szüleikkel kell megbeszélniük, hogy szeretnének elmenni tüntetni, mit szólnak ehhez, mert nekik lehet egy csomó kérdésük. »Ki fog ott rád vigyázni? Kik lesznek ott felnőttek? A biztonságodról ki gondoskodik, amikor te ott tüntetsz, amikor én dolgozom?« Ha ezekre a kérdésekre a szülő nem kap kielégítő választ, akkor bátran mondhatja majd – és szerintem sokan lesznek –: »Tudod, mit, fiam? Menjél iskolába, jó?« Mindegy, hogy a gyerek hol van, ha nincs az iskolában, és nem tudja igazolni, akkor ez igazolatlan lesz. Olyan biztos nincs, hogy a Független Diákparlament ilyen igazolásokat állíthatna ki.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Elképesztő információ látott napvilágot (01.18.)
Nekem már az is elég volt, hogy „Ne menj suliba!” szlogennel indult, de úgy tűnik nem tanultam a hazai ellenzék lassan nyolc éve tartó kampányából. Első felháborodásomban azt hittem, ennél lejjebb nincs. Mi lehet annál vérlázítóbb, mint hogy egy szervezet – hívja magát akármennyire függetlennek, diáknak vagy parlamentnek –, a valódi demokrácia kiskapuit kihasználva, büntetlenül arra buzdítja gyermekeinket, hogy ne menjenek iskolába?! És mégis van lejjebb!
(Forrás: Magyar Idők)

Fiatalkorúakat is felhasznál az ellenzék (01.18.)
A Soros György által pénzelt civil szervezetek évek óta próbálkoznak nyomást gyakorolni a kormányra az oktatásügyön keresztül, viszont eddig nem a középiskolás korosztályt buzdították a tüntetéseken való részvételre. Eldöntötték: amíg ez nem történik meg és a kormány nem tárgyal velük, a többi „megoldást kereső civil társszervezettel” – mint a Civil Közoktatási Platform – ők is nyomást gyakorolnak, majd közös tüntetést akartak szervezni a tanárokkal. A Független Diákparlamentről érdemes tudni, hogy az a Soros Györgyhöz és a 2014-es kampányban Bajnai Gordonhoz köthető szervezetekből nőtt ki, nem meglepő tehát, hogy szoros kapcsolatot tartanak a pedagógustüntetések szervezőivel is.
(Forrás: Magyar Idők)

Nem vagytok ti sem birkák, sem marhák": utcára vonultak a diákok (01.19.)

Több ezer diák, szülő és tanár tüntetett a minőségi oktatásért az Alkotmány utcában, a felszólalók a diákok túlterheltségére, a felsőoktatási felvételi rendszer igazságtalanságára, a tanterv átgondolatlanságára hívták fel a figyelmet. A tömeg időnként a 2012-es diáktüntetések "semmit rólunk nélkülünk" mottóját skandálták.
(Forrás: Eduline)

Senki nem listázhatja a pénteki diáktüntetés résztvevőit, az iskolaigazgató sem tilthatja be a tiltakozást (01,18.)

"A tüntetés a véleménynyilvánítás egy formája, és mint ilyen, az Alaptörvényben garantált alapjog, az nem köthető életkorhoz vagy egyéb státuszhoz. A Magyarország által is ratifikált New York-i Gyermekjogi Egyezmény kifejezetten kimondja, hogy „Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermek egyesülési és békés gyülekezési jogát”" – írja a TASZ, amely a diákok tüntetésével kapcsolatos, leggyakrabban előkerülő kérdésekre válaszol.
(Forrás: Eduline)

A kormánypropaganda már ki is hirdette az ítéletet: a holnap tüntető diákok meg akarják buktatni Orbánt (01.18.)

Nem késlekedett sokáig a kormányzati média, és már a múlt hét elején beleállt a holnapi diáktüntetés ügyébe: akkor még csak azt sérelmezték, hogy milyen dolog már az, hogy valaki nem megy iskolába, meg tüntetni jár, amikor éppen órán lenne a helye. Most viszont eggyel magasabb fokozatra kapcsoltak: a Magyar Idők ugyanis olyan leleplező anyagot jelentetett meg a péntek délutáni demonstrációval kapcsolatban, hogy az iskolák omladozó fala adja a másikat.
(Forrás: Magyar Narancs)

Külföldről finanszírozott diáktüntetés (01.18.)
Ne menj suliba! – ez a szlogenje annak a felhívásnak, ami tüntetésre hívja a diákokat pénteken a Parlament elé a magyar oktatás modernizálásáért. A demonstráció szervezői egy igazságosabb, modernebb, diákközpontú oktatási rendszerért állnak ki, amelyben „a diákok nem lesznek agyonhajszolt zombik”. A témában Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa és Kálló Dániel, a Független Diákparlament szóvivője volt az ECHO TV Napi aktuális című műsorának vendége.
(Forrás: Magyar Idők)

Ultimátumot adtak a kormánynak a diáktüntetők (01.19.)
Több ezren tüntettek az oktatás modernizálásáért a Kossuth tér mellett, az Alkotmány utcában. Az érkező tömeget a hangosbemondón a harmadik keresztutca felé irányították, később a Honvéd utcáig ért el a tömeg. Az esőben ácsorgó tömeg túlnyomórészt diákokból állt, de felnőtteket is lehetett látni. A színpadról az első beszéd arról szólt, hogy mi még fiatalok vagyunk, és nem felejtettünk el gondolkodni". Olyan iskolát szeretnénk, ahol ez meg is marad, kiélhetjük a kreativitásunkat, nem veszítjük el az identitásunkat, megmarad a kritikus gondolkodásunk, és nem hiszünk el mindent, amit a plakátokon látni, mondta. A szónok idézte Szent-Györgyi Albertet, aki 1936-ban azt írta az iskoláról, hogy az 12 év szabadságvesztést, és ugyanennyi kényszermunkát jelent. "Nem akarunk túlterhelt, szorongó gyerekek lenni, és ez az ország csak akkor jut valamire, ha a mai fiatalság megfelelő oktatást kap".
(Forrás: Index)

"Van olyan osztály, ahol egy diák sincs" (01.19.)
Vannak olyan osztályok, ahol csak 1-2 gyerek ül bent – mondta lapunknak Törley Katalin, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára, miután középiskolás diákok által mára szervezett "Ne menj suliba – demonstrálj az oktatásért!" elnevezésű akcióról érdeklődtünk. Mint arról lapunk is beszámolt, az akciónap szervezői azt kérték diáktársaiktól, péntek délelőtt ne menjenek iskolába, helyette szervezzenek oktatási témájú beszélgetéseket vagy vegyenek részt a Független Diákparlament fórumain. Törley szerint iskolájukban "nagy a csend", az első tapasztalatok alapján azt lehet mondani, a diákoknak kevesebb mint fele van bent az intézményben.
(Forrás: Népszava)

Tízezer résztvevő helyett csupán ezerhét-ezernyolcszázan mentek el tüntetni (01.19.)
A tüntetők az Alkotmány utcában gyűltek össze, a demonstráció a szervezők által meghirdetett „ne menj suliba”-akcióhoz tartozott, amely arra szólította fel a diákságot, hogy a mai napon tiltakozásképpen ne menjenek iskolába. A felszólalók között voltak tanárok és diákok is, az elhúzódó beszédek után délután hat óra környékén a résztvevők száma az eredeti felére-harmadára csökkent. A szónokok többek között az oktatási rendszer reformját és a diákokra nehezedő terhek csökkentését és a diákok döntéshozásba történő bevonását követelték.
(Forrás: Magyar Hírlap)

„Ma az történik egy diákkal, mint egy apagyilkossal. Elítélik 12 évre”– Tüntettek és ultimátumot adtak a diákok a Kossuth téren (01.19.)

Ami a mozgatórugókat illeti, 2014-ben alapított Független Diákparlament két tagja, Fehér Alexandra és Gyetvai Viktor a 24.hu-nak adott interjúban elmesélte, 2015-ben küldtek egy 80 pontból álló javaslatcsomagot az Emberi Erőforrások Minisztériumának arról, hogyan lehetne javítani a magyarországi oktatás színvonalán, és felzárkóztatni Magyarország GDP-arányos oktatási költségét az EU-átlaghoz, de ezt Maruzsa Zoltán, a tárca helyettes oktatási államtitkára azzal rázta le, hogy az Emmiben tudják, csak az Orbán-kormány elleni fellépésről van szó, a tárca pedig semmilyen önszerveződő civil szervezetre nem hallgat. Ezzel szemben Fehér és Gyetvai azt mondta, rengeteg órájuk van, a tananyag nagy részének viszont nincs értelme. Ennek jegyében kérték például, hogy legyen fakultatív a hit- és erkölcstan-oktatás. Nem a jelenlegi oktatási rendszer ellen, hanem egy jobb oktatási rendszerért vonulnak utcára
(Forrás: 168 óra)

Biztos jó, ha semmire nem emlékszünk az iskolában tanultakból? -videó (01.19.)
Párbeszédet szeretnének az oktatás felelőseivel a tüntető diákok. E legnagyobb gond a diákok gyakran felesleges tananyaggal való túlterhelése. Jó hangulatú demonstráció volt, okos beszédekkel, sajnos kevesebben vettek részt rajta, mint ahogyan a szervező remélték.
(Forrás: Index)

Határidőt szabtak a diákok a kormánynak (01.19.)

A Facebookon szerveződött Ne menj suliba tüntetés részeként több vidéki városban is diákfórumokat tartottak, amiért a szaktárca államtitkára szerint nem jár büntetés. A Független Diákparlament mégis tud olyan iskoláról, ahol kirúgással fenyegették azokat, akik csatlakoztak volna az akcióhoz.Újabb tüntetéseket ígért Gyetvai Viktor is, a pénteki demonstráció szervezője az esemény végén. Gyetvai jogszabályi garanciát követelt a diákok által kihirdetett tizenkét pontra, mégpedig január 31-i határidővel. A szervező azt ígérte, ha a kormány nem tesz eleget ennek a követelésnek, akkor újabb tüntetéseket, akciókat szerveznek majd. Mint mondta, „folytatni fogjuk, mert nincs hova hátrálnunk”.
(Forrás: Hírtv)

„Ekkora tömeget már nem lehet letagadni” – A szervezők minden várakozását felülmúlta a pénteki diáktüntetés (01.19.)
Ekkora tömeget már nem lehet letagadni – ami azt illeti, Tarnay Kristóf Ábelnek igaza van, a pénteki diáktüntetést egy kicsit nehéz lesz ugyanazzal a legyintéssel elintézni, mint amilyennel az Emmi 2015-ben elintézte a demonstráció szervezőjének, a Független Diákparlamentnek a 80 kérését. Péntek délután a hideg és a szakadó eső ellenére több ezer ember – diák, tanár és szülő – tüntetett a Kossuth téren a demokratikus oktatási rendszerért, a diákok túlterheltségének megszüntetéséért. A 168 Óra kérdésére pedig az FD kommunikációs koordinátora azt mondta, minden várakozásukat felülmúlta a demonstráció. Örültek – mesélte az SZTE 21 éves hallgatója –, hogy sok tanár is megtisztelte jelenlétével a tüntetést, hiszen közösséget éreznek velük, közösek a céljaik. Ő beleborzongott a látványba, amikor több száz tüntető egyszerre kezdett el világítani a mobiltelefonjával.
(Forrás: 168 óra)

A diákok nem robotok", "halál a nulladik órára": ezt üzenték péntek este a tüntetők (01.20.)

Pénteken több ezer diák, szülő és tanár tüntetett a minőségi oktatásért az Alkotmány utcában, a felszólalók a diákok túlterheltségére, a felsőoktatási felvételi rendszer igazságtalanságára, a tanterv átgondolatlanságára hívták fel a figyelmet. Nem csak a mikrofon mögött állók beszéltek, voltak, akik máshogy fejezték ki a véleményüket. Például transzparensekkel
(Forrás: Eduline)

Vérszegény diáktüntetés a Belvárosban (01.20.)
Modernebb oktatási rendszerért vonultak tüntetni diákok tegnap délután a fővárosi Kossuth térre. A szervezők a Független Diákparlamenttel (FD) együttműködve nagyjából 1500-2000 demonstrálót tudtak mozgósítani a Ne menj suliba! elnevezésű megmozdulásra. Bognár András, az egyik szervező elmondta: elsősorban azért vonultak utcára, hogy párbeszédet indítsanak az oktatásért felelős döntéshozókkal, hogy a diákokat is bevonják az oktatási rendszer megreformálásába.
(Forrás: Magyar Idők)

Nincs idejük élni a diákoknak – A pénteki diáktüntetés szervezője nyilatkozott lapunknak (01.20.)
2020-tól nyelvvizsgához kötnék a felvételit a felsőoktatásba, ami nagyon sok diák előtt zárná el a továbbtanulás lehetőségét. Még a budapesti elit gimnáziumok tanulóinak is sokszor magánórákat kell venniük, hogy nyelvvizsgázni tudjanak, a legtöbb iskolában nem elég jó a nyelvoktatás ahhoz, hogy ez plusz anyagi befektetés nélkül sikerüljön. Ennek a szegényebb családokból származó tanulók lesznek a vesztesei. Ez például egy olyan intézkedés, amit azonnal el lehet, és kell törölni, közben pedig fejleszteni kell a nyelvoktatást az iskolákban. Az is nagy gond, hogy most 16 évesen sokan végzettség nélkül kerülnek ki a munkaerőpiacra, jobb híján közmunkásnak, amin a tankötelezettségi korhatár visszaállításával lehetne segíteni. Mindez nem oldaná meg a fő problémákat, de az átmeneti, tüneti kezelés elkezdődhetne (Gyetvai Viktor).
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

A diáksztrájk szervezése jogellenes volt (01.24.)

Az alaptörvény és a sztrájktörvény lehetővé teszi, hogy a munkavállalók érdekeik védelmében együttesen lépjenek fel, beleértve a munkabeszüntetés jogát is. A középiskolai diákok azonban nem munkavállalók, nem tartoznak sem a munka törvénykönyve, sem a közszolgálatban dolgozókra vonatkozó valamely törvény szabálya, hatálya alá. Tekintettel arra, hogy a középiskolai diákok nem tekinthetők munkavállalónak, a hatályos magyar jogszabályok a diáksztrájkot nem teszik lehetővé. A fentiek miatt azok a diákparlamenti képviselők, akik a diákokat kvázi sztrájkra szólították fel, jogellenes magatartást követtek el.
(Forrás: Magyar Idők)

 

Oktatáspolitika

Balog, a papminiszter megnyugtatta az aggódókat: beérett a munka gyümölcse, jó irányba halad az oktatás (01.08.)

„Az emberi erőforrások minisztere a köznevelés megújítása terén elvégzett munka igazi visszaigazolásának tekinti, hogy 30 százalékkal nőtt a pedagóguspályára jelentkezők száma” – tudósít az MTI Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vezetőjének mai megszólalásáról. Balog a fentieket a Klebelsberg képzési ösztöndíjak ünnepélyes átadásakor mondta. Ez egy olyan ösztöndíj, melyet a pedagógushallgatók kaphatnak meg, ha vállalják, hogy a végzés után meghatározott évig a pályán maradnak.
(Forrás: Magyar Narancs)

Még több résztvevővel folytatja a munkát a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal (01.15.)

A tárca hétfői közleményében felidézte: a megújult testület tavaly november végén tartotta alakuló ülését. A kormány tavalyi döntésének megfelelően a testület létszáma és a delegálási joggal rendelkezők köre bővült, a testületben eddig is résztvevő Nemzeti Pedagógus Kar és az Országos Köznevelési Tanács pedig nagyobb létszámmal képviselteti magát, illetve új tagként kerültek be a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolák, a tankerületek, a szakképzési centrumok, valamint a négy történelmi egyház.
(Forrás: Magyar Idők)

Ónodi-Molnár Dóra: Ezentúl csak az alapíthat iskolát, akinek Balog Zoltán megengedi (01.16.)

Balog Zoltán humánminiszter annak ad a jövőben iskolaalapítási engedélyt, akinek akar, az Országgyűlés ugyanis ráruházta az ezzel kapcsolaSzakértők szerint ez a törvénymódosítás – épp az objektív mércék fokozatos kiiktatása miatt – lehetőséget ad az önkényes döntésre, kiváltképp úgy, hogy természetesen van kivétel a szabályozás alól: az egyházak egy egyszerű nyilatkozat alapján is alapíthatnak iskolát. Az oktatási intézményt fenntartó egyházak eddig is mentesültek számos kötelezettség alól, például nem kell ellátniuk iskolakörzetes kötelezettségeket, úgy mazsoláznak a gyerekek közül, ahogy akarnak, de nem kell követniük az állam által az iskolákra oktrojált tankönyveket sem, valamint eltérhetnek a hivatalos kerettantervektől.
(Forrás: 168 óra)

Csúszik a kormány által ígért új Nemzeti alaptanterv (01.22.

2019-ben már biztos, hogy nem lép életbe a kormány által ígért új Nemzeti alaptanterv – vélik szakemberek. Balog Zoltán miniszter megbízottjának decemberben kellett volna előállnia a vázlatos tervvel, amelyről elindulhatott volna a szakmai vita, ám ez máig nem történt meg. „Azt mondják, hogy kormányellenesek vagyunk, de ez nem igaz, a kormány diákellenes” – fogalmazott egy résztvevő a több ezer diák részvételével tartott pénteki, budapesti tüntetésen. A diákok egyebek közt a magas óraszámok ellen és a korszerűbb tananyagért demonstráltak. A jelenlegi tanterv szerintük elavult lexikális tudást erőltet rájuk.

(Forrás: Hírtv)

Az iskolafenntartás óriási terhet jelentett az önkormányzatoknak (01.24.)

A parlament és a kormány azért döntött úgy néhány éve, hogy az önkormányzati fenntartás helyett állami fenntartásba veszi az iskolákat, mert úgy gondolta, hogy az oktatás, nevelés nem településenként eltérő ügy, hanem állami feladat – szögezte le az Emmi. Emlékeztettek továbbá, hogy az iskolafenntartás óriási terhet jelentett az önkormányzatoknak, s jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az intézmények ezerháromszázmilliárd forintos adósságot halmoztak fel. Ez a rendszer rendkívüli különbségeket okozott az iskolák között, a gyerekek esélyeiben és akár a pedagógusok illetményében is. A minisztérium rámutatott: amióta az állam felelőséget vállal az iskolákért, egyre több pénzt fordít az oktatásra.
(Forrás: Magyar Hírlap)

 

Balog Zoltán: az oktatás és a kultúra Európa legfontosabb erőforrása (01.25.)
A miniszter hangsúlyozta, noha Magyarország általában meg kívánja tartani nemzeti kompetenciáit, az oktatás területén messzemenően támogatja a brüsszeli találkozó célkitűzését, a közös Európai Oktatási Térség létrehozását és erősítését. Balog Zoltán felszólásában a nyelvtanulás jelentőségére hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a magyar kormány az első nyelvvizsga ingyenessé tételével támogatja az idegen nyelvek megismerését. Hozzátette, amíg a nyelvi izoláció kiszolgáltatottságot jelent, az idegen nyelvek megismerése mellett nem szabad megfeledkezni a nemzeti nyelvek és nemzeti kultúrák megismeréséről sem.
(Forrás: Magyar Idők)

„Az lenne az iskola feladata, hogy örüljön tanulni a gyerek” (01.28.)

Palkovics László, a Pedagógusok Szakszervezete és a két zalai tankerületi központ által szervezett Zala megyei köznevelési fórumon az elmúlt 40 hónapban az oktatásban elért eredményekről, változásokról szólva egyebek mellett arról beszélt, hogy a mai gyerekek "nem rosszabbak, mint mi voltunk", de el kell fogadnunk, hogy mások, és ehhez kell igazodnunk.Palkovics László részletesen beszélt arról, hogy a humán területet, a köznevelés tartalmi ügyeit, a gazdálkodási gondokat és az akkor létező KLIK működését illette a legtöbb kritika. Az iskolák jelzései alapján két éve is még a leggyakoribb problémák közé tartozott a magas óraszám – a tanulók és a pedagógusok számára is -, az intézmények hiányzó önálló gazdálkodása, a pedagógusok minősítési rendszerének hibái, amelyekre a remények szerint a formálódó új Nemzeti Alaptanterv (NAT) adhat megoldást.
(Forrás: Magyar Hírlap)

 

Tanítanék Mozgalom

A Kossuth térre vonul a Tanítanék Mozgalom (01.18.)

A Tanítanék Mozgalom közleményében azt írja, január 28-án, délután 15 órakor a Kossuth térre vonulnak. Az okokról pedig ezt:"Hónapok óta azon dolgozunk, hogy egy élhetőbb oktatási rendszer alapjait megteremtsük. Ehhez képest mit látunk? Még csak 18 nap telt el 2018-ból, és máris egy sor újabb, embertelen intézkedéssel nehezíti a kormány az oktatás helyzetét, és mindenkiét, aki kénytelen ebben a rendszerben (akár diákként, akár szülőként, vagy tanárként, technikai dolgozóként) részt venni. – Megérkezett a HIT, hogy gyűlöletpropagandát és félelmet plántáljon az iskolákba – Elnémították a szakképzésben és egyetemen dolgozókat Újra hivatalos indoklás nélkül rúgtak ki egy igazgatót, demonstrálva a tankerületek hatalmát az intézmények felett
(Forrás: index)

Újabb tüntetés lesz: a Kossuth térre vonul vasárnap a Tanítanék (01.23.)

Békét akarunk! Elég volt az iskolák militarizálásából, a hazug propagandából, gyermekeink lelkének mérgezéséből. Szabadságot akarunk! Elég volt a megfélemlítésből, az előre gyártott válaszokból, a tiltásokból, a korszerűtlen és megterhelő iskolákból, gyermekeink szellemének megrontásából – írják az esemény leírásában.
(Forrás: Eduline)

A Kossuth téren tüntet vasárnap a Tanítanék, a tanári szakszervezetek is csatlakoznak (01.25.)

Békét akarunk! Elég volt az iskolák militarizálásából, a hazug propagandából, gyermekeink lelkének mérgezéséből. Szabadságot akarunk! Elég volt a megfélemlítésből, az előre gyártott válaszokból, a tiltásokból, a korszerűtlen és megterhelő iskolákból, gyermekeink szellemének megrontásából – olvasható a tüntetés Facebook-oldalán. A szervezők korábban már videóban is üzentek. "Háború van vagy béke? Egyébként ha baj van, kinek a feladata a polgárokat megvédeni" – teszi fel a kérdést Sulyok Blanka, a Tanítanék egyik képviselője.

(Forrás: Eduline)

Iskolai békéért tüntettek a Kossuth téren, kidolgozták az oktatási minimumot (01.28.)
Újraindult a tiltakozáshullám az oktatás miatt: a diáktüntetés után vasárnap ismét a Tanítanék Mozgalom hívta híveit a Kossuth térre. A tüntetésen elhangzott, kidolgozták az oktatási minimumot, amelyet februárban nyolc párt vezetői írnak majd alá, de a Fidesz nem reagált a kezdeményezésre. Az esemény Facebook-oldala szerint a Tanítanék mozgalomhoz csatlakozott a Diákszolidaritás Akció, a Független Diákparlament, az Oktatói Hálózat, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete, és a Szülői Hang.

(Forrás: hvg.hu)

 

Honvédelmi Intézkedési Terv (HIT)

Félelemkeltő kampányfogásként, az iskoláknak küldött hadüzenetként értékelik a HIT-et (01.03.)

A választás közelsége indokolhatja mindkettőt. Tálas Péter ugyanis azt mondja, ilyenkor a kormányoknak hoz szavazatot minden olyan lépés, mikor elhitetik az emberekkel, hogy veszélyben vannak, a kormány pedig megvédi őket. A terrorizmus elleni fellépéssel amúgy nem lehet vitatkozni, csak azzal, hogy miért most és miért egy ilyen általános felkészülési terv kapcsán hozták elő – mondja a szakértő.
(Forrás: hvg.hu)

Hogyan reagáljunk a HIT-leiratra? Levél az intézményeknek (1.03.)

A Civil Közoktatási Platform levélben fordul a közoktatási intézmények vezetőihez, amelyben felhívja a figyelemet a Honvédelmi Intézkedési Terv előírásainak abszurditására és a feladat káros voltára. Arra kéri az intézményeket, hogy jelezzék fenntartásaikat a tankerületeknek és az EMMI-nek, és ne kezdjék el a HIT kidolgozását. (Annál is inkább, mert ennek határideje a tanév vége.)
(Forrás: ckp.tanitanek.com)

Sulyok Blanka: Feleleges hisztériát és félelmet kelt a kormány intézkedése (videó) (01.03.)
A Tanítanék Mozgalom képviselője nem tudja komolyan venni a kormány kérést, ami egy állítólagos NATO-kötelezettségre hivatkozva várja el az iskoláktól és óvodáktól egy esetleges terrortámadásra történő felkészülést. A Civil Közoktatási Platform arra kéri az intézményvezetőket, hogy ne készítsék el az intézkedési tervezetet.
(Forrás: Hír TV)

Hazudott a kormány, nem a NATO kérte, hogy készítsék fel az iskolásokat a terrortámadásra (01.03.)
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének brüsszeli központja diplomatikusan, de cáfolta a fentieket. „A NATO-tagállamok eltökéltek, hogy megerősítsék az ellenálló képességüket a fegyveres támadásokkal szemben, a szövetség azonban csak tanácsokat ad és minimum elvárásokat fogalmaz meg a tagjai felé, továbbá fórumot biztosít a tapasztalatcserére” – ezt egy NATO-hivatalnok mondta a lapnak.Erről beszélt Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő is, aki szerint „Magyarországnak nincs olyan NATO-tagságból fakadó, közvetlen jogi kötelezettsége, ami előírna ilyen, óvodákra-iskolákra vonatkozó konkrét védelmi tervet”.
(Forrás: Magyar Narancs)  

Deák Dániel az Egyenes beszédben  (01.03.)

Legyen béke, szabadság, egyetértés – idézte Deák Dániel az Alaptörvény utolsó mondatát az interjú kezdetén a Honvédelmi Intézkedési Terv kapcsán. Úgy véli, hogy értelmetlen potenciális fenyegetettségről beszélni, pedig erre alapoz a kormány, amikor azt mondja, hogy fel kellene készülni valamire, amiről nem tudjuk, hogy micsoda. A levél az igazgatókhoz december 30-án érkezett meg, s ha ezt újévi üdvözletnek szánták, nagyon durva tréfa. Olyan feladatot kell elvégezniük az iskoláknak, sőt az óvodáknak is, amihez nem érthetnek. Vajon a lelkiismereti szabadság egy ilyen intézkedési terv mellett gyakorolható-e? A valódi fenyegetés a társadalmi béke megbontásának lehetősége.
(Forrás: atv.hu)

Terrorfenyegetésre készülnek az iskolákban (01.05.)

Semmire nem jó a honvédelmi akcióterv az ellenzéki párt szerint, ha a kormány szakemberek helyett valóban pedagógusokkal írattatja meg, hogy mi a teendő terrortámadás esetén az óvodákban és az iskolákban. A probléma valós, de a kormány megoldása elégtelen – mondta Dúró Dóra a honvédelmi intézkedési tervről a Hír TV reggeli műsorában. A Jobbik országgyűlési képviselője szerint az csak kampányfogás, mert nem egy olyan dokumentumtól lesznek biztonságban a fiatalok, amely a terrortámadás idején szükséges teendőket írja le. Ráadásul a pedagógusok már így is túlterheltek, az intézkedés pedig újabb adminisztrációs terhet jelentene – tette hozzá az ellenzéki politikus.
(Forrás: Hírtv)

Spöttle: a szülők tudatosságát is növeli az oktatási intézmények katasztrófaterve (1.04.)

Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő szerint a szülők tudatosságát is növeli az, hogy az oktatási intézményeknek kötelező katasztrófatervet készíteniük, mert így nagyobb biztonságban engedhetik el gyerekeiket iskolai programokra. A szakember az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában elmondta, a terrorizmus Európában fontos kérdés, iskola is célpontja lehet egy támadásnak, ezért is indokolt, hogy erre az intézmények felkészüljenek. Hozzátette: Magyarország biztonságos országnak számít, és a terrorkockázat alacsony. Georg Spöttle hangsúlyozta, már akkor megéri ezt a tervet elkészíteni, ha egyetlen gyerek azért menekül meg, mert katasztrófahelyzetben tudja, mit kell tennie.
(Forrás: Magyar Idők)

Befulladt akcióterv – Tanácstalan szaktárca (01.06.)
„Kérdése korai és indokolatlan” – így reagált a Honvédelmi Minisztérium, amikor az iskoláktól, óvodáktól elvárt, nagy vitát kiváltó Honvédelmi Intézkedési Terv (HIT) néhány praktikus részlete iránt érdeklődtünk. Ezzel tárca gyakorlatilag elismerte: úgy rendelték meg az oktatási intézményektől nagy sietve, szilveszter előtt néhány nappal az akciótervet háború vagy szükségállapot esetére, hogy valójában ki sem dolgozták ki a részletszabályokat.
(Forrás: Népszava)

Vekerdy Tamás: Kampányfogás a honvédelmi intézkedési terv, csak zaklatják vele a gyerekeket
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a terrorelhárítás és a rendőrség segítségével kellene intézkedési tervet készíteni az oktatási intézményeknek, ha tényleg ekkor a terrorveszély. Vekerdy Tamás pszichológus pedig úgy véli, hogy pusztán a kormány egyik kampányfogásáról van szó. „Szorongjatok, rettegjetek, én, államapuka, én, vezérapuka megmentelek, megvédlek, megóvlak, stb.” Megkérdezte az RTL Híradó az Emmit, hogyan reagálnak a tervvel kapcsolatos kritikákra, de a csütörtök esti adásig nem válaszolt a tárca.
(Forrás: hvg.hu)

 

Problémás jelenségek

Lejtőn a nyelvvizsga  (01.03.)

Tavaly 26 ezerrel kevesebben próbálkoztak nyelvvizsgát szerezni mint 2016-ban – írja a Világgazdaság. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2017-ben 108 ezren mentek el nyelvvizsgázni, közülük 70,5 ezer tanulónak sikerült a bizonyítványt megszereznie. Középfokú nyelvvizsga megszerzésével 88 ezren próbálkoztak a múlt évben, felsőfokúéval 14 ezren, alapfokú vizsgára 5600-an mentek el.A cikkben megjegyzik, hogy tíz évvel ezelőtt még 174 ezer volt a nyelvvizsgázók száma, azóta évről évre egyre kevesebben próbálkoznak. Tavaly a legtöbben angol és német nyelvből tettek sikeres vizsgát, előbbiből közel 52 ezren, utóbbiból több mint 13 ezren.

(Forrás: Infostart)

Klebelsberg Központ: újabb hazugságok az iskolákról (01.12.)
A Klebelsberg Központ sajnálattal tapasztalta, hogy a 24.hu hírportálon a somlóvásárhelyi általános iskoláról megjelent, hazugságokat tartalmazó cikk hatalmas indulatokat kavart. Klebelsberg Központ minden esetben megvédi a jogszerűen, a gyermekek érdekeit szem előtt tartva dolgozó munkatársait. A portálon megjelentekkel ellentétben a valóság az, hogy a tankerületi központhoz eljutott információk alapján az intézményvezető több szabálytalanságot követett el. Az intézményvezető saját maga kérte a felmentését és az áthelyezését, szó sem volt semmiféle semmiféle nyomásgyakorlásról.
(Forrás: Magyar Idők)

Korompay Csilla: Sokkoló (01.12.)

Disznóvágás az iskolában: a Klik helyesli a tanórai trancsírozást – ezzel a címmel tért vissza a minap a Hvg egy decemberi, tapolcai ügyre, nagyvonalúan kezelve azt a néhány, nem mellékes tényt, hogy „Klik” már több mint egy éve nem létezik, az eset nem tanórán történt, és a rendezvényen nem volt kötelező a részvétel. Ráadásul az állat leölésénél a gyerekek nem is voltak jelen. A portál „névtelen helyi informátora” szerint viszont még így is volt olyan kislány, aki sírva ment haza az eseményről.Az ellenzéki szakértőknek a fiatalkorúak sérülékeny lelke iránti aggódása sajnos nem terjed ki a diákoknak szervezett tüntetésekre.
(Forrás: Magyar Hírlap)

Döntés az iskolák államosításáról szóló perről (01.12.)

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. január 8-ával felfüggesztette Csömör Nagyközség Önkormányzata, mint felperes és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mint alperes közötti pert. A bírósági végzésében elfogadta az önkormányzat érveit, miszerint a 2017. január 1-jén életbe lépett iskolai államosításról szóló törvény alaptörvényt sért, és ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy a szóban forgó törvény vonatkozó rendelkezéseit semmisítse meg és alkalmazásait zárja ki. Az indokolásban az szerepel, hogy egyrészt indokolatlan és aránytalan volt az önkormányzati tulajdonban lévő iskolai ingatlanok állami működésbe vétele, másrészt az is diszkriminatív rendelkezés, hogy a települési önkormányzatokat kizárja az iskolák fenntartóinak és működtetőinek köréből.
(Forrás: Csömör honlapja)

Alaptörvény-ellenes a csömöri iskola államosítása (01.15.)

Egy évvel ezelőtt döntött úgy a csömöri képviselő-testület, hogy nem fogadja el az oktatás államosításának újabb lépcsőfokát, és pert indít az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen, miután a kormány a szakmai irányítás után a fenntartói jogokat is elvette az önkormányzattól.A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elfogadta a település érveit, január 8-ával felfüggesztette a pert, és az Alkotmánybírósághoz fordult.
(Forrás: Hírtv)

Ónodi-Molnár Dóra: A magyar gyerekek a vesztesek, de az ellenzéki pártok húsz oktatási kérdésből csak egyben értenek egyet  (01.15.)

Az ellenzéki pártok nyilvánvalóvá tették, hogy kormányváltás esetén alapvetően átalakítanák a rendszert. Csakhogy három hónappal a választások előtt – szemben az egészségügyben kialakított szakmai minimummal – a nyilvánosságban csírája sem látszik az ellenzéki konszenzusnak.Lapunk ezért húsz (igen-nem válaszokra egyszerűsített) alapkérdést tett föl az ellenzéki pártoknak, hogy kiderüljön, összecsiszolhatók-e az elképzeléseik. Kérdéseinkben igyekeztünk azonosítani azokat a közös pontokat, amelyekkel kapcsolatban a 2010 előtti kormányok nagyjából konszenzusra jutottak. Ebből az következik, hogy ha egy párt az összes kérdésünkre igennel válaszolt, akkor egyetért a 2010 előtti oktatáspolitika legmarkánsabb intézkedéseivel, ha viszont csupa nemmel, akkor alapjaiban utasítja el a rendszerváltás és a 2010 közötti időszak oktatáspolitikáját.

(Forrás: 168 óra)

 

Lázas ifjúság (01.20.)

A másik lehetséges olvasata viszont az lehet a kormánypárt látványos közpolitikai lomhaságának, hogy tényleg elhiszik, hogy „jó irányba mennek a dolgok”, például az oktatásban is. Az, hogy az eredményeink nemzetközi összehasonlításban (lásd: PISA-teszt) csapnivalók? Hogy hiába számít hosszú évek óta sokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének szava az oktatás területén, attól még gazdaságunkat egyszerre sújtja a munkaerőhiány és a munkanélküliség? Hát ilyenkor kell olyanokat mondani, hogy mi a magunk magyar módján vagyunk sikeresek. Meg persze lázasak.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Hol az örömteli tanulás? – Az iskola csak kifárasztja a gyereket (01.23.)
Eddig több mint ötezren töltötték ki a Szülői Hang nevű szervezet felmérését, a kedden közzétett első részeredmények szerint a szülők többsége (82,9 százaléka) úgy véli, a gyermekek túlterheltsége olyan nagy mértékű az iskolákban, hogy nem jut kellő idejük az életkoruknak megfelelő játékra, sportra, családi és szabadidős programra. Gondnak tartják az önállóságra nevelés, valamint az örömteli tanulás hiányát is: a válaszadók többsége (63,4 százaléka) úgy látja, az idő nagy részében a gyermekeik nem örömmel tanulnak. Mindeközben pedig az iskola nem nevel önállóságra, önálló gondolkodásra, véleménynyilvánításra és felelős döntéshozatalra. A válaszadók 64,6 százaléka ebből a szempontból 1-esre vagy 2-esre értékelte az oktatási rendszer teljesítményét.
(Forrás: Népszava)

Örökre megutáltatja a mozgást a testnevelésóra (01.24.)
A diákok utálják a tornaórákat, folyamatosak a megaláztatások és teljesíthetetlenek a követelmények. Ahelyett, hogy a heti öt órával megszeretetnék a mozgást a gyerekekkel, begyógyíthatatlan sebeket ejtenek rajtuk, amik egész életükben végig kísérhetik őket. Ötven éve ugyanazokat a gyakorlatokat ugyanazokkal a sokszor szadista módszerekkel oktatják, pedig olykor csak a tanáron vagy az iskolán múlik, hogy motiválttá tegye a diákokat.
(Forrás: abcug.hu)

 

Civil Közoktatási Platform

„Gyökeresen át kell alakítani az oktatást” (01.13.)

Az oktatás esélyegyenlőtlenségeire várt megoldási javaslatokat az ellenzéki pártoktól a Civil Közoktatási Platform. A többség visszaállítaná a korábbi 18 éves tankötelezettségi korhatárt és fontolóra vennék a 8 osztályos gimnáziumi képzés megszüntetését is, mivel az automatikusan szelektálja a tanulókat.A Jobbik élesen bírálta az iskolák államosítását is.Az LMP országos felmérésben vizsgálná meg, hogy az ország mely területen mekkora a szegregáció és eltörölné a Fidesz kormány legvitatottabb oktatáspolitikai intézkedéseit.2008 és 2013 között 160 milliárdot költöttek a szocialista és jobboldali kormányok a felzárkóztatásra – eredménytelenül. Nahalka István oktatáskutató szerint radikális szemléletváltásra lenne szükség.
(Forrás: Hírtv)

Ónodi-Molnár Dóra: Elfogult vagyok, ha nem a pedagógusokat sajnálom? (01.14.)

Azt, hogy mennyire üdítő, ha a megszokottól eltérő szempontok is előkerülnek egy vita során, fiatal diákparlamenti képviselők felszólalásai bizonyították egy szombati oktatáspolitikai rendezvényen. A Civil Közoktatási Platformnak (CKP) a pártok tervezett oktatáspolitikájáról szóló rendezvénysorozatán az esélyegyenlőtlenség, az iskolaszerkezet és a szakképzés témája került terítékre. Kiderült: az ellenzéknek lehetne közös koncepciója az oktatáspolitikára, de az oktatáskutató szerint a kiindulóponton érdemes lenne változtatni.
(Forrás: 168 óra)

 

Pedagógusok

Balog Zoltán: nőtt a pedagógusképzésre jelentkezők száma (01.08.)

2017 novemberében 1481 hallgató rendelkezett Klebelsberg-ösztöndíjjal, most további 651 hallgató szerezte meg arra a jogot, vagyis összesen 2132-en kapnak ilyen ösztöndíjat. Közülük 1920-an osztatlan tanárképzésben tanulnak, 212-en pedig gyógypedagógus alapképzésben vesznek részt. A miniszter első alkalommal köszönthette az ösztöndíjasok között a gyógypedagógusnak készülőket, azt mondta, az ő munkájuk egyre fontosabb és hiány van ilyen szakemberből, ezért döntöttek úgy, hogy ettől az évtől ők is pályázhatnak az ösztöndíjra.
(Forrás: Magyar Idők)

Inflációkövető béreket vár a nemzeti pedagóguskar (01.08.)

a Nemzeti Pedagógus Kar közölte, veszélyeztetve érzi a több lépcsőben megvalósult pedagógusbér-emelés eredményeit. Ugyan a pedagógusbérek a korábbinál jóval magasabbak, de szerintük nem arányosak a feladatokkal, és a garantált bérminimum körüli kezdő bérek nem teszik vonzóvá a pedagóguspályát. Ezért javasolják a vetítési alap inflációkövető emelését, illetve hosszabb távon a minimálbérhez igazítását – a korábbi szabályozásnak megfelelően. Emellett továbbra is azt kérik, hogy a béremelés utolsó részletére ne vonatkozzon a differenciálási lehetőség, viszont legyen garantált forrás a pótlékok differenciálására és a jutalmazásra, cafetériára is.

(Forrás: Magyar Hírlap)

Hiába mondja a kormány, hogy minden rendben, továbbra is sok tanár hiányzik a közoktatásból (01.12.)

Ahhoz képest, hogy Balog Zoltán miniszter szerint megszűntek az átmeneti problémák a köznevelésben, a 24.hu körülnézett a kormány által létrehozott Közszolgálati Állásportálon, a Közigálláson, és kiderült, hogy 147 olyan település van Magyarországon, ahol tanítókat, illetve szakos tanárokat keresnek. Nem egy-egy oktató keresnek, 333 aktív álláshirdetést találtak.

(Forrás: 444.hu)

 

Az életpályamodell megbukott, a tanárok menekülnek a szakmájukból, de a helyettes államtitkár szerint csak riogatás az egész (01.13.)

 

A friss tanári diplomát szerző fiatalok közül sokan elhelyezkedni sem próbálnak meg valamelyik iskolában az alacsony kezdő fizetések miatt, a tanárhiányt pedig év közben nem lehet megszüntetni – derül ki az ATV riportjából. Ennek kapcsán a hírtelevíziónak Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének az elnöke azt mondta, a tanárhiány enyhítésére volt egy javaslatuk, a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, mégpedig azzal a feltétellel, hogy az illető pedagógus a nyugdíját megtarthassa.
(Forrás: 168 óra)

Ferenc pápa a pedagógusokhoz (01.08.)

„Ezzel elérkeztünk a második ponthoz, vagyis az iskola és a család közötti nevelési szövetséghez. Meg vagyok győződve arról, hogy a nevelési szövetség felbomlott. Az iskola, a család és az állam közötti nevelési szövetség felbomlott. Újra kell kötnünk. Mindnyájan tudjuk, hogy ez a szövetség régóta válságban van, bizonyos szempontból pedig fel is bomlott. Régebben a tanárok által adott ösztönzések és a szülők által adott ösztönzések jelentős mértékben erősítették egymást. Mára a helyzet megváltozott, de nem szabad visszasírnunk a múltat. Tudatosítani kell, milyen változásokon ment át mind a család, mind az iskola, és meg kell újítani elköteleződésünket az építő együttműködés mellett – vagyis újra kell kötnünk a nevelési szövetséget – a gyermekek java érdekében.”
(Forrás: magnificat.ro)

Több tízezer forintot kap sok pedagógus, március végéig megérkezik a pénz (01.26.)

Valamennyi érintett pedagógus és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott még ez év első negyedévében megkapja az őt megillető illetmény-különbözetet" – válaszolt Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára Ikotity István LMP-s képviselő írásbeli kérdésére.

(Forrás: Index)

 

Digitális oktatási stratégia

Évek óta erről álmodunk: jön a digitális átállás az iskolában (01.05.)

 Ha minden jól megy, lassan valóra válik, amiről évek óta álmodozunk: végre bevonják a tanulásba a digitális eszközöket, ahelyett, hogy eltetetnék őket a gyerekekkel. Idén indul a Digitális Oktatási Stratégia, de más változások is lesznek ebben az évben: ingyenes lesz a középfokú nyelvvizsga, és menet közben is lehet pályamódosításra gyúrni a szakgimnáziumokban.

(Forrás: Index)

Bevinnék a számítógépes játékokat az iskolai tanórákra, 400 milliót már kaptak is hozzá (01.27.)

A játékos tanulás rendes, iskolai közegben való alkalmazás nem új dolog, mi is bemutattuk annak idején, hogyan válhatott például egy Budapest-közeli intézmény központja az informatika oktatás egyik hazai jó példájává.Hasonló elgondoláson alapszik (már ami a szoftveralapú szórakozást illeti) egy finn csapat ötlete is, amelyik videojátékokkal orvosolná az osztálytermi oktatás gyakori problémáit, így a figyelem, illetve a lelkesedés hiányát. Alighanem már most sikertermékről van szó, hiszen épp az a csapat dolgozik rajta, amelyik a nagysikerű Minecraft edukációs változatát is gyártotta.
(Forrás: hvg.hu)

 

 

Felsőoktatás

Romokban a magyar felsőoktatás, és van egy ennél sokkal rosszabb hírünk is (01.14.)

Hiába zuhan a felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma folyamatosan, a kormány rendre előhúzza az ütőkártyáját, amely szerint nincs itt semmi probléma, mert ugyanannyi – vagy több – diplomát adnak ki, mint korábban. A Portfolio kimutatása szerint azonban ez csak a bolognai képzési rendszer sajátosságából fakad, amelynek felfutása az elmúlt 10 évben zajlott, a régi rendszer kifutásával párhuzamosan. Számításaink alátámasztják azt, hogy a hallgatók számának zuhanása megállítja a diplomások arányának növekedését.
(Forrás: portfolio.hu)

Katedrai egyenlet (01.19.)

A diplomát megszerzők nagy részének eszébe sem jut a pályán elhelyezkedni, elöregedett a szakma, és ha a következő tíz esztendőben valóban nyugdíjba megy negyvenezer pedagógus, hihetetlen űr marad utánuk. A legfrissebb adatok alapján egyre kevesebb fiatal akar a katedrára állni, és nyugodtan kijelenthetjük, hogy a pedagógus-életpályamodell sem vált be, ellenben rengeteg pluszmunkát, feszültséget, fáradtságot hozott magával. Nem véletlen, hogy Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a minap kijelentette: az életpályamodell megbukott, Radó Péter oktatáskutató szerint pedig a tanári pálya semmivel sem lett vonzóbb, mint korábban volt.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

Szakképzés, felnőttképzés

Egy tanév a szakmunkásképzőben Rejtő Jenő művei segítettek megtalálni az utat a renitens tanulók szívéhez (01.02.)

„Félévi bizonyítványosztás előtt az egyik tanuló megkérdezte, miért veszem elő újra és újra ugyanazt a sárga fedelű, papírkötésű könyvet. Rövid indoklásként azt válaszoltam, mert egy roppant szórakoztató és komoly gon­dolatokat tartalmazó mű. Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitány című alapmunkájáról volt szó. A követ­kező irodalomórán jelentkezett, és elmondta, hogy megkereste a könyvtárban a szóban forgó kötetet, elkezdte olvasni, nagyon tetszik neki. De van egy apró probléma, csak lassan, szóta­golva megy az olvasás. Nyíltan feltette a kér­dést, nem foglalkozhatnánk-e ezzel a könyvvel a szöveggyűjtemény helyett. Azt gondoltam, mi­ért is ne, és elkezdtem hangosan felolvasni az osztálynak. A szokott huszonöt decibeles alap­zaj lassan elült, még a kőművestanulók is fel­hagytak a fodrászlányok rendszeres, kézrátétellel történő térképezésével. A zajló iskolai élet csöndes szigetévé vált a tanterem.” (Wirth István)

(Forrás: Magyar Idők)

Próbált mostanában Magyarországon programozót találni? – videóval  (01.05.)

Több tízezer programozó tudna azonnal munkába állni, de szinte lehetetlen ma képzett munkaerőt találni. Néhány magáncég rárepült a témára és letarolták a piacot, mire az állam is észbe kapott. Ez utóbbit a korszerűtlenség és a hozzáértés hiánya jellemzi. Diákok panaszkodnak az állami képzésre, ezért összehasonlítottuk, mit kínál a magánszektor, és mit az állam.
(Forrás: Index)

Megtiltották a szakképző iskoláknak, hogy önállóan nyilatkozzanak a sajtónak (01.06.)

Az ügy előzménye az lehet, hogy nyilatkozott a csatornának Balla István, annak a komáromi szakgimnáziumnak a tanára, ahol rendszeresen szégyenfalra tették az igazgatói megrovásban részesült diákok nevét. Arról beszélt, hogy nem ért egyet a gyakorlattal, ezek után viszont az iskola igazgatója a szőnyeg szélére állította, annak ellenére, hogy nem munkaidejében nyilatkozott. Ezek után pénteken a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Nemzeti Szakképzési Hivatal levelet küldött a szakképző iskoláknak, amiben kikötötték, mit kell tenniük, ha sajtómegkeresés érkezik hozzájuk: hírzárlatot elrendelni, adatokat gyűjteni, a kérdésekre választervezetet írni, majd elküldeni a hivatalnak, ahonnan iránymutatást küldenek.
(Forrás: 24.hu)

Sikerek, kudarcok, történetek. Hogyan értelmezhető az eredményesség a szakképzésben dolgozó közismereti tantárgyakat oktató pedagógusok esetében? Borsodi Csilla Noémi írása (01.14.)

Pedagógusi eredményesség alatt a szakirodalom javarészt a kedveltség, a kellemes tanári és tanulói tantermi közérzet, a kedvező „tanulói teljesítmény” együttesét érti (Fűzi, 2012, Suplicz, 2012; Leithwood – Beatty, 2008; Jennings – Greenberg, 2008). A szakképzés esetében ez utóbbi meghatározása problémákba ütközhet, hiszen nem egyértelmű, hogy az eredményes lemorzsolódás elleni küzdelem, az országos kompetenciamérésen nyújtott teljesítmény, a továbbtanulási statisztika vagy éppen a „pozitív előjellel ellátott lemorzsolódás” értendő-e alatta.
(Forrás: Tani-tani Online)

Nem divat az élethosszig tartó tanulás, de az állam se ösztönöz rá (01.15.)
Magyarországon lassan minden hiányszakmának számít. Olyan készségek közül válogattunk, amelyeket viszonylag gyorsan el lehet sajátítani, ezáltal versenyképesebbek lehetünk a piacon, növelve bevételeinket. Óriási probléma a szakképzett munkavállalók hiánya, a szakértők és a piaci szereplők mégis úgy látják, ha a (szak)képzés állami kézben van, nem segíti az élethosszig tanulást, inkább az oktatási színvonal csökken általa.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Dr. Szilágyi János: Elveszett illúziók – Vitairat a magyar szakképzésről
Dr. Szilágyi János a CKP-hoz eljuttatott vitairatában – a szakképzés vonalán szerzett széleskörű vezetői tapasztalataira alapozva – részletesen bemutatja a szakképzés magyarországi modelljeit, valamint a bevezetésük mögött húzódó hiedelemeket és gyakran elhallgatott érdekeket, majd felvázol egy tudásalapú, globális és transzverzális kompetenciákra épülő, ha tetszik fehérgalléros szakképzési modellt. A vitairatot – amelyet a magyar gazdaság jövője iránt aggódóknak, illetve a szakképzésben közvetlenül és közvetetten érintetteknek és érdekelteknek egyaránt ajánlunk – változtatás és kommentár nélkül közöljük. Szeretnénk, ha a cikk hatására komolyabb vita indulna el a szakképzésről.
(Forrás: ckp.tanitanek.com)


Hátrányos helyzet

Tovább pusztul a romák iskolája: életveszélyes a tarnazsadányi épület (01.04.)

Életveszélyes tornaterem, udvari vécé, omladozó vakolat, több helyen beszakadt tető, fűtési problémák, hatvan évvel ezelőtti infrastruktúra. Ez jellemzi a tarnazsadányi iskolát, ahová lényegében csak roma gyerekek járnak. Székely László ombudsman helyszíni vizsgálatot tartott az intézményben, és kiderült, hiába tud mind az önkormányzat, mind az állami iskolafenntartó a problémáról, évek óta nem történik előrelépés. Bár a felújításra a fenntartó, a Klebelsberg Központ már 2016-ban ígéretet tett, azóta még csak nem is pályázott ennek finanszírozására.

(Forrás: Magyar Nemzet)

L. Ritók Nóra: Fotók (01.06.)

A személyeket mindig a hozzájárulásukkal (vagy törvényes képviselőjük hozzájárulásával) fotózzuk és osztom meg, és mindig pozitív üzenettel. Sikert, mosolyt, örömöt társítok hozzá. Amikor a nyomort szeretném megmutatni, akkor a környezetet mutatom. Személyek nélkül. És itt is micsoda indulatokat vált ki egy-egy gondozatlan környezet! Ilyenkor tömegesen jön a „tisztes szegény” ideája, aki tiszta, a ruhája foltos, de nem rongyos, aki takarít, pénz nélkül is rendet varázsol, mint az elmúlt századok szegény asszonyai. „Az én nagymamám is…” „Nekem is….mégis….” stb.Örökös harc ez is, próbálkozom folyton megértetni az okokat, a 21.századi szegénység bonyolultságát, vagy a szegregátumokban élők családi átörökítését is.
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)

Klebelsberg Központ: a fenntartó korszerűsíti a tarnazsadányi iskolát (01.05.)

Egy a sajtóban a napokban megjelent hírre reagált közleményében a Klebelsberg Központ, a tarnazsadányi iskolával kapcsolatosan. A megjelent cikkekben szereplő állításokkal ellentétben a Hevesi Tankerület még 2016-ban rendbe hozta a tarnazsadányi általános iskola vizesblokkját, valamint nem igaz az sem, hogy az intézmény által használt helyiségek életveszélyes állapotban vannak. A mosdóról leközölt képek még a korábbi állapotokat mutatják be.

(Forrás: Magyar Idők)

Behozhatatlan hátrányból indulnak a vidéki egyetemisták (01.11.)

Hatalmas anyagi előnnyel indulnak a budapesti egyetemisták azokkal szemben, akik vidékről érkeznek a fővárosba tanulni. Még ha örökségként nem is hullik egy lakás az ölükbe, akkor is az egyetem évei alatt otthon élhetnek a szüleikkel vagy bármikor hazaköltözhetnek, ha nem tudják fizetni az albérletet. A vidékieknél nem is kérdés, hogy dolgozniuk kell az egyetem mellett vagy diákhitelt felvenniük, hogy finanszírozzák a megélhetésüket, ami sokszor a májkrémes kenyérig és a SPAR-os felvágottig terjed.
(Forrás: abcug.hu)

A kormánypárti gonoszság belökte a nyomorgó gyerekeket a politikába, miközben minél gazdagabb valaki, annál többet kap (01.13.)

Az 1,8 milliónyi magyar gyerek közül minden harmadik szegénységben vagy fejlődésének alapvető feltételeitől megfosztva él. Százezrek élnek olyan lakásban, ahol nincs vécé, egymillió magyar otthonában nem fűtenek rendesen. Itthon már nem csak a munkanélküliek csúsznak a létminimum alá, két-három gyerekkel is igen gyakori a dolgozói szegénység. Herczog Mária szociológus ezért veti fel: a szülőket felelősségre lehet vonni elhanyagoló magatartás miatt, ha nem gondoskodnak gyermekükről, de mi a helyzet az állammal? A magyar állam más úton jár. A Nyugat-Európában példátlan egykulcsos adó, a családi pótlék 2009-es szinten történő befagyasztása és a gyermekek után járó adókedvezmény nálunk olyan perverz újraelosztást eredményez, amelyben minél gazdagabb valaki, annál többet kap.
(Forrás: 168 óra)

Pont úgy működnek az új tanodák, amitől óva intették őket (01.25.)

Másfél év telt el azóta, hogy kihirdették az Emberi Erőforrások Minisztériuma kifejezetten a tanodák támogatására kiírt EFOP pályázatának eredményeit. Akkor több tucat új tanoda létrehozására kaptak támogatást a tanodás színtéren addig ismeretlen szervezetek, az ezzel párhuzamosan támogatás nélkül hagyott régiek nagy felháborodására. Az új tanodák nagy része iskolák mellett működik, ha mégsem, akkor is az adott településen lévő iskola pedagógusai dolgoznak benne. Pedig pont ettől intett óva több, tanodákkal foglalkozó kutató, szakember, akik attól féltek: a tanodából, mint informális, civil pedagógiai műhelyből végül nem marad több mint egy speciális napközi.
(Forrás: abcug.hu)

Járóka Lívia: az integrációs programok segítenek megelőzni az iskolai lemorzsolódást (01.25.)

A tanulás melletti hobbi-, sport- és művészeti tevékenységekre építő integrációs programok segítségével meg lehet előzni az iskolai lemorzsolódást – jelentette ki Járóka Lívia fideszes EP-képviselő Brüsszelben csütörtökön, az első európai oktatásügyi csúcstalálkozó szünetében.
(Forrás: Magyar Idők)

A nyolcosztályos gimnáziumok a fehér Magyarország iskolái, oda cigányok nem mehetnek be (01.26.)


Orsós Jánossal, a sajókazai Ámbédkár gimnázium alapítójával, a 168 óra online oldalán jelent meg interjú. A roma jogvédő által elmondottakból, a magyarországi cigányság életének érzékeltetésére leginkább alkalmas részeket emeljük ki.” A Fidesz pedig úgy rakott itt rendet, hogy a jobbikosoknak és a saját választóinak is megfeleljen. Ha egy ilyen szegény térséget nem vesz figyelembe, amikor leszállítja 18-ról 16 évre a tankötelezettséget, abban tudatosság van.” /……/ “Az elcigányosodott iskolákban nem tudnak kitejesedni, nincsenek szakmai sikereik, és nincs elég társadalmi megbecsültségük. Az a pedagógus, aki cigány gyerekeket tanít, a többiek szemében maga is cigánnyá válik. Mi is hajlamosak vagyunk a tanárokat hibáztatni azokért a sikertelenségekért, amelyeket a magyar diákok produkálnak a PISA-felmérésben. De nem ők tehetnek róla.”

(Forrás: zárójel)

 

 

Alternatív iskolák

Egy iskola azoknak, akiket máshonnan eltanácsoltak (01.22.)

Van egy iskola, ahol minden gyerek másképpen más: a máshonnan lógók, kilógók, tengők-lengők, csellengők, a függőben levők gyűjtőhelye. Az „integrálhatatlanok” iskolája, ahol megengedett „furcsának” lenni, nem beszélni, túlpörögni, lazsálni, hibázni. Itt nem akarnak a szó hagyományos értelmében nevelni, vagyis a társadalmi elvárásoknak megfelelően „betörni” a gyereket, mint a csikót. Az egyik diáklány úgy fogalmazott: „a Zöld Kakasban engedik az embert, hogy az legyen, aki”. Mihalicz Csilla írása
(Forrás: hogyanmondjamelneked reblog)

Alternatív gimnázium állami fenntartásban: 2019-től ilyen is lesz (01.26.)

Miközben az ország egyik első személyközpontú pedagógiát képviselő iskolája, az óbudai Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) szeptembertől általános iskolát indít, egy másik „ős-alternatív” iskola, az eddig csak általános skolaként működő pesthidegkúti Gyermekek Háza akár már a 2019/2020-as tanévtől megnyithatja gimnáziumi tagozatát. A tanterv kidolgozása folyamatban van, annak alapkoncepcióját már összeállították. Ebben egyrészt a saját, másrészt a már működő alternatív gimnáziumok – AKG, Waldorf, Belvárosi Tanoda, Politechnikum – tapasztalataira építettek.

(Forrás: hvg.hu)

 

 

Gyermek- és ifjúságvédelem

Fókuszban az új nemzedék (01.06.)

Januártól jelentősen emelik a gyámhatóságnál dolgozó ügyintézők, gyermekjogi képviselők és a gyermekvédelmi szakértői bizottságokban dolgozók létszámát. Három éven belül a kormány a még megmaradt 13 nagy létszámú gyermekvédelmi otthont is bezárja, és korszerű körülmények között helyezi el lakóikat, illetve szorgalmazza nevelőszülőkhöz kerülésüket. Ugyancsak bővítik a három év alatti gyermekek és édesanyjuk számára napközbeni szolgáltatásokat nyújtó Biztos kezdet gyermekházak rendszerét.
(Forrás: Magyar Idők)

BaTMaN az iskolában (01.17.)

Ha megszüntetik a „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség” törvényi kategóriáját – a nekik mindezidáig törvény szerint járó segítő szolgáltatásokkal és jogosultságokkal együtt –, akkor a gyerekek által hordozott gyógypedagógiai sajátosságok mindenféle kötelező különbségtétel, egyéniesítés, differenciáltság nélkül jelennek meg a köznevelési rendszer felülről diktált, szürke, uniformalizált és homogenizált gyakorlatában. A BaTMaN-gyerekek már előre jól láthatóan a közösség ellenségeivé válnak (vagy jobb esetben a békésen lemaradó, lemorzsolódó és elszigetelődő kisebbség megtűrt részévé), a gyógypedagógiai feladat pedig megoldandó iskolai konfliktussá silányul (Bíró Endre, jogász).
(Forrás: Népszava)

Nincs helyük a rendszerben (01.20.)

A speciális nevelési igényű gyerekek szülei rengeteget küzdenek, hogy megfelelő iskolát találjanak, de az oktatási rendszer érzéketlen a problémáikra. Jó képességű gyerekek boldogulási esélyei csökkennek minimálisra, mert sehol nincs helyük a merev és intoleráns rendszerben.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)

 

Pedagógia, pszichológia

Hagyjuk a bullshitet: mindig van más megoldás, mint megverni a gyereket (interjú Szél Dáviddal) ((01.03.)

És bár azt hihetnénk, hogy ez bizony 2017-18-ban már azért evidencia, de sajnos korántsem az. Ezt bizonyítandó csak két példa az elmúlt fél évből. Tavaly nyáron csak pszichológusok összefogásával sikerült levetetni egy országos könyvesbolt-hálózat polcairól egy olyan könyvet, ami gyerekverést támogat. A könyvet kiadó Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány azóta se mozdult. Tavaly decemberben pedig fő-műsoridőben, egy, az arcát és hangját is vállaló pszichopedagógus propagálta Soma Mamagésa, Kasza Tibor, Fresh Andi, Schobert Norbert, Szandi, no meg a műsorvezető, Liptai Claudia és a teljes stáb füle hallatára a nem látható nyomot hagyó gyermekbántalmazást. Senki se vonult ki a stúdióból.
(Forrás: Magyar Narancs)

Csapó Benő: a tudás az élet minőségének egyik legfontosabb meghatározó tényezője (01.08.)

Nagyjából másfél évtizede – kisebb-nagyobb ingadozásokkal – folyamatosan romlik a magyar diákok teljesítménye. Az eredmények azonban nagymértékben függenek attól, hogy mit és hogyan mérünk. A mi diákjaink akkor teljesítenek legjobban, ha azt kérjük tőlük számon változatlan formában, ami a tankönyvben, tantervben van. Ez lényegében a középkor skolasztikájától velünk élő hagyomány, és mélyen áthatja a pedagógiai kultúránkat. A diákok nagyrészt magolnak, amit elegánsabban úgy szoktunk mondani, hogy főleg a memorizálási stratégiákat használják. Már a 2000-es PISA vizsgálat megmutatta, hogy ez a fajta tanulás az összes résztvevő ország közül a magyar diákoknál volt a leggyakoribb. A másik, az elemző, értelmező, megértésre törekvő, a korábbi tudás és az új ismeretek között kapcsolatokat kereső stratégia pedig nagyon ritka.

(Forrás: 168 óra)

Ha nem pont az életkori karikának megfelelő rajzfilmet nézünk… (01.13.)

A gond ott kezdődik, ha órákon keresztül nézi a képernyőt a gyerek, és nem mozog eleget, nincs a levegőn, ha nincsenek barátai és a képernyő az egyetlen dolog, ami stimulálja az idegrendszerét. Nem számít, mennyire kéri, kiborul-e, ha kikapcsoljuk, vagy sem, a kereteket és a határokat mi szabjuk. Lehet ebben rendszer (délelőtt egy rajzfilm, és délután egy; hétvégén egész estés stb.), lehet ad hoc, a lényeg, hogy vegyük figyelembe az életkori sajátosságokat, a gyerek aktuális állapotát és persze a magunk igényeit is olykor-olykor.
(Forrás: Kölöknet)

Gyarmathy Éva: Ha valamire biztosan felkészít a magyar oktatás, az a sumákolás (01.19.)

Van egy ötletem, amelynek révén gyorsan újabb WHO-kitüntetést szerezhetne a miniszterelnök, ráadásul valódi megoldás lenne. Gyorsan dobjuk ki a 2012-es rossz NAT-ot, és ne kísérletezgessünk a gyerekekkel. Van kiút! Elérhetők kész programok, amelyek pontosan leírják, mit kell tenni, kezdve a pedagógusok képzésénél, a hatékony módszerek bevezetésén át, a pedagógusok autonómiájáig.A csodaszer egyébként ez utóbbi, a pedagógusok autonómiája. Ha ugyanis az állam nem kötelezi a pedagógust, hogy lehetetlent kívánjon a diákjaitól, és mégis ezt teszi a pedagógus, akkor például egy Bence-féle öngyilkosság felelőssége elől nem menekülhet azzal, hogy „parancsra tettem”.
(Forrás: hvg.hu)

Gyarmathy Éva: Az ideális iskola hat jellemzője (01.25.)

Miért lennének motiváltak a gyerekek egy olyan iskolai tanulásra, amit senki nem tart jónak? Hogyan tudjon örülni a tevékenységnek, jól érezni magát és erőfeszítést tenni nap, mint nap a diák és a pedagógus, ha a tanítás mindennap erővel kimozdítja a komfortzónájából, de nem segíti, hogy megküzdjön a tanulás érdekében?
(Forrás: hvg.hu)

Pléh Csaba: a digitális kultúra fejlődésével jelentősen átalakul a pedagógusok szerepe (01.25.)
Kér részes videóinterjú Pléh Csaba pszichológussal, az MTA közoktatási elnöki bizottságának vezetőjéével azt Aréna műsorában.

(Forrás: Infostart)